Az ajtó

Felolvasóest az Országos Idegennyelvű Könyvtárban.

Az ajtó – Felolvasószínházi est

Szabó Magda Az ajtó című művének monodráma változatát hallgathatja meg Havas Judit előadóművész tolmácsolásában, aki március 22-én pénteken este hat órakor ellátogat az Országos Idegennyelvű Könyvtárba. Szabó Magda közismert  regényének színpadi változatát Bíró Zsófia készítette és Radó Gyula rendezte.

 A felolvasóest alapját adó regényben Szabó Magda házvezetőnőjével, Emerenccel való kapcsolatáról mesél, aki két évtizeden át volt alkalmazottja Budapesten.

A mű rendkívüli nő portréja, kettejük alakuló kapcsolata, dacos és terhelt közeledése egymás felé. Reményi József Tamás megfogalmazásában a két ember megismerkedési történetében meglévő "antropológiai talányok", a mindennemű kapcsolatokban örökké nyitva maradó kérdések vagy éppen a rájuk adott rossz válaszok ott rejlenek az eredeti műben és a bemutatásra kerülő monodrámában is.

Mi az az érzelem, ami eközött a két ember – Emerenc és az Írónő – között kialakul? Mi az a pogány szenvedély, amivel a klasszika-filológiában és a kereszténységben ugyanolyan mélyen hívő Szabó Magda összeköti őket, őket, akiknek tulajdonképpen semmi közük nincs egymáshoz? Egyike sem a hagyományos kapcsolatoknak, melyekhez az európai irodalom – és saját kapcsolati hálónk – hozzá szoktatott bennünket: nem barátság, nem bajtársiasság, nem kollegialitás, nem szerelem, nem a vérrokonság megtartó ereje.

Ez valami más. Valami ősibb. Valami barbárabb. Megszeretik egymást. Váratlanul, okok és előjelek nélkül.

Havas Judit előadóművészt az érdeklődők már láthatták Márai Sándor Az igazi című művének színpadra átírt változatában, ahol Judit szerepét alakította.

Havas Judit előadóművész és irodalomtörténész.  Beszéd- és előadó-művészetre Latinovits Zoltán, Wacha Imre, Montágh Imre, Török Tamás, dr. Cserés Miklós és Kerényi Miklós Gábor tanították. Az ELTE Bölcsészettudományi karán végzett magyar-könyvtár szakon. Ugyanott szerzett irodalomtörténeti PhD-fokozatot és tanít évtizedek óta irodalmat, beszédkultúrát és beszédművelést, egyetemi tanítványaival számtalan rendhagyó irodalomórát szerkesztett, rendezett és adott elő. A Magyar Rádió és Televízió műsorainak rendszeres közreműködője, Verselő címmel állandó műsort, illetve A vers az, amit mondani kell címmel 12 részes sorozatot szerkesztett és vezetett a Duna Televízióban.

Számos önálló estet állított össze, többek között Ady Endre, József Attila, Radnóti Miklós, Illyés Gyula, Weöres Sándor, Kányádi Sándor verseiből, Örkény István, Kosztolányi Dezső írásaiból, Kodály Zoltán és Bartók Béla levelezéséből, a 20. századi spanyol és latin-amerikai líra gyöngyszemeiből, kortárs héber költők verseiből, Benedek Elek meséiből. Földes Mária és Márai Sándor regényeiből, valamit József Attila verseiből és Szántó Judit naplójából mutatott be egy-egy monodrámát. Kányádi Sándor 60. és 80. születésnapját irodalmi esttel köszöntötte itthon és a nagyvilágban, Fejtő Ferenc születésének századik évfordulójára A zsidó és az Úristen címmel hangoskönyvet készített.

 Lányod vagyok, hajolj le hozzám című CD-jével elindította a 20. századi magyar nőirodalom bemutatását. Magyarországon ő indította el a Klezmer és irodalom programokat, aktív támogatásával alakult meg a Budapest Klezmer Band.

Népszerű gyermekműsorai közül Útibatyu című összeállítása kazettán is megjelent. A magyar líra avatott tolmácsolójaként előadóesteket tartott és konferenciákon képviselte kultúránkat Európa számos országában, valamint Izraelben, Kanadában és az Egyesült Államokban is. 1982-ben a Magyar Rádió Nívó-díját, 1997-ben a Jeruzsálem 3000 év kitüntetést, 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét vehette át.

(további információ:www.oik.hu)