Az oktatás és képzés világa

2009. november 25. 18:13 |

Javult a képzettség színvonala

Annak ellenére, hogy Unió-szerte általában véve teljesítményjavulás figyelhető meg az oktatásban és a képzésben, az előrelépés túl lassú: a reformfolyamatban 2010-re kitűzött célok nagy részét nem sikerül elérni. Pedig a gazdasági visszaesés csak még szembetűnőbbé teszi a sürgős reformok és az oktatási és képzési rendszerekbe való folyamatos beruházás szükségességét, melyek nélkül a tagállamok nem tudnak megfelelni a legjelentősebb gazdasági és társadalmi kihívásoknak. Erre a következtetésre jut az a két, az oktatáspolitikai reformok előrehaladásáról és az európai együttműködésről készült jelentés, amelyet az Európai Bizottság mutatott be.

Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság oktatásért, képzésért, kultúráért és ifjúságért felelős tagja elmondta: „Jelentős előrelépés történt az Unióban az oktatási reformok terén, de nagyon fontos, hogy ne veszítsük el most a lendületünket. Mindenekelőtt több és hatékonyabb beruházásra van szükség az oktatás és a képzés területén, hogy az európaiak jobb eséllyel találjanak munkát, és hosszú távon javuljon az innovációs potenciálunk."

1. A Bizottság időközi jelentése a lisszaboni stratégia oktatási és képzési célkitűzéseinek megvalósításáról – Mutatók és referenciaértékek 2009.

Az éves jelentés azt vizsgálja, hogyan haladnak a tagállamok a 2010-re kitűzött, 5 kulcsfontosságú oktatási és képzési referenciaérték elérése terén.

Bár történt előrelépés, a 2010-re kitűzött öt oktatási és képzési referenciaértékből négyet valószínűleg nem sikerül elérni. Teljesíteni egyedül azt a referenciaértéket sikerült, amely a matematika, a természettudományok és a műszaki tudományok területén végző hallgatók számának növelésére vonatkozik. Három referenciaértéket – a felnőtt népesség részvétele az egész életen át tartó tanulásban, az iskolából kimaradók arányának csökkentése, a középfokú végzettséget szerző fiatalok számának növelése – a javulás ellenére sem sikerült elérni. Egy referenciaérték esetében pedig még romlott is a helyzet 2000 óta: a 15 évesek szövegértési teljesítménye hanyatlott.
Pozitívumnak tekinthető, hogy nőtt az oktatási rendszerbe bekerülő kisgyermekek és az alapképzésben részt vevők száma, és javult általában véve az uniós polgárok képzettségi színvonala. 2000 óta majdnem évi egymillióval csökkent az alacsony képzettségű, munkaképes korú (25–64 éves) felnőttek száma. Ennek ellenére még mindig 77 millió felnőtt polgár – vagyis az Unió össznépességének közel 30%-a – tartozik ebbe a kategóriába.
Előrelépés történt az iskolai nyelvtanulás és a felsőoktatásban részt vevő diákok mobilitása terén is. Itt 2000 óta több mint 50%-os javulás figyelhető meg.

2. Az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram megvalósításáról szóló, 2010. évi közös időközi jelentés tervezete

A tagállamok jelentéseire épülő kétéves jelentés, melyet az Oktatási Tanács és a Bizottság közösen fogad majd el, azt értékeli, hol tart összességében véve a munkaprogram megvalósítása. Meghatározza továbbá azokat a feladatokat, amelyeket az oktatás és képzés területén folytatott együttműködés során a jövőben kiemelt helyen kell kezelni. A közös jelentés középpontjában a kulcskompetenciák biztosítása áll az oktatás és képzés valamennyi szintjén. A főbb megállapítások a következők:

Sok ország a kulcskompetenciák európai keretrendszere alapján reformálja meg az iskolai oktatást. Bár jelentős előrelépés figyelhető meg az iskolai tantervek átalakításában, még sok a tennivaló a tanárok kompetenciáinak fejlesztése, az értékelési módszerek korszerűsítése és a tanulásszervezés új módszereinek bevezetése terén. A nagy kihívás annak biztosítása, hogy valamennyi tanuló – beleértve a hátrányos helyzetűeket, a szakképzésben, a felnőttoktatásban, valamint a felsőoktatásban részt vevőket is – profitálhasson az innovatív módszerekből.
Kihívást jelent továbbá az egész életen át tartó tanulás megvalósítása, a mobilitás fokozása, valamint egy nyitottabb és a munkaerő-piaci és a társadalmi igényeknek jobban megfelelő oktatás és képzés megteremtése. Különös figyelmet kell fordítani az oktatás és képzés világa, illetve a munka világa közötti partneri kapcsolatok kiépítésére.
Bár 2000 óta az oktatás valamennyi szintjén nőtt az egy diákra jutó beruházás mértéke, az egy diákra jutó kiadások növekedése a felsőoktatásban lassabb volt, mint az oktatás egyéb ágazataiban. Az Unió tagországainak diákonként átlagosan több mint évi 10 000 euróval többet kellene beruháznia a felsőoktatásba ahhoz, hogy az Egyesült Államokban megfigyelhető mértéket elérje (itt évi mintegy 200 milliárd euróval költenek többet a felsőoktatásra). A különbséget elsősorban az USA felsőoktatási intézményeire fordított magánberuházások mértéke teszi ki.


KULTÚRA ÚTI CÉL EURÓPAI UNIÓ ÉLETMÓD SPORT PARLAMENT INFORMATIKA SZABADIDŐ ANNO

Az oktatás és képzés világa 2009. november 25. 18:13 \| Javult a képzettség színvonala Annak ellenére, hogy Unió-szerte általában véve teljesítményjavulás figyelhető meg az oktatásban és a képzésben, az előrelépés túl lassú: a reformfolyamatban 2010-re kitűzött célok nagy részét nem sikerül elérni. Pedig a gazdasági visszaesés csak még szembetűnőbbé teszi a sürgős reformok és az oktatási és képzési rendszerekbe való folyamatos beruházás szükségességét, melyek nélkül a tagállamok nem tudnak megfelelni a legjelentősebb gazdasági és társadalmi kihívásoknak. Erre a következtetésre jut az a két, az oktatáspolitikai reformok előrehaladásáról és az európai együttműködésről készült jelentés, amelyet az Európai Bizottság mutatott be. Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság oktatásért, képzésért, kultúráért és ifjúságért felelős tagja elmondta: „Jelentős előrelépés történt az Unióban az oktatási reformok terén, de nagyon fontos, hogy ne veszítsük el most a lendületünket. Mindenekelőtt több és hatékonyabb beruházásra van szükség az oktatás és a képzés területén, hogy az európaiak jobb eséllyel találjanak munkát, és hosszú távon javuljon az innovációs potenciálunk." 1. A Bizottság időközi jelentése a lisszaboni stratégia oktatási és képzési célkitűzéseinek megvalósításáról – Mutatók és referenciaértékek 2009. Az éves jelentés azt vizsgálja, hogyan haladnak a tagállamok a 2010-re kitűzött, 5 kulcsfontosságú oktatási és képzési referenciaérték elérése terén. Bár történt előrelépés, a 2010-re kitűzött öt oktatási és képzési referenciaértékből négyet valószínűleg nem sikerül elérni. Teljesíteni egyedül azt a referenciaértéket sikerült, amely a matematika, a természettudományok és a műszaki tudományok területén végző hallgatók számának növelésére vonatkozik. Három referenciaértéket – a felnőtt népesség részvétele az egész életen át tartó tanulásban, az iskolából kimaradók arányának csökkentése, a középfokú végzettséget szerző fiatalok számának növelése – a javulás ellenére sem sikerült elérni. Egy referenciaérték esetében pedig még romlott is a helyzet 2000 óta: a 15 évesek szövegértési teljesítménye hanyatlott. Pozitívumnak tekinthető, hogy nőtt az oktatási rendszerbe bekerülő kisgyermekek és az alapképzésben részt vevők száma, és javult általában véve az uniós polgárok képzettségi színvonala. 2000 óta majdnem évi egymillióval csökkent az alacsony képzettségű, munkaképes korú (25–64 éves) felnőttek száma. Ennek ellenére még mindig 77 millió felnőtt polgár – vagyis az Unió össznépességének közel 30%-a – tartozik ebbe a kategóriába. Előrelépés történt az iskolai nyelvtanulás és a felsőoktatásban részt vevő diákok mobilitása terén is. Itt 2000 óta több mint 50%-os javulás figyelhető meg. 2. Az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram megvalósításáról szóló, 2010. évi közös időközi jelentés tervezete A tagállamok jelentéseire épülő kétéves jelentés, melyet az Oktatási Tanács és a Bizottság közösen fogad majd el, azt értékeli, hol tart összességében véve a munkaprogram megvalósítása. Meghatározza továbbá azokat a feladatokat, amelyeket az oktatás és képzés területén folytatott együttműködés során a jövőben kiemelt helyen kell kezelni. A közös jelentés középpontjában a kulcskompetenciák biztosítása áll az oktatás és képzés valamennyi szintjén. A főbb megállapítások a következők: Sok ország a kulcskompetenciák európai keretrendszere alapján reformálja meg az iskolai oktatást. Bár jelentős előrelépés figyelhető meg az iskolai tantervek átalakításában, még sok a tennivaló a tanárok kompetenciáinak fejlesztése, az értékelési módszerek korszerűsítése és a tanulásszervezés új módszereinek bevezetése terén. A nagy kihívás annak biztosítása, hogy valamennyi tanuló – beleértve a hátrányos helyzetűeket, a szakképzésben, a felnőttoktatásban, valamint a felsőoktatásban részt vevőket is – profitálhasson az innovatív módszerekből. Kihívást jelent továbbá az egész életen át tartó tanulás megvalósítása, a mobilitás fokozása, valamint egy nyitottabb és a munkaerő-piaci és a társadalmi igényeknek jobban megfelelő oktatás és képzés megteremtése. Különös figyelmet kell fordítani az oktatás és képzés világa, illetve a munka világa közötti partneri kapcsolatok kiépítésére. Bár 2000 óta az oktatás valamennyi szintjén nőtt az egy diákra jutó beruházás mértéke, az egy diákra jutó kiadások növekedése a felsőoktatásban lassabb volt, mint az oktatás egyéb ágazataiban. Az Unió tagországainak diákonként átlagosan több mint évi 10 000 euróval többet kellene beruháznia a felsőoktatásba ahhoz, hogy az Egyesült Államokban megfigyelhető mértéket elérje (itt évi mintegy 200 milliárd euróval költenek többet a felsőoktatásra). A különbséget elsősorban az USA felsőoktatási intézményeire fordított magánberuházások mértéke teszi ki.
Impresszum Médiaajánlat Kapcsolat Készítette a