A párizsi házaspár makulátlan nappalijában a gramofon fölveszi azt is, amit nem kéne. Apró gikszer - szétesik tőle a világ. Komoly férjek, bűbájos feleségek, ravasz szeretők és félszeg udvarlók észvesztve menekülnek egymás karjába és egymás karjából, hogy minden reményteli fordulattal egyre nagyobb bajba kerüljenek. A spicces szomszédot ez nem izgatja: ő csak a ruháját keresi pisztollyal a kézben. Francine-nak fölrémlik a tanulság: "Ha néha be lehetne iktatni egy szeretőt, mindjárt több lenne a hűséges feleség."
Feydeau a bohózat valaha élt legnagyobb mestere, "a műfaj Bachja". Elsöprő komédiáiban illúzió és pátosz nélkül láttatja a világot: onnan, ahonnan már mindenen csak nevetni lehet.
"Micsoda őrületesen bolondos helyzetek és figurák. Szikrázott úgy, hogy a
szikrák rózsacsokrokat rajzoltak." (Ady Endre a Kézről kézre bemutatóján,
1905-ben.)
Kézről kézre
2014. január 29. 19:24 |
Feydeau bohózata a Madách Színházban.
|
Szerző: Georges Feydeau Fordító: Hamvai Kornél Átdolgozta: Hamvai Kornél Rendező: Réthly Attila Szereposztás: Émile Renaux - Nagy Sándor Francine, Chanal felesége - Pikali Gerda Hubertin - Barabás Kiss Zoltán Alcide Chanal - Hujber Ferenc Coustouillu, politikus - Magyar Attila Sophie, Renaux felesége - Balogh Anna Belgence - Barát Attila György Plantelup, nyomozó - Székhelyi József Germal, rendőr; Lapige, kőműves; Étienne - Pusztaszeri Kornél Auguste - Ekanem Bálint Emota Díszlettervező: Csanádi Judit Jelmeztervező: Szűcs Edit Zenei szerkesztő: Kocsák Tibor Szcenikus: Szűcsborus János Világításterv: Pittner József Rendező munkatársa: Kutschera Éva |
Bemutató: január 31
Fotó:Csillag György