Ulickaja könyvbemutatók.

Szeptember 9-én, pénteken

Ljudmila Ulickaja a Pécsi Íróprogram 25. vendége.

16 órakor: Könyvbemutató beszélgetés és dedikálás a pécsi Tudásközpontban
(Pécs, Universitas u. 2/A.)
A szerzővel első magyarországi fordítója, V. Gilbert Edit beszélget. 




Szeptember 12-én, hétfőn

11 órakor: Nyilvános sajtótájékoztató a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán

16 órakor: Könyvbemutató beszélgetés és dedikálás a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán, a Fő épületben
(Debrecen, Egyetem tér 1.)
A szerzővel Goretity József, a kötet fordítója beszélget.

Szeptember 14-én, szerdán

Irodalom és filmművészet a Puskin moziban
(Budapest V., Kossuth Lajos u. 18.)

18 órakor: Könyvbemutató beszélgetés a Puskin mozi Metropolis termében
A szerzővel Goretity József beszélget.
(A beszélgetés oroszul zajlik, a nézőknek tolmácskészüléket biztosítunk.)

19 órától: Dedikálás a Puskin mozi előterében

20 órakor: Az Így ért véget a nyaram című orosz film (Írta és rendezte: Alekszej Popogrebsky) premier előtti vetítése a Puskin mozi Metropolis termében

Ljudmila Ulickaja: Imágó

Ljudmila Ulickaja legújabb regényében három jó barát - egy zenész, egy költő és egy fotográfus - életén keresztül mutatja be a Sztálin halálától a Gorbacsov-féle "peresztrojkáig" terjedő időszak, az "olvadás" és a "pangás" korszakának hétköznapjait. A történet középpontjában e három évtized szovjet történelmének ellenzéki törekvései állnak: konspirációk, illegális kiadványok terjesztése, csempészése, kényszerű külső és belső emigrációba vonulás - a korszak politikai életének tipikus eseményei. Az Ulickajától megszokott szövevényes történetből kibontakoznak a szovjet diktatúra elleni küzdelem mindennapjai: megtudhatjuk, miként őrizhető meg ilyen körülmények között az ember személyisége, anyagi és szellemi függetlensége, vagy épp miként semmisíti meg a rendszer azokat, akik szembeszállnak a hivatalos ideológiával.
A regényben metaforaként megjelenő biológiai fogalom, az imágó, a rovar kifejlett állapotát jelenti. A rovartan ismer olyan ritka eseteket, amikor a rovar anélkül, hogy végső fejlődési stádiumát elérné, bábállapotban ivaréretté válik, és önmagához hasonló bábokat hoz létre. Ulickaja az imágó metaforájának segítségével próbálja megfejteni, hogy a 20. század második felének embere miként képes - ha képes egyáltalán - a szó erkölcsi értelmében is felnőtté válni.
A történelmi események és a biológiai jelenség párhuzamával megmutatja, hogy ugyanaz az esemény vagy életsors hogyan válik egyszerre emelkedetten tragikussá és bohózatba illően komikussá. Az Imágó Ljudmila Ulickaja alighanem legkomolyabb, egyben legmulatságosabb könyve.

Terjedelem: 628 oldal
Méret: 140×215 mm
Kötés: Keménytábla védőborítóval
Ár: 3990 Ft
ISBN: 978 963 1428 90 2

Részlet a regényből

"Az iskola befejezése után - előre nem láthatatóan - mindhárom lány felsőoktatási intézménybe jelentkezett: Olga az egyetemre, amiben persze nem volt semmi rendkívüli, Tamara az ezüst medáljával az orvosira, esti tagozatra, ami az akkori idők körülményeit figyelembe véve óriási eredménynek számított, Galja pedig a testnevelési és sportfőiskolára. Poluska ekkorra Moszkva ifjúsági tornászválogatottjának tagja lett, a nyelvtannal azonban továbbra is hadilábon állt."

Ljudmila Ulickaja

Az 1943-ban született Ljudmila Ulickaja meglehetősen későn került be az orosz irodalmi életbe. Végzettségét tekintve genetikus, kényszerűségből hagyta el eredeti pályáját. Miután munkahelyéről kirúgták, három éven át a moszkvai Zsidó Színház irodalmi vezetőjeként dolgozott. Közben rendületlenül írt is: előbb verseket, aztán filmforgatókönyveket, majd prózát.
Előbb csak az asztalfióknak, aztán a nyilvánosság számára. Ulickaja a kilencvenes évek elején megküzdött az irodalmi nyilvánosságért, az oroszországi folyóiratok rendre visszautasították elbeszéléseit (előbb jelent meg könyve Franciaországban, mint odahaza), mígnem a Szonyecska című kisregény meghozta számára a várva várt sikert. Aztán következett az a két mű (a Médea és gyermekei, valamint a Vidám temetés), amelyek valódi rangra emelték szerzőjüket a kortárs prózában, a 2000-ben megjelent Kukockij eseteiért neki ítélték az orosz Booker-díjat.
Ljudmila Ulickaja a XVI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége volt 2009-ben, erre az alkalomra jelent meg magyarul hetedik Daniel Stein, tolmács című kötete.

Ljudmila Ulickaja hivatalos magyar oldala: www.ulickaja.hu

A Magvető Kiadónál megjelent művei

Médea és gyermekei (2003), Életművésznők (2004), Vidám temetés (2005), Szonyecska (2006), Odaadó hívetek, Surik (2007),Kukockij esetei (2008), Daniel Stein, tolmács (2009), Történetek állatokról és emberekről (2009), Elsők és utolsók - Válogatott elbeszélések (2010), Imágó (2011)