Majki kamaduli remeteség
Kulturális turisztikai központ kialakítása.
A rekonstrukció első ütemében elkészül:
- a foresteria (erdei kolostor) teljes szerkezeti helyreállítása,
- az egykori refektórium freskóinak restaurálása, a díszudvar felújítása,
- a látogató központ és az azzal összefüggő szolgáltatások elhelyezése az
épület földszintjén.
- a kiegészítő szolgáltatások, múzeumi kiállítás, állandó bemutató, látványműhely, borpince.
.A projekt első ütemét 2013. végén fejezik be.
1773-ban a vidék birtokosa Eszterházy József alapította a kamalduli remeteséget . A szabadságharcot lezáró, 1711-es szatmári békét követően a Rákóczihoz hű, dunántúli nemesi családok adományaiból épült meg a némaságot fogadó
kamalduli szerzetesrend majki remetesége.
A kamalduliak az 1730-as évek közepén érkeztek Majkpusztára. A cellaházakban egy-egy szerzetes élt, aki naponta előirt kötelező imákat hangosan mondhatta el, de a nap többi részében tartózkodnia kellett a beszédtől. Egymással csak szentmiséken és a fő ünnepeken, a közös étkezésekor találkozhattak. Beszélniük- az elöljárójuk engedélyével-évente, két alkalommal, három-három napig lehetett. A rend önfenntartó volt, földművelésből és jótékonysági adományokból élt.
A néma barátok csak rövid ideig élhettek Majkpusztán, mivel II. József császár feloszlatta a császárság és királyság területén működő rendeket.1806-ban gróf Eszterházy Károly megvette a birtokot és a területet bérbe adta. 1860-ban az Eszterházy –család a konventépületet vadász-és lakókastéllyá, a francia parkot angolparkra változtatta.
Majk az 1980-as évektől turisztikai látványosság. A remeteség 17 cellaházából hétben az idelátogatók számára apartman házakat alakítottak ki.
A turizmus fellendítése céljából bicikliút kialakítását tervezik a Vértes és a Velencei-tó összekötésével, mely a dunai kerékpárúthoz csatlakozhat be.
Csillag György