Szabadidő magazin - Ernani
Szabadidő magazin

Ernani

2012. február 26. 20:15 | Gold György

A romantikus opera ma is élő érzelmi ereje.

Verdi ritkán látható operáját az Ernánit közvetítette élő HD adásban a Metropolitan Opera. Azt a korai Verdi művet, amelyet 1844-ben mutattak be a velencei La Fenice színházban. A Francesco Maria Piave által Victor Hugo drámájából írt mű igazi romantikus opera. Zenéje még nem a késői nagy, halhatatlan Verdi művek színvonalán szólal meg, még nem a zenei jellemzésnek azon a fokán, mint a Don Carlos, az Aida, az Otello vagy a Falstaff, de élvezetes, színes, hatásos drámai muzsika.

     A romantikus opera története nem túlságosan bonyolult. Elvirába a nemes spanyol hölgybe három férfi szerelmes: Don Silva spanyol főnemes, Elvira agg rokona,  Don Carlos spanyol király, akit az opera harmadik felvonásában V. Károly néven császárrá választanak és Ernani a rablóvezér, a spanyol Robin Hood, aki egyébként száműzött főnemes, eredeti neve Don Juan de Aragon. Elvira természetesen a romantikus rablóvezér szerelmét viszonozza. Szerelmük beteljesedése elé azonban mindenféle akadályok gördülnek, hol a király rabolja el Elvirát, hol a bősz nagybácsi Silva okoz gondokat.

      Ezt a történetet a MET. Pier Luigi Samaritani hagyományosnál is hagyományosabb rendezésében mutatta be. Valóságos 16. századi képeskönyvet láttunk a színpadon megelevenedni. A rendező által tervezett látványos díszletek és Peter J. Hall káprázatos jelmezei szolgálják a látványt és kötik le a néző figyelmét a nem túlságosan akció dús cselekmény során. A rendezőnek a szereplők jellemzésével nem különösen kellett bajlódni, hiszen ezek a romantikus operahősök nem túl bonyolult jellemek. Elvira a férfiak kénye szerint ide-oda hánykolódó szűzies, szerelmes nő. Don Silva a spanyol grand, aki adott szavához minden körülmények között, még akár élete árán is ragaszkodik, ugyanakkor dühtől, bosszútól elvakult gonosz öregember. Carlos, a király, aki az uralkodó fenségét és erejét                 kihasználva akarja megszerezni Elvirát. Császárként azonban nagyúri gesztussal megbocsát a lázadóknak és lemond Elviráról. Ernani pedig romantikus rablóvezérként harcol szerelméért, úgy a király, mint Silva ellen, főnemesként pedig ugyanúgy köti a spanyol etikett és adott szava, mint Silvát.

     Az előadás négy főszereplője tökéletesen megfelelt szerepének. Elvirát a nemrégiben felfedezett Angela Meade énekelte. A fiatal művésznő termetre sem tartozik a könnyű fajsúlyú énekesnők közé. Telt szopránja szép árnyalatú, a magasságokban fényes, a mélységekben sötét színezetű.

     Ernani szerepében a nemrégiben Budapesten koncertet adó Marcello Giordani lépett fel, a nyáron balesetben fiatalon elhunyt Salvatore Licitra helyett. Giordani szép, olaszos tenorja ebben a szerepben is jól érvényesült, játéka azonban ezúttal sem lépett túl a megszokott, kissé maníros operai sablonokon.

     Don Silvát a budapesti fellépésről szintén jól ismert Feruccio Furlanetto alakította. Az ő igazi nagy szerepe a Don Carlosban Fülöp király. Don Silva figurája kevésbé összetett jellem, kevésbé nagy feladat, de színpadi jelenléte, intenzitása, póztalan játéka félelmetessé tette ezt a gonosz jellemű öregembert. Furlanetto hangja ezúttal is felejthetetlenül, sötéten szárnyalt, ebben a szerepkörben ma minden bizonnyal övé a világ legszebb basszus hangja.

     Don Carlos, a későbbi V. Károly alakítója a nagyszerű Dmitri Hvorostovsky volt. A tavalyi remek Luna gróf után ebben a szerepben is nagyszerű alakítást produkált. Hangja csodálatosan kiegyenlített, zengő, hősbariton. Alakításában és hangban egyaránt megjelenítette a király vad szerelmét, dühét a lázadók iránt, és a császári korona méltóságát. Ebben az operában, a harmadik felvonás az aacheni dóm sírkápolnájában játszódik. Itt, Nagy Károly síremléke előtt várja a híreket a király, itt értesül róla, hogy császárrá választották. Ekkor énekli nagy áriáját a megbocsátásról, azt az áriát, ami zeneileg némiképp a Don Carlos Fülop királyának áriáját előlegezi meg. Itt, ebben a nagy pillanatban, dicsősége teljében búcsúzunk el V. Károly császártól, hogy aztán majd néhány évtizeddel később a Don Carlos c. opera második felvonásában lássuk viszont, amikor megöregedve, belefáradva az uralkodásba, annak terheit fiának II. Fülöpnek átadva, visszavonul és szerzetesként éli további életét egy kolostorban.

     Verdi ebben a művében  nagy feladatot bíz  a kórusra. Tulajdonképpen az ötödik főszereplő. A MET nagyszerű kórusa ezen az estén (is) meseszépen énekelve teljesítette feladatát. A szintén szokásosan remek zenekart Marco Armiliato vezényelte.

     Az opera utolsó jelenete, a dráma tragikus vége. Don Silva nem ismer kegyelmet és kényszeríti Ernanit az öngyilkosságra, aki meg is teszi. Elvira pedig követi szerelmesét a halálba. A két, karját egymás felé nyújtó holttest felett pedig ott áll fenyegető, gonosz árnyként Don Silva.

     Az Uránia Nemzeti Filmszínház kivilágosodó nézőterén a mellettem levő széken helyet foglaló hölgy kisírt szeme és gyűrött zsebkendője ékesen bizonyította a romantikus opera még ma is élő érzelmi erejét és az előadás hatását.

    

Fotósarok