München magyarul
A Nemzeti Galéria kiállítása három hónapig látogatható.
201 évvel ezelőtt 1808-ban Münchenben megnyitotta kapuit a Királyi Képzőművészeti Akadémia. 50 évvel később ez az oktatási intézmény lett a magyar képzőművészet legfontosabb helyszíne. A Nemzeti Galériában megnyílt kiállítás a müncheni Akadémia 1850 és 1914 közötti időszakát mutatja be. Ebben az időszakban nem csak tanultak magyarok az intézményben, hanem tanítottak is. Az akkoriban leghíresebb festőtanár Karl von Piloty volt akinek osztályába nagyon sok magyar tanuló is járt. Wágner Sándor, Liezen-Mayer Sándor, Benczúr Gyula az Akadémia professzoraként tevékenykedett. A kiállítás időrendi kronológiában, témakörök szerinti csoportosításban, a festészeti stílusok változásán keresztül mutatja be 60 év legfontosabb magyar és néhány külföldi alkotását.
A korszak kezdetén a történeti festészet volt a legmagasabb-rendűnek tartott irányzat. Láthatjuk e témakörben például a legismertebb magyar művek közül Székely Bertalan képét II. Lajos király holttestének feltalálást, Wágner Sándor Dugovics Títusz önfeláldozása c. képét és még természetesen számos más történelmi témájú alkotást, melyek hozzájárultak a nemzeti festészet megteremtéséhez.
A következő korszak az 1860-as évektől az úgynevezett müncheni realizmus korszaka. Itt láthatjuk sok más kép között Szinyei Merse Pál Majálisát és sok akkoriban divatos zsánerképet. Pl: Aggházy Gyula, Mészöly Géza képei mellett Munkácsy Mihály több képét – így az Ásító inast is. A kiállításon látható Mednyánszky László két képe is.
A 80-as években különösen sok magyar tanult Münchenben, akik a naturalizmus talajáról indulva a modernizmus előfutárai lettek: Hollósy Simon, Eisenhut Ferenc, Karlovszky Bertalan stb. E generáció tagjai voltak akik 1896-ban Nagybányára települtek és megteremtették a modern magyar festészetet: Iványi Grünwald Béla, Thorma János, Ferenczy Károly, Csók István, Glatz Oszkár akiknek a képeit szintén bemutatják a kiállításban.
Az első világháborúig folyamatosan érkeztek tanulni vágyó művészek Münchenbe, de akkor már Párizs is egyre vonzóbb célt jelentett a fiatal festők számára. Münchenben ekkor számos irányzat élt együtt, a kialakuló szecesszió mellett pl. a Kandinszkij nevéhez köthető modern festészeti irányzat.
A Galéria kiállítása a felsorolt és itt fel nem sorolt magyar művészek mellet külföldről is kért és kapott műveket pl: Franciaország és Németország különböző múzeumaiból, a müncheni Neue Pinakothekból, a lipcsei Szépművészeti Múzeumból, Bécsből, Tournaiból, Varsóból és Marosvásárhelyről.
A festészeti kiállítás 350 képét egészíti ki a grafikai művek bemutatása mellet kb. 30 szobor is a kor legjelentősebb alkotóinak munkáíból válogatva, valamint helyet kaptak levelek, karikatúrák és fotók is.
És akinek ennyi jó kevés, azt ne érje gáncs és megvetés hanem látogasson el a MNG Szabadegyetem ingyenes programjaira keddi napokon 17 órakor a MNG „B” épületének előadótermébe, ahol a kiállításhoz kapcsolódó témákból hallgathat meg előadásokat:
Nov. 3. Magyar művészek Münchenben 1850-1914 – Hessky Orsolya, a kiállítás egyik kurátora.
Nov. 10. Francia festők Münchenben : Dr. Boros Judit.
Nov. 17. A Gesamkunstwerk és Richard Wagner. Zene, költészet és vizualitás.Dr. Rockenbauer Zoltán
Nov 24. Wilhelm Leibl és köre. Dr. Szinyei Merse Anna.
Dec. 1. A történeti festészet Münchenben: Dr. Bakó Zsuzsa a kiállítás egyik kurátora
Dec. 8. A 19.sz-i magyar művészet a korabeli német sajtóban. Dr. Kovács Ágnes
Az irodalmat is kedvelő művészetbarátoknak ajánlható elolvasásra a Gárdonyi Géza: Ida regénye c. műve, melynek főhőse egy fiatal festő aki feleségével együtt Münchenbe költözve éli a festők életét és ott festi meg főművét, miáltal az olvasók megismerkedhetnek a korabeli müncheni művészvilág hangulatos leírásával.
A kiállítás 2009. október 2- től – 2010 január 10-ig látható a Magyar Nemzeti Galéria „A” épületében.
