Szabadidő magazin - Ég és föld között
Szabadidő magazin

Ég és föld között

2014. február 5. 20:39 |

"Kávéház nélkül nincs irodalom." Márai Sándor emlékest

A New York Művész Páholy mottója Márai Sándortól származik. 2014-ben épp 25 éve hunyt el Márai Sándor, a modern magyar irodalom egyik legismertebb és legelismertebb alkotója, az egyik legkülönösebb sorsú 20. századi magyar író.

Február 17-én rá őt idézik meg kulturális programsorozatuk soron következő estjén a Világ Legszebb Kávéházában: a meghívott vendégekkel a barátság, a közösen átélt élet, az irodalomtörténet, a történelem, a színművészet és a képzőművészet, a könyvek, írások, művek továbbélésének példáival és történeteivel adóznak Márai Sándor sosem halványodó emléke előtt.

A Helikon Kiadónál frissen megjelenő Márai bédekker Olaszországhoz kapcsolódó, Itáliai életérzés című, harmadik kötete apropóján központba helyezik Márai emigrációs, itáliai éveit.  S stílusosan az Ég és föld között című Márai Sándor emlékestet - a nagy érdeklődésre való tekintettel - a New York Palota RÓMA termében tartják.

Ismét egy fordulóponthoz érkezett a szűk egy éve működő New York Művész Páholy: a Márai Sándor emlékére rendezett estre a hivatalos meghirdetés előtt már több százan jelentkeztek, ezért a Vezetőség úgy határozott, a program immáron harmadjára, a Kávéház hagyományos Mélyvíz terme helyett a Boscolo Hotel - New York Palota RÓMA termébe kerül megrendezésre - a közönség kényelme érdekében. (A bejárat a New York Palota mögötti Osvát utca felől található.)

Márai Sándor az a kivételes szerző, akit Magyarországtól Olaszországig, Amerikától Spanyolországig egy világ tisztel, könyvei népszerűek, tanításai, gondolatai a legtöbbet idézett szövegek. Önmagáról a Füveskönyvben eképpen vall:

"Utolsó leheletemmel is köszönöm a sorsnak, hogy ember voltam és az értelem egy szikrája világított az én homályos lelkemben is. Láttam a földet, az eget, az évszakokat.

Megismertem a szerelmet, a valóság töredékeit, a vágyakat és a csalódásokat.

A földön éltem és lassan felderültem. Egy napon meghalok: s ez is milyen csodálatosan rendjén való és egyszerű! Történhetett velem más, jobb, nagyszerűbb? Nem történhetett.

Megéltem a legtöbbet és a legnagyszerűbbet, az emberi sorsot. Más és jobb nem is történhetett velem."

A 25 éve elhunyt Márai Sándorra nagyszabású esten emlékeznek, ahol a beszélgetés különös hangsúllyal érinti Márai emigrációban töltött éveit, az olaszországi emlékeket, az emigrációban született alkotásokat, s a levelezést. Vetítés és személyes emlékek, majd a művek tükrében igyekeznek megismerni és megérteni Márai Sándor személyét, beszélve a művek keletkezésének történetéről és arról, milyen nehézségekkel, szépségekkel szembesült az író Olaszországban vagy Amerikában.

Az est beszélgetőpartnerei más-más szállal kapcsolódnak Márai Sándorhoz.

Szőnyi Zsuzsa szerkesztő, Szőnyi István festőművész lánya, Triznya Mátyás festőművész felesége a nyugat-európai, római emigráció egyik kulcsfigurája. Férjével Rómába lévő otthonukban hozták létre a Triznya kocsmát, ami vendégség-találkozóhely, művészeti szalon az emigráció egyik legfontosabb központja lett. Szőnyi Zsuzsa a Vatikáni Rádió magyar adásának a szerkesztője volt a kezdetektől, segítette az emigrációban született könyvkiadást, támogatta az alkotókat. Legendás barátságáról Cs. Szabó Lászlóval és Márai Sándorral több könyv is mesél, melyeket ő írt, szerkesztett.
Márai Sándor 1960-tól 1988-ig több mint száz levelet váltott a Rómában él
ő Szőnyi Zsuzsával. Ezeket a leveleket, valamint az író Olaszországban keletkezett esszéit s egyben 1949-ben vele készült interjút tartalmaz Szőnyi Zsuzsa Vándor és idegen című kötete.

Fried István irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Bizottságának társelnöke. Egyetemi tanár, a Márai-életmű egyik legszakértőbb kutatója, számos kötet, tanulmány szerzője, melyek a Márai-köteteket, a Márai-életművet helyezik el a magyar és a világirodalomban.

Csorba László történész, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, a Római Magyar Akadémia korábbi igazgatója, fő kutatási területe a magyar-olasz kapcsolatok története, az olaszországi magyar emlékek. Márai Sándor olaszországi éveinek tudója Márai Nápolyban, a Posillipo-félszigeten, majd Salernoban töltött éveiről mesél majd az esten.

Nagy Kálózy Eszter Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész. Kötődése kettős: először hangoskönyben mondta el Márai Sándor 1938-ban írt regényét, az Eszter hagyatékát, majd a történet eleven fájdalmakat cipelő nőalakját, Esztert alakította a 2008-ban bemutatott, Sipos József rendezte Eszter hagyatéka című filmben. A filmből részletet tekinthető meg az esten.

Paál Zsuzsanna képzőművészre Márai Sándor Négy évszak című kötete (amit a Füveskönyv előzményének és kiegészítőjének tartanak) volt nagy hatással, ezeket a prózai epigrammákat dolgozta fel Négy évszak inspirációk című képeiben. A képeket és a Márai-szöveget összefoglaló kötetben is megismerhettük, melynek feldolgozásával 2010-ben színházi előadás is született.

Figyeljék a facebook oldalt (www.facebook.com/newyorkmuveszpaholy) , ahol február 17-ig a Helikon Kiadó Márai Sándor köteteiért lehet játszani. A játék feltételeit megtalálják a New York Művész Páholy oldalán hirdetjük meg.

A New York Művész Páholy február 17-i estjére (az est kezdete 19.00 óra, a regisztráció kezdete: 18.15 perc) a belépőjegy 1800 Ft-os áron a helyszínen váltható, ez egy kávé, pohár bor vagy pezsgő árát is tartalmazza.

A program megtekintéséhez előzetes regisztráció szükséges, jelentkezni a newyorkprogram@cafeandevent.eu címen lehet.

A New York Művész Páholy szervezői a Világ Legszebb Kávéháza mellett a Libri Média, az események háziasszonya pedig Juhász Anna irodalmár, kulturális menedzser. 

 

Fotósarok