Szabadidő magazin - Mednyánszky kiállítás
Szabadidő magazin

Mednyánszky kiállítás

2011. november 1. 19:51 | Székely Ágota

A 121 legszebb Mednyánszky festmény a Virág Judit Galériában. Reprezentatív album

A Virág Judit Galériában A 121 legszebb Mednyánszky festmény címmel nyilt kiállítás Virág Judit és Törő István válogatásában.

A festő legszebb alkotásait felvonultató kiállítás 2011. október 29. és november 27. között ingyen tekinthető meg naponta 10-18 óra között, akár ingyenes tárlatvezetéssel egybekötve.

A bemutatásra kerülő több mint száz festmény különböző közgyűjteményekből, intézményektől, valamint jelentős magyar és szlovák magánygyűjtőktől érkezett. A galéria fontosnak tartja hangsúlyozni: nagy öröm számukra, hogy a Szlovák Nemzeti Galéria több művet is kölcsönzött a kiállításra.

 A kiállítással egy időben egy összefoglaló, reprezentatív album látott napvilágot a galéria kiadásában. Az albumban egy kötetben láthatóak azok a művek, amelyek az egyik legnagyobb magyar festő munkásságának legjavát alkotják. A 292 oldalas elegáns, reprezentatív albumban nemcsak 121 csodálatos festményben gyönyörködhetünk, hanem a képeket kísérő archív fotókban is. A kötetben szereplő korabeli publikációkat, írásokat, valamint Mednyánszky személyes levelezését és naplóbejegyzéseit olvasva azt is megtudjuk, hogy az örök vándorúton lévő, nyughatatlan természetű, óriási tudással, műveltséggel rendelkező, másokon mindig segítő Mednyánszky nemcsak az egyik legnagyobb festőnk, hanem egy csodálatos ember is volt.

A filozófia és teológia iránt egyaránt érdeklődő Mednyánszky a századforduló magyar festészetének egyik legtöbbet vitatott alakja. Arisztokrata származása, bárói rangja ellenére közelebb érezte magát a csavargók és földönfutók világához, mint a felső tízezer zárt kasztjához. A tolsztojánus művész - származását meghazudtolva, sokszor felháborodást, megrökönyödést keltve - rongyosan járt, külvárosi kocsmákat, kaszárnyákat, vidéki útszéli fogadókat látogatott. Lényegében csavargóként élte le életét. Munkásságáról, nézeteiről egyrészt talányos naplójegyzeteiből, levelezéséből kaphatunk képet, másrészt a szélsőségek iránti bizarr vonzódásának lenyomatait festményein is ránk örökítette. Alkatilag olyan nagy művészegyéniségekhez áll közel, mint Csontváry Kosztka Tivadar vagy Gulácsy Lajos zsenije, de elődeinek sorában Munkácsy Mihályt, Paál Lászlót is megtaláljuk. Külföldi hatások közül a barbizoni iskolát érdemes kiemelni, különösen Millet, Corot és Daubigny festészetét. A francia realista művészet mellett erőteljes osztrák hatás is megfigyelhető művészetében: a bécsi hangulatkép, -festészet számára - a franciákkal szemben - már nem a valóság objektív láttatása a cél, helyette szimbolikus tartalmakkal, illetve hangulati elemekkel telíti tájképei világát.

 Mednyánszky legnagyobb hatású művei egyedi hangulatú tájképei. Emberkerülő volta miatt a nagyváros légkörét csak rövid ideig bírta, s néhány hónapos megfeszített műtermi munka után rendre visszavonult vidékre. Vándorlásai során bebarangolta a Monarchia szinte valamennyi vidékét. A Tátrától a dalmát tengerpartig, Fiumétől Erdélyig szinte valamennyi tájék megörökítésre került képein.

 Mindeközben Pesten és Bécsben egyszerre tartott fenn műtermet. A tájat panteisztikus csodálattal és alázattal festette meg. Az úgynevezett bécsi stimmung-impresszionizmus (élményimpresszionizmus) hatására művészetében - megelőlegezve az expresszionizmust a magyar festészetben - a hangulati elemek dominálnak. Pályája kezdeti, kissé száraz, szálkás stílusú képeit leszámítva, tájrészleteit a nap- és évszakok változásának milliónyi s pillanatonként változó hangulatelemeiből építi fel. Talán éppen tájképfestészetének ez a vonása gátolta meg, hogy számtalan kortársával szemben nem szűkült be motívumainak és hangulatainak skálája. Épp ellenkezőleg: változatos képi világa a festő természethez fűződő bensőséges viszonyának eredménye. Így jöttek létre különböző méretű és igényű vázlatos és kidolgozott tájképeinek százai, melyek még ma is nagy számban kerülnek elő az ismeretlenségből.

 A festő életművére nagy hatást gyakorolt az 1914-ben kirobbanó első világháború. Mednyánszky idős kora ellenére minden követ megmozgatott, hogy a szolgálatot teljesítő hadifestők egyike lehessen. Erőfeszítései sikerrel jártak: korára rácáfolva a háború valamennyi frontvonalát bejárta, óriási mennyiségű vázlatanyagot, s több száz háborús képet hagyva hátra az utókornak. Hadifestményei, mint a pályakép utolsó korszaka az életmű kiteljesedését is jelentik egyben. A megújulásra még utolsó éveiben is képes festő ebben az időszakban olyan festményeket készített, melyeken a korábban szigorúan elkülönülő figurális és tájképi elemek egyszerre vannak jelen. Ez egyben a műfajkategóriák felbomlását is jelenti. Az "Ágyút húzó katonák a hegyek között" című kép témájául a Mednyánszky művészetében többször visszatérő "céltalan vonulás" motívuma szolgál.

A kiállítás látogatása ingyenes! A galéria munkatársai hetente 4 alkalommal ingyenes tárlatvezetést tartanak. A tárlatvezetések időpontja: Szerda, Péntek - 16.30, valamint Szombat,Vasárnap 11 óra.  A kiállítás október 29-től november 27-ig minden nap 10-18 óra között tekinthető meg.

 

 

 

Fotósarok