Szabadidő magazin - Felmérés a tudásszintről
Szabadidő magazin

Felmérés a tudásszintről

2013. december 19. 21:49 |

Az EU-ban némileg javult a diákok teljesítménye a természettudományok és az olvasás terén, a matematikában elért eredmények azonban gyengék

A 15 éves diákok matematikai, természettudományos és szövegértési kompetenciáit vizsgáló legújabb OECD-felmérés az uniós tagállamok teljesítménye tekintetében vegyes képet mutat.

EU-szerte jelentős a lemaradás matematikából, biztatóbb viszont a helyzet a természettudományok és a szövegértés területén: úgy tűnik, Európa jó úton halad azon célkitűzése felé, hogy 2020-ra 15% alá szorítsa a gyengén teljesítők arányát.

A felmérés eredményei alapján 2009 óta tíz tagállam (BG, CZ, DE, EE, IE, HR, LV, AT, PL és RO) jelentős mértékben csökkenteni tudta a három alapkészség terén gyengén teljesítők arányát.

Öt uniós országban (EL, HU, SK, FI, SE) azonban emelkedett a gyenge teljesítményű diákok száma, más országok pedig vegyes eredménnyel szerepeltek.

Az EU összességében valamivel jobb helyezést ért el, mint az Egyesült Államok, ám Japán mindkettőjüket messze maga mögé utasította.

A 2000-ben bevezetett PISA-felmérést háromévente rendezik meg. A 2012. évi megmérettetésen mind a 34 OECD-tagállam és 31 partnerország is részt vett, ezek az országok a világgazdaság több mint 80%-át képviselik.

A teszteken mintegy 510 000 diák képességeit vizsgálták, akiknek életkora 15 év és 3 hónap, illetve 16 év és 2 hónap közé esett. A felmérés fő hangsúlya a matematikán volt.

Az Európai Bizottság és az OECD nemrég együttműködési megállapodást írt alá azzal a céllal, hogy három területen – a készségfejlesztési stratégiákkal, az országelemzésekkel és a nemzetközi felmérésekkel kapcsolatban – szorosabb együttműködést folytasson a jövőbe.

A Bizottság értékelése:

Olvasás: A szövegértés terén gyengén teljesítők aránya csökkenő tendenciát mutat: 23,1%-ról (2006) 19,7%-ra (2009), majd 17,8%-ra (2012) esett vissza. Ha e trend tovább folytatódik, 2020-ra megvalósulhat a 15%-os célkitűzés. Ezt a referenciaértéket eddig mindössze hét tagállamnak sikerült elérnie (EE, IE, PL, FI, NL, DE és DK). Számottevő haladás történt a következő országokban: CZ, DE, EE, IE, HR, LT, LU, AT, PL és RO.

Matematika: 2009 óta uniós szinten változatlan a gyengén teljesítők aránya. Négy tagállam (EE, FI, PL, NL) azonban a nemzetközi élvonalban van, ezekben az országokban a matematikából gyengén teljesítők aránya a 15%-os uniós referenciaérték alatt marad. Ezt az értéket mindeddig egyetlen más tagállam sem érte el. Jelentős, több mint 2 százalékpontos javulást könyvelhet el BG, EE, IE, HR, LV, AT, PL és RO.

Természettudományok: Unió-szerte folyamatos előrelépés tapasztalható. A rosszul teljesítők aránya uniós szinten 20,3%-ról (2006) 17,8%-ra (2009), majd 16,6%-ra (2012) csökkent.

Tíz ország (CZ, DE, EE, IE, LV, NL, PL, SI, FI, UK) mutatója a 15%-os küszöbérték alatt marad, és folyamatos előrelépés történt a következő tagállamokban: CZ, DE, EE, IE, ES, LV, AT, PL és RO

Az elemzés rávilágít: a tanulók társadalmi-gazdasági helyzete nagyban meghatározza teljesítményüket, és az alacsony jövedelmű családból származók sokkal nagyobb valószínűséggel érnek el rossz eredményt matematikából, természettudományokból és olvasásból, mint jobb helyzetben lévő társaik. További meghatározó tényező a migráns háttér (negatív hatás), a kora gyermekkori nevelés és gondozás, valamint a fiúk és lányok között a szövegértés terén mutatkozó nagy különbségek (utóbbiak sokkal jobban teljesítenek).

Az elemzés arra a megállapításra jut, hogy a szakpolitikák csak akkor lehetnek eredményesek, ha az általános és középiskolai oktatás fejlesztését tűzik ki célul, felnőtt korban ugyanis általában már nehéz behozni az iskolai lemaradásból eredő hátrányokat.

Fotósarok