Lendület program
A nyertes fiatal kutatók önálló kutatócsoportot alakíthatnak.
A korai rákdiagnosztikában is használható vegyületeket fejlesztő kémikus, az epilepsziás rohamok gyakoriságát és időtartamát csökkentő kezelési eljárást kutató orvos, a vállalatok versenyképességének összetevőit elemző közgazdász és a kísérleti részecskefizika eszköztárát bővítő fizikus egyaránt található az MTA Lendület programjának idei nyertesei között. A 14, kiemelkedő teljesítményt felmutató kutató idén összesen 633,7 millió forintos támogatással alakíthat önálló kutatócsoportot akadémiai kutatóközpontokban, kutatóintézetekben és hazai egyetemeken. Az új nyertesekkel 79-re bővül az ígéretes kutatási programokat megvalósító Lendület kutatócsoportok köre.
A Lendület-modell
A Magyar Tudományos Akadémia immár ötödik alkalommal meghirdetett Lendület kiválósági programja olyan egyedülálló pályázati modell, amely a kutatói életpályát, a kutatóműhelyek kialakítását, a nemzetközileg is versenyképes kutatási témák kiválasztását és összekapcsolását, valamint a befogadó kutatóintézeti környezet fejlesztését egyaránt „lendületbe hozza”. A legkiválóbb magyar kutatók hazahívása és itthon tartása mellett a hazai tudomány intézményi kultúrájának megújítását is szolgáló pályázati modell felpezsdítette a magyar tudományos életet; a kimagasló teljesítményű fiatal tudósok és a legígéretesebb kutatási témák támogatásával számos világszínvonalú eredmény megszületését segítette elő. A Lendület program az elmúlt években az „agyelszívás” megakadályozásának, a biztos eredményeket hozó kutatások megvalósításának és a versenyképes, fenntartható kutatástámogatásnak nemzetközileg is elismert és követendő modelljévé vált.
Lendület 2013
A 2013-as pályázati felhívásra két kategóriában – önálló kutatói pályát kezdők, illetve sikeres önálló kutatói pályát folytatók – pályázhattak. Előnyt élveztek azok a fiatal magyar kutatók, akik az Európai Kutatási Tanács által meghirdetett pályázatok valamelyikére is benyújtották kutatási tervüket, és azt az ERC bírálati rendszerében véleményezték.
A Lendület programra benyújtott pályázatok értékelésének első fordulójában több mint 200 bíráló közreműködésével minden pályázatról legalább három bírálat készült. A második fordulóban a három tudományterületi szekció rangsorolta a pályázatokat. A szekcióülések javaslatait megvitatva végül a 28 tagú zsűri döntött a nyertesekről.
A szigorú bírálati folyamat eredményeként a 105 pályázó közül idén 14 fiatal tudós alakíthat az első évre biztosított 633,7 millió forintos akadémiai támogatásból önálló csoportot. Így 2013 nyarától a korábban megalapítottakkal együtt már 79 Lendület-kutatócsoport folytathat nemzetközileg is számottevő eredményeket ígérő kutatásokat az összesen mintegy 3 milliárd forintos pályázati forrásból. A kutatócsoportok vezetőinek az öt évre elnyert támogatást – a pályázati előírásnak megfelelően – az akadémiai támogatással összemérhető, további versenypályázati forrásokkal kell kiegészíteniük. Az öt esztendő elteltével az Akadémia elnöke a kutatócsoportot és vezetőjét értékelő szakértői bírálat alapján dönt a támogatás további folyósításáról, illetve a kutatócsoport-vezető határozatlan idejű alkalmazásáról.
Az önálló csoportokat vezető „lendületes” kutatók meghatározó szerepet tölthetnek be az őket befogadó tudományos intézményekben. Kutatási témáikkal és eredményeikkel nagymértékben elősegíthetik a kutatóhelyek folyamatos megújulását. Sikeres munkájuk nyomán a Lendület program keretében kapott, hosszú távú perspektívát biztosító támogatás beépülhet az intézet költségvetésébe, ami tudományos és pályázati szempontból egyaránt növeli a kutatóhely versenyképességét.
A Lendület program idei nyertesei
A Magyar Tudományos Akadémián kedden bemutatkozó 14 új lendületes kutató között öt kutatóorvos, három kémikus, két fizikus, két közgazdász, egy matematikus, illetve egy biológus található. A legfiatalabb csupán 31 esztendős. Valamennyien tudományterületük rangos külföldi és hazai szellemi műhelyeiben gyarapították tudásukat: ketten most térnek haza, Kanadából, illetve Nagy-Britanniából. A Lendület keretében nyolcan az MTA valamely kutatóközpontjában vagy kutatóintézetében, hatan pedig hazai egyetemen folytathatják kutatásaikat. A nyertes kutatók a csoportjukkal elért eredményeikről, kutatásaik hasznosulásáról a Lendület program éves beszámolóján tájékoztatják a nyilvánosságot.
Szegedy Balázs (39) matematikus az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetében alakítandó kutatócsoportjával az emberi agyhoz, az internethez, a szociális hálózatokhoz hasonló, nagyon nagy struktúrák statisztikai elemzéséhez szükséges matematikai eszközök kidolgozását tűzte ki célul. A Torontói Egyetem professzora által tervezett kutatás egyik fő jellemzője, hogy a témát a végtelen matematika eszközeivel közelíti meg, kiderítendő, hogy a nagyon nagy struktúrák tekinthetők-e a végtelen struktúrák approximációinak. Ez a szemlélet jelentős mértékben hozzájárul a véges struktúrák megértéséhez, újabb hidat jelent az alkalmazott és a nagyon elvont elméleti matematika között. „Magyarország az elmúlt száz évben a tudomány területén volt kiváltképp sikeres. Nagyon fontos, hogy ezt a hagyományt megőrizzük” – fogalmazott a Lendület program kapcsán Szegedy Balázs.
Mócsai Attila (43) kutatóorvos korábban nem látott részletességgel kívánja feltárni a gyulladásos betegségek kialakulásának mechanizmusát, és új gyógyszerfejlesztési célpontok azonosítását reméli. A gyulladásos betegségek komoly terhet rónak a társadalomra, kialakulásuk mikéntje viszont kevéssé ismert, ami hátráltatja az újabb terápiák kifejlesztését. A Semmelweis Egyetem ÁOK Élettani Intézetének docense az intézményben megalakuló lendületes kutatócsoportjával két, sejten belüli jelátvivő molekula szerepét vizsgálja egy ritka autoimmun bőrbetegség és a kontaktallergia kialakulásában. Mócsai Attila reményei szerint a Lendület programnak köszönhetően munkacsoportja nemzetközileg versenyképes eredményeket ér el, amelyek Magyarország, a magyar tudományos közösség javát szolgálják.
Kállay Mihály (39) kémikus kutatásainak célja olyan, a jelenleginél kisebb számításigényű modellek kifejlesztése, amelyek – a sokszor pontatlan elméleti eredményekkel szemben – a kísérleti adatokhoz mérhető paraméterekkel szolgálnak a nagyméretű molekulák egyes kémiai tulajdonságairól. A vizsgálatok a nagy- és közepes méretű molekulák olyan jellemzőinek pontos számítására is kiterjednek, amelyek elméleti úton jelenleg nem vagy csak pontatlanul határozhatók meg. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense által kifejlesztendő módszerek további kémiai problémák megoldásához járulhatnak hozzá.
Katona István (40) neurobiológus az agysejtek aktivitását irányító jelpályák molekuláris alkotóelemeit vizsgálja. Az MTA doktorának célja olyan új eljárás kidolgozása, amely lehetővé teszi az, egy adott jelpályában szerepet játszó fehérjék helyének nanométeres pontosságú meghatározását és mennyiségének mérését. Az így kapott molekuláris adatok az adott sejttípusok anatómiai és élettani jellemzőivel együtt az egészséges és kóros folyamatok feltárását egyaránt segítik. Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében kutatócsoportot alapító agykutató a Lendület támogatásával hazánkban új, STORM-szuperrezolúciós mikroszkópos rendszert honosít meg, amelynek segítségével áthidalhatók az idegrendszer bonyolultságából fakadó vizsgálati nehézségek, és a szakemberek pontos képet kaphatnak a terápiás beavatkozás pontos helyéről és mikéntjéről.
Reményi Attila (40) biológus szakterülete a szerkezeti biokémia. Az MTA Természettudományi Kutatóközpont Molekuláris Farmakológiai Intézetében önálló kutatócsoportot alakító tudós célja a rákos és gyulladásos folyamatok kialakulásában fontos szerepet játszó, úgynevezett molekuláris kötőfelszínek feltárása. „Mint biológus csodálom az élő rendszerek sokszínűségét és komplexitását, mint biokémikus csodálom a változatosság mögött rejlő molekuláris törvényszerűségek egyszerűségét” – vallja Reményi Attila, aki kutatásaiban a klasszikus és szerkezeti biokémia módszereit egyaránt használja. A biológus tervei szerint háromdimenziós molekuláris felvételeket készít a központi szabályozó fehérjékről, és vizsgálja a környezetből érkező ingerek és a rájuk adott sejtválasz társítását lehetővé tévő, fehérjékből felépülő jelátviteli pályákat.
Vankó György (45) kémiai fizikus az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban néhány éve alakult kutatócsoportját tudja jelentősen megerősíteni a Lendület támogatásával. A program keretében munkatársaival együtt ultragyors lézer- és röntgenspektroszkópiákkal, illetve elméleti modellezéssel kívánja felderíteni az elektronszerkezet és a működés kapcsolatát molekuláris rendszerekben. Az átalakulások elemi lépéseinek megértése új, hatékonyabb funkcionális molekulák tervezéséhez vezethet, amelyek többek között az információtechnológia, a környezetvédelem, a molekuláris biológia területén használhatók fel.
Gyurcsányi E. Róbert (42) fő kutatási területe a kémiai és a bioérzékelés. A Lendület program keretében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karának Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszékén alapít önálló kutatócsoportot. Célja olyan új kémiai nanoszenzorok fejlesztése, amelyek vírusok, fehérjék, nukleinsavak és ionok rendkívül érzékeny és költséghatékony diagnosztikai célú meghatározását teszik lehetővé. A csoportja által tervezett nanoszenzorok segíthetnek egyebek mellett a csecsemőket és kisgyermekeket veszélyeztető RSV vírus meghatározásában, illetve különböző betegségekre utaló mikro-RNS- és DNS-szálak kimutatásában is. A kémikus úgy véli, olyan támogatásban részesül, amellyel a kutatók szabadon és eredményesen valósíthatják meg a legjobb ötleteiket.
Berényi Antal (31) neurofiziológus kutatásai egy új, az epilepsziás rohamok gyakoriságát és időtartamát csökkentő kezelési eljárást alapozhatnak meg. A Szegedi Tudományegyetem tanársegéde a világon először fogja az idegaktivitást regisztráló legmodernebb eljárásokat és a térben fókuszált, az agyi ideghálózatokat a koponyán kívülről érkező elektromos impulzusokkal időzítetten ingerlő (TES) eljárást az epilepsziás rohamok evolúciójának vizsgálatában alkalmazni. A korábban az Agy díjas Buzsáki György New York-i laborjában is dolgozó Berényi Antal úgy fogalmazott: számára a hazaköltözés nem döntés, hanem kötelesség kérdése. Véleménye szerint a Lendület olyan feltételeket biztosít a munkájához, hogy Magyarországon sem kell kompromisszumokat kötnie: célja a világ egyik vezető idegtudományi kutatócsoportjának létrehozása.
Varga Dezső (36) fizikus a kísérleti részecskefizika eszköztárát szeretné bővíteni. Az ELTE Fizikai Intézetének adjunktusa, aki az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézetében alapíthat kutatócsoportot, a Lendület program keretében új típusú, gáztöltésű részecskedetektorok kifejlesztését tervezi, amelyek mindenféle ionizáló sugárzás útjáról vagy irányáról precíz képet adnak. A berendezések elsődleges feladata részecskepályák nagy pontosságú meghatározása, de alkalmazhatók orvosi, környezeti és ipari kutatásokban is. Ezek egyik példája a nagyobb tárgyak vagy a talajszerkezet háromdimenziós struktúrájának feltérképezése kozmikus részecskék mérése alapján. Varga Dezső szerint a Lendület olyan innovatív fejlesztéseket tesz lehetővé, amelyek jelentősége messze túlmutat az alapkutatásokon.
Maurovich Horvát Pál (34) kardiológus szakorvos kutatásai a szívinfarktus korai megelőzését segítik elő, s így jelentős népegészségügyi hatásuk lehet. A Semmelweis Egyetem (SE) Városmajori Ér- és Szívsebészeti Klinikájának tanársegéde az intézményben létrehozandó lendületes kutatócsoportjával a koszorúerekben kialakuló, nagy kockázatú, olykor közvetlen életveszélyt jelentő ateroszklerotikus plakkok (lerakódások) korai felismerését szeretné elérni új biomarkerek és különféle képalkotó módszerek együttes alkalmazásával. A betegek kétharmadánál ugyanis a tüneteket nem okozó plakkok megrepedése okozza a szívinfarktust vagy a hirtelen szívhalált. Ugyanakkor jelenleg nincs olyan diagnosztikai eljárás, amellyel kimutatható lenne a plakkok megrepedésének veszélye. Maurovich Horvát Pál bízik benne, hogy munkacsoportjával olyan új felfedezéseket tehet, amelyekkel tovább csökkenthető a magas kardiovaszkuláris halálozás.
Muraközy Balázs (34) közgazdász a vállalati viselkedést tanulmányozza. A közelmúltban a University of California, Davis vendégkutatójaként dolgozó tudós az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézetében a vállalati stratégiákat és versenyképességet vizsgáló csoportot alakít. Munkatársaival együtt részletesen elemzi majd az egy-egy iparágon belül tapasztalható és a gazdaság egészére is alapvető hatást gyakorló vállalati sokféleség természetét és okait, továbbá összefüggését a versenyképesség olyan dimenzióival, mint például a termelékenység, az innováció és a növekedés. Szerinte a Lendület nagyon jó és stabil feltételeket teremt az elmélyült kutatáshoz.
Kele Péter (38) kémikus olyan vegyületek kifejlesztését tűzte ki célul, amelyek lehetővé teszik az élő szervezeteket felépítő biomolekulák specifikus módosítását szintetikus kismolekulákkal. Az ELTE adjunktusa az MTA-TTK Szerves Kémiai Intézetében megalakítandó kémiai biológiai kutatócsoportjával olyan olcsó, hatékony és könnyen hozzáférhető fluoreszcens jelzővegyületek kifejlesztését tervezi, amelyek a jövőben széles körben alkalmazhatók lesznek a képalkotó eljárásokban, a biológiai tesztekben, a biokémiai folyamatok követésében vagy akár a korai rákdiagnosztikában. Kele Péter meggyőződéssel vallja, hogy a Lendület nagy felelősséget jelent, hiszen példát kell mutatni a jelen és a jövő kutatóinak. Egyben páratlan lehetőséget kínál arra, hogy a kutatók „merészebb gondolataiknak engedve ismeretlenebb vizekre is evezhessenek”.
Patócs Attila Balázs (40) orvos a daganatok kialakulásához vezető genetikai rendellenességeket vizsgálja. A Semmelweis Egyetem kutatója a hormonrendszert és az endokrin mirigyeket érintő, örökletes daganatos megbetegedésekről rendelkezésre álló, hatalmas adathalmaz feldolgozása, valamint klinikai és molekuláris genetikai vizsgálatok révén új kóros folyamatokat és markereket tárhat föl, ami pontosabb diagnózis és prognózis felállítását teszi lehetővé, továbbá hozzájárul a kezelésre adott válaszreakció árnyaltabb megítéléséhez. Patócs Attila Balázs a Lendület pályázati támogatását eddigi munkája elismerésének, egyszersmind felelősségteljes lehetőségnek tekinti.
Varju Márton (36) Magyarország közpolitikai lehetőségeit vizsgálja az Európa Unió jogrendszerének keretei között. A nagy-britanniai Hulli Egyetemről hazatérő, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontban kutatócsoportot alakító jogász célja, hogy a tudományterület hagyományos kérdésein és megközelítési módjain túlmutató munkával olyan jogi információkat tárjon fel és tegyen hozzáférhetővé, amelyek megalapozzák Magyarország eredményes európai uniós tagságát, valamint elősegítik a kiemelt fontosságú közpolitikai kérdések megoldását és a nemzeti érdekek hatékony képviseletét az Európai Unióban. A kutatás a kormányzat és más politikai szereplők által közvetlenül hasznosítható, stratégiai jelentőségű döntések előkészítésére alkalmas eredményeket ígér.
