Az ország tükre
Kiállítás a Budapesti Történeti Múzeumban.
„ A képes lapok czélját és hasznát fölösleges mutogatnom (1861)”
Vajon elképzelhető-e ma bármilyen nyomtatott sajtótermék képek nélkül? Természetesen nem. A magyarországi nyomtatott sajtóban megjelenő képek története a 19. századig nyúlik vissza. Ez volt az az időszak, amikor a technika fejlődése lehetővé tette a képekkel illusztrált sajtótermékek megjelenését, ezzel segítve az olvasókat távoli helyek, történések, híres emberek pontosabb megismerésében. Eleinte a megjelenő metszeteket külföldi kiadóktól kölcsönözték, ám nem sokára már a hazai grafikai műhelyekből kikerült illusztrációk vették át ezek helyét és ezzel megindult a magyarországi népszerű ismeretterjesztés. A lapkiadók hamarosan rájöttek, hogy a képekkel illusztrált sajtótermékekre könnyebb előfizetőket toborozni, az ilyen termékek iránti kereslet nagymértékben nőtt, később már csak illusztrált lapokat lehetett eladni. A nyomdaipar fejlődése tette lehetővé a képi illusztrációk tömeges előállítását. A lapokban megjelenő metszetekhez természetesen hozzá tartoztak a magyarázó szövegek, ily módon érthetőbbé váltak a mégoly elvont témák is.
Másrészről ezeknek a művészi színvonalú metszeteknek segítségével lehetővé vált a legfrissebb divatirányzatok bemutatása éppúgy, mint az aktuális színházi előadások jeleneteinek gyors megmutatása a közönségnek. Szintúgy nagy sikerük volt a hazai témájú képeknek, melyek bemutatták Magyarország tájait, népeit, szokásait, nagy történelmi személyiségeit.
Nagy keletjük volt a 19. század közepén a képes divatlapoknak, az úgynevezett családi lapoknak, az élclapoknak, az ország, világ eseményeiről beszámoló képes újságoknak, hírmondóknak úgymint pl.: Az ország tükre, Jó barát, Családi kör, Az üstökös, Feketeleves, Vasárnapi újság, Nővilág, Képes Családi Lapok, Garasos tár, Magyar Bazár, Bolond Istók.
Ezekben a folyóiratokban háromféle képet lehetett találni: képmellékletet, szöveg közé tördelt képet és jutalomképet. Az utóbbiakhoz, az előfizetőknek ajándékképpen küldött igényes nyomdai kivitelű, nem ritkán színezett alkotásokhoz néha még keretet is küldtek, így azok megjelenhettek a lakások, üzletek, irodák falain és ezzel ízlésnevelő funkciót is betöltöttek.
A fényképezési technika is hatással volt a képes sajtó illusztrációira. Mivel ekkoriban még valódi fényképeket nem tudtak nyomdai úton sokszorosítani, viszont a valóság pontos megjelenítésére nagy igény volt, ezért a fotográfusok által valódi helyszíneken készített képeket használták fel úgy, hogy először rajzot, majd metszetet készítettek belőlük és az így tökéletesítet kép jelent meg a sajtótermékben. Az 1880-as évek végére fejlődött odáig mind a fotózási technika, mind a nyomdatechnika, hogy közvetlenül a fényképeket lehetett nyomdai úton sokszorosítani és a megjelentetni.
Aki kíváncsi az 1780-1880 közötti évek sajtótermékeire, az azokban megjelent illusztrációkra, a kor divatjára, ízlésvilágára, színházi életére, művészetére, történelmi személyiségeire, aktuális eseményeire, karikatúráira, pesti és vidéki életképekre az 2013. január 20-ig megtekintheti az ezekből Révész Emese kurátor által rendezett Az ország tükre c. időszaki kiállítást a Budapesti Történeti Múzeumban.
„ A sajtó volt és van legnagyobb befolyással az egyesült közszellem, a nyilvánosság, az általános műveltség, s ezáltal a szellemi és anyagi jólét kifejlesztésére (1862)”
Forrás: a kiállítás katalógusa
