A mikrokozmosz csodálója

Perczel András akadémikus előadása a mikrokozmosz kémiája, a kémia mikrokozmosza címmel.

Fantasztikus lehetőségekkel bíró tudományterület, amelynek azonban nem mindig olyan az elismertsége, amilyet megérdemelne, vallja a kémiáról Perczel András akadémikus.

A kutató A mikrokozmosz kémiája, a kémia mikrokozmosza címmel tartott tudományos előadást az MTA 181. Közgyűlésének első napján.

– Édesapám építész volt. Sokszor néztem, hogyan dolgozik, a legjobban pedig a rajzasztalon megszülető épületek szerkezete nyűgözött le. A kémiával a középiskolában akkor jegyeztem el magam egy életre, amikor a molekulák struktúrájára rácsodálkozva felfedeztem ennek a mikrokozmosznak a szépségét – említett két maradandó élményt gyermekkorából az egyetemi tanár, aki a Közgyűlésen tartott tudományos előadásában a száz évvel ezelőtt kémiai Nobel-díjat kapott Madame Curie munkásságát idézte fel. Beszélt a kémiát felépítő egyedi molekulákról, felrajzolva az utat a klasszikus képletektől a kvantum kémia kvantitatív leírásáig.

Perczel András példák sorozatán keresztül illusztrálta, hogy milyen válaszokat adnak a kémikusok napjaink problémáira. Úgy látja, a kémikusoknak mindig is nagy fantáziára és kreativitásra volt szükségük ahhoz, hogy a makrovilágban végzett kísérletek eredményei nyomán következtetni tudjanak arra, mi történik valójában a szemmel már nem látható mikrokozmoszban. A tudományág legnagyobbjait mindig is a dolgok összerakásának sajátos képessége jellemezte.  

Bár a kémia eredményei sokat segítettek abban, hogy az emberiség életkörülményei javuljanak, a világszerte intenzíven folyó kutatásoknak köszönhetően a tudományterület ma is fantasztikus lehetőségekkel bír, elismertsége azonban gyakran elmarad valódi jelentőségétől – véli Perczel András, aki szerint a természettudományokkal annak ellenére mostohán bánunk, hogy rengeteg vívmányuk lett életünk nélkülözhetetlen része. 

A számítógép és a mobiltelefon sem a fán terem! Mindkettő előállításában és folyamatos korszerűsítésében szerepe van a polimerkémián alapuló mérnöki munkának – fejtette ki az előadó, aki  reméli, hogy a Kémia Nemzetközi Éve programsorozatnak köszönhetően változik a kémiával kapcsolatos társadalmi szemlélet. Véleménye szerint a kedvezőtlen megítélés egyik oka, hogy a kémia általában nem akkor kerül az újságok címlapjára, amikor tudományos eredmény születik, hanem akkor, amikor vegyipari baleset történik. Sajnálatos, hogy a kémiát ezért sokan összekeverik a kémia alkalmazóinak hanyagságból elkövetett hibáival.

Az oktatás és a tudományos ismeretterjesztés sokat tehet azért, hogy a helyzet a jövőben javuljon. – A kulcsszó a rendszerszemlélet. Az iskolákban, valamint a Kutatók éjszakájához és a Mindentudás Egyeteméhez hasonló rendezvényeken azt kellene megértetni a diákokkal és az érdeklődőkkel, hogy melyek az életünket, életminőségünket is meghatározó természettudományi összefüggések. 

A tudomány legújabb eredményeit elmagyarázni nem könnyű, ismerte el ugyanakkor az akadémikus. Idézte Albert Einstein mondását  miszerint „amit nem tudsz egyszerűen elmagyarázni, azt nem is érted egészen".