Élelmezési Világnap

2009. október 15. 19:14 |

Élelmezésbiztonság a válság idején is.

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) Konferenciája döntése értelmében az Élelmezési Világnapot október 16-án, a FAO 1945. évi megalakulásának napján ünneplik.

A 29. Világnap alkalmából tartott sajtótájékoztatón Mária Kadleciková, a FAO Európai és Közép-Ázsiai Regionális képviselője elmondotta: Az európai régió élelmiszerbiztonság tekintetében szerencsés helyzetben van, de a világ éhezőinek száma meghaladta az egymilliárdot.

Az Élelmezési Világnap létrehozása magyar ötlet volt, Dr. Romány Pál, akkori földművelésügyi miniszter, mint a magyar delegáció vezetője vetette fel a világnap létrehozásának ötletét az 1979. évi FAO Konferencián. Ma, 30 évvel ennek a javaslatnak a megszületését követően elmondhatjuk, hogy - tekintettel a tagországok számára, amely ma 192 - gyakorlatilag a világon mindenütt megemlékeznek erről a napról. Az évenkénti megemlékezéseket egy-egy témakör köré csoportosítják, amely mindig egybeesik a FAO legfőbb célkitűzéseivel, prioritásaival. 2008-ban a rendezvények témája „A világ élelmezésbiztonsága: a klímaváltozás és a bioenergia problémái” volt.

Ez évben az „Élelmezésbiztonság a válság idején is - Achieving Food Security in Times of Crisis” témakör köré épülnek az események. Az idei Világélelmezési Nap egy Világélelmezési Hétté bővült, számos kísérő rendezvénnyel fővárosi és vidéki helyszíneken. Emellett 2009. október 12-13. között a Római FAO-Központban egy magas szintű szakértői fórumra is sor került „Hogy tápláljuk a világot 2050-ben” címmel, amelyről Csáki Csaba professzor tartott beszámolót ezen a sajtótájékoztatón.

Élelmezési Világnap 2009

Az idei rendezvények mottója, „Élelmezésbiztonság a válság idején is” arra hívja fel a figyelmet, hogy a lezajló globális gazdasági válság következtében a nemzetközi közösségre hárul a feladat, hogy sürgős és koordinált lépéseket tegyen a meggyengült világgazdaság legszegényebb országokra és lakosaira gyakorolt negatív hatásainak leküzdése érdekében

Sajnos mintegy 105 millióval nőtt az éhezők száma 2009-ben, így ma 1,02 milliárd alultáplált ember él a Földön, ami annyit jelent, hogy csaknem egy hatoda az emberiségnek éhezik. A 2009. évi Élelmezési Világnap témája elgondolkodtat és cselekvésre is ösztönöz egyben: mind az állami, mind a privát szféra megmozdulására szükség van a mezőgazdaság területén. Nem nélkülözhetjük azonban az élelmezésbiztonsági kérdések magasabb szintű koordinációját sem egy globális konszenzus eléréséhez az éhezés felszámolása érdekében.

FAO-magyar kapcsolatok

Magyarország az 1946-os csatlakozása, majd a kilépést követően az 1968-as újracsatlakozása óta tagja a nemzetközi szervezetnek. Hazánk a FAO-ban több évtizeden keresztül, egészen az elmúlt évekig kedvezményezett (ún. „beneficiary”) státuszt élvezett. A gazdaságunk fejlődésével, valamint EU csatlakozásunkkal a helyzet változott, donor országgá léptünk elő.

A FAO-val a kapcsolataink kiválóak. 1996. óta Budapesten tevékenykedik a FAO Közép- és Kelet-Európai Alregionális Hivatala. A FAO és a Magyar Kormány között 2007. március 27-én létrejött megállapodás értelmében pedig a FAO Európai és Közép-Ázsiai Regionális Hivatala és Közös Szolgáltató Központja ugyancsak Budapestre került. A magyarországi FAO-hivatalok létrehozása komoly agrárdiplomáciai sikerként könyvelhető el, mind erkölcsi, mind gazdasági hatásait tekintve. Több mint 100 magyar szakképzett fiatal munkaerő áll ma a FAO, mint ENSZ szervezet foglalkoztatásában, amely önmagában is nagy jelentőségű. Ám a hivatalok működésének számos, a nemzetgazdaság szintjén is jelentkező közvetett hatása van (helyi beszerzések növekedése, nemzetközi konferenciák szervezése, ahhoz kapcsolódó szolgáltatások igénybevétele).

A hivatalok felállítása kapcsán vállalt kötelezettségeink teljesítése pedig donor országgá tette hazánkat: 100 fejlődő országbeli hallgató képzésére tettünk vállalást, akik közül idén már 31 diák folytatja tanulmányait a Szent István Egyetem Állatorvosi Karán és a Keszthelyi Pannon Egyetemen. A FAO „Milleniumi fejlesztési céljai” jegyében pedig számos projekt finanszírozását vállalta a Magyar Kormány. Ennek keretében a hónap elején albán halászati szakemberek jártak Magyarországon, akik tájékoztatást kaptak halászati szakmai kérdésekben és uniós csatlakozási tapasztalataink vonatkozásában. A FAO magyarországi működése komoly nemzetközi elismerést váltott ki. Ennek következtében az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága is Budapesten hozta létre Közös Szolgáltató Központját, további több, mint 200 magyar fiatalnak biztosítva munkalehetőséget és tapasztalatok szerzését.

Az Élelmezési Világnap alkalmából vonul fel a fővárosban az Élelmiszerbank és a FAO által szervezett adománykonvoj, amely a hazi rászorultak számára szállít 55 millió forint értékű élelmiszeradományt. A Vajdahunyad várnál csatlakozik a központi rendezvényhez.


KULTÚRA ÚTI CÉL EURÓPAI UNIÓ ÉLETMÓD SPORT PARLAMENT INFORMATIKA SZABADIDŐ ANNO

Élelmezési Világnap 2009. október 15. 19:14 \| Élelmezésbiztonság a válság idején is. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) Konferenciája döntése értelmében az Élelmezési Világnapot október 16-án, a FAO 1945. évi megalakulásának napján ünneplik. A 29. Világnap alkalmából tartott sajtótájékoztatón Mária Kadleciková, a FAO Európai és Közép-Ázsiai Regionális képviselője elmondotta: Az európai régió élelmiszerbiztonság tekintetében szerencsés helyzetben van, de a világ éhezőinek száma meghaladta az egymilliárdot. Az Élelmezési Világnap létrehozása magyar ötlet volt, Dr. Romány Pál, akkori földművelésügyi miniszter, mint a magyar delegáció vezetője vetette fel a világnap létrehozásának ötletét az 1979. évi FAO Konferencián. Ma, 30 évvel ennek a javaslatnak a megszületését követően elmondhatjuk, hogy - tekintettel a tagországok számára, amely ma 192 - gyakorlatilag a világon mindenütt megemlékeznek erről a napról. Az évenkénti megemlékezéseket egy-egy témakör köré csoportosítják, amely mindig egybeesik a FAO legfőbb célkitűzéseivel, prioritásaival. 2008-ban a rendezvények témája „A világ élelmezésbiztonsága: a klímaváltozás és a bioenergia problémái” volt. Ez évben az „Élelmezésbiztonság a válság idején is - Achieving Food Security in Times of Crisis” témakör köré épülnek az események. Az idei Világélelmezési Nap egy Világélelmezési Hétté bővült, számos kísérő rendezvénnyel fővárosi és vidéki helyszíneken. Emellett 2009. október 12-13. között a Római FAO-Központban egy magas szintű szakértői fórumra is sor került „Hogy tápláljuk a világot 2050-ben” címmel, amelyről Csáki Csaba professzor tartott beszámolót ezen a sajtótájékoztatón. Élelmezési Világnap 2009 Az idei rendezvények mottója, „Élelmezésbiztonság a válság idején is” arra hívja fel a figyelmet, hogy a lezajló globális gazdasági válság következtében a nemzetközi közösségre hárul a feladat, hogy sürgős és koordinált lépéseket tegyen a meggyengült világgazdaság legszegényebb országokra és lakosaira gyakorolt negatív hatásainak leküzdése érdekében Sajnos mintegy 105 millióval nőtt az éhezők száma 2009-ben, így ma 1,02 milliárd alultáplált ember él a Földön, ami annyit jelent, hogy csaknem egy hatoda az emberiségnek éhezik. A 2009. évi Élelmezési Világnap témája elgondolkodtat és cselekvésre is ösztönöz egyben: mind az állami, mind a privát szféra megmozdulására szükség van a mezőgazdaság területén. Nem nélkülözhetjük azonban az élelmezésbiztonsági kérdések magasabb szintű koordinációját sem egy globális konszenzus eléréséhez az éhezés felszámolása érdekében. FAO-magyar kapcsolatok Magyarország az 1946-os csatlakozása, majd a kilépést követően az 1968-as újracsatlakozása óta tagja a nemzetközi szervezetnek. Hazánk a FAO-ban több évtizeden keresztül, egészen az elmúlt évekig kedvezményezett (ún. „beneficiary”) státuszt élvezett. A gazdaságunk fejlődésével, valamint EU csatlakozásunkkal a helyzet változott, donor országgá léptünk elő. A FAO-val a kapcsolataink kiválóak. 1996. óta Budapesten tevékenykedik a FAO Közép- és Kelet-Európai Alregionális Hivatala. A FAO és a Magyar Kormány között 2007. március 27-én létrejött megállapodás értelmében pedig a FAO Európai és Közép-Ázsiai Regionális Hivatala és Közös Szolgáltató Központja ugyancsak Budapestre került. A magyarországi FAO-hivatalok létrehozása komoly agrárdiplomáciai sikerként könyvelhető el, mind erkölcsi, mind gazdasági hatásait tekintve. Több mint 100 magyar szakképzett fiatal munkaerő áll ma a FAO, mint ENSZ szervezet foglalkoztatásában, amely önmagában is nagy jelentőségű. Ám a hivatalok működésének számos, a nemzetgazdaság szintjén is jelentkező közvetett hatása van (helyi beszerzések növekedése, nemzetközi konferenciák szervezése, ahhoz kapcsolódó szolgáltatások igénybevétele). A hivatalok felállítása kapcsán vállalt kötelezettségeink teljesítése pedig donor országgá tette hazánkat: 100 fejlődő országbeli hallgató képzésére tettünk vállalást, akik közül idén már 31 diák folytatja tanulmányait a Szent István Egyetem Állatorvosi Karán és a Keszthelyi Pannon Egyetemen. A FAO „Milleniumi fejlesztési céljai” jegyében pedig számos projekt finanszírozását vállalta a Magyar Kormány. Ennek keretében a hónap elején albán halászati szakemberek jártak Magyarországon, akik tájékoztatást kaptak halászati szakmai kérdésekben és uniós csatlakozási tapasztalataink vonatkozásában. A FAO magyarországi működése komoly nemzetközi elismerést váltott ki. Ennek következtében az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága is Budapesten hozta létre Közös Szolgáltató Központját, további több, mint 200 magyar fiatalnak biztosítva munkalehetőséget és tapasztalatok szerzését. Az Élelmezési Világnap alkalmából vonul fel a fővárosban az Élelmiszerbank és a FAO által szervezett adománykonvoj, amely a hazi rászorultak számára szállít 55 millió forint értékű élelmiszeradományt. A Vajdahunyad várnál csatlakozik a központi rendezvényhez.
Impresszum Médiaajánlat Kapcsolat Készítette a