Britten 100

Halál Velencében a Rózsavölgyi Szalon műsorán

Száz évvel ezelőtt 1913. november 22-én született a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője az angol Benjamin Britten. Ebből az alkalomból a Rózsavölgyi Szalonban egy zenés színjátékot mutattak be.

 Az előadás, amelynek írója és rendezője: Réczei Tamás, Britten életének utolsó időszakában játszódik. Ekkor az idősödő és súlyos beteg író magányosan él, megszakítva a hosszú évtizedek óta tartó élettársi kapcsolatát Peter Peers neves tenoristával, akinek oly sok dalt, és az operáinak tenorfőszerepeit írta.  Két társa Rita, az ápolónője és a fiatal fiú Leslie, a ház mindenese. Britten utolsó operáján dolgozik, amely Thomas Mann: Halál Velencében című kisregényéből készül. Ez időben a zeneszerző súlyos betegséggel küzd: szívbillentyű elégtelenséggel műtötték és szélütést kapott, ezért jobb oldalára lebénult, nem képes a fejében megszülető muzsikát papírra vetni. Lesliet, a házban lebzselő fiút, - aki gyermekkorában templomi kórusénekes volt, így kevéssé bár, de ért a kottaíráshoz- kéri meg, hogy az általa diktáltakat jegyezze le. A halálra készülő és a fogyó idővel küzdő szerző összemosódik az író Thomas Mann alakjával és a kisregény főszereplőjével Gustav Aschenbach figurájával, aki tulajdonképpen Th. Mann írói önarcképe. Így néha a foteljében roskadozva ülő Britten gondolatait halljuk, néha részleteket a kisregényből, Thomas Mann mondatait. Ugyanígy összemosódik a két további szereplő figurája is. Leslie, aki némiképp kihasználja az öregedő zeneszerző iránta táplált érzéseit, időnként átalakul az ártatlan szépségű Tadzióvá, a fiatal lengyel fiúvá, akibe a regény főszereplője, az öregedő Aschenbach végzetesen beleszeret. Rita, az ápolónő, Beatles slágerek éneklésével szórakoztatja a Mestert majd, mint velencei gondolás jelenik meg, olasz gondoladalt énekleve, aztán a darab vége felé Britten régen halott, fekete ruhás anyjaként kíséri fiát a halálba.

 „ Percek múltak el, míg végre segítségére siettek. Oldalt csúszott le a székről. A Szobájába vitték. És még ugyanaznap kegyeletes megdöbbenéssel vette hírül a világ, hogy meghalt.” Th. Mann: Halál Velencében. Lányi Viktor fordítása.

 A nagy szerelem, az életet végigkísérő társ, Peter Peers már csak Britten halála után, a darab legvégén lép színre, hogy néhány szóban elbúcsúztassa halott társát és örökre lecsukja a zongorája fedelét. Mindez pedig összeolvad a végül is befejezett nagy mű, a Halál Velencében c. opera zenéjével és a Velencei Teatro La Fenice előadásának vetített képeivel.

Az előadás összes szerepét hárman elevenítik meg:

Britten/ Aschenbach/ Peter Peers: Kőszegi Ákos

Leslie/ Tadzio: Porogi Ádám

Rita/Gondolás/Anya: Falusi Mariann

Ezzel a szórakoztató, de mégis elgondolkoztató, alkotói küzdelem, élet és halál, szeretet és szerelem, művészi szabadság, szépség és rútság, fiatalság, öregség kérdéseit felvető előadással a Rózsavölgyi Szalon méltóképpen emlékezik meg Britten születésének 100. évfordulójáról.