A stadionok világa

2014. április 2. 16:37 |

Szurkoljunk a rasszizmus ellen!

Az olasz Atalanta legutóbbi utánpótlás meccsén az egyik játékos a tengerparti árusokra használt nápolyi kifejezéssel illetette az ellenfél színesbőrű játékosát. A bíró azonnal piros lapot adott a rasszista megnyilvánulásáért, az olasz szövetség pedig az év végéig eltiltotta a játékost. Ez ma Magyarországon elképzelhetetlen. Nehezen várható el egy bírótól, hogy rasszista megnyilvánulások miatt szüntessen be egy mérkőzést, miközben az ország első emberei a kirekesztő rigmusokkal mit sem törődve élvezik a meccset a VIP páholyokban. Ha felemelnék a szavukat ez ellen, vagy ha távolmaradásukkal tüntetnének a pályákon jelenlévő rasszizmus ellen, sokat tehetnének a jelenség visszaszorítása érdekében – emelték ki a Polgári Platform által rendezett Szurkoljunk a rasszizmus ellen kerekasztal-beszélgetésének résztvevői.

A civil szervezet célja, hogy szakmai eseményekkel és szurkolói aktivitásokkal hívja fel a figyelmet a hazai pályákon folyamatosan jelen lévő kirekesztő szurkolói megnyilvánulások elleni küzdelem jelentőségére, illetve, hogy megmutassa, lehet gyűlöletkeltés nélkül is szurkolni. A beszélgetés résztvevői, Gibril Deen, a Mahatma Gandhi Alapítvány elnöke, Hajdú B. István, az EuroSport kommentátora, Jósa Bálint, a Szubjektív Értékek Alapítvány kurátora, Sipos Jenő, a Magyar Labdarúgó Szövetség szóvivője és Somogyi Zoltán, a Polgári Platform alelnöke a beszélgetés során arra keresték a választ, milyen eszközökkel szüntethetők be a hazai futballpályákon a rasszista megnyilvánulások.

Hegyi Iván, a Népszabadság sportrovat-vezetője, a beszélgetés moderátora köszöntőjében kiemelte, a világ jelentős részén a futballnak hatalmas társadalmi szerepe van. Magyarországon sajnos nincs akkora jelentősége, ugyanakkor, ha alacsonyabb is a színvonal, fontos lenne, hogy legalább a meccsek légköre változzon, hiszen a negatív, agresszív, kirekesztő lelátói hangulat legalább annyit árt a magyar futballnak, mint az alacsony játékszínvonal.

Somogyi Zoltán, a Polgári Platform alelnöke hangsúlyozta: Kevés néző, alacsony bevétel, rossz foci - ez a rasszizmus ajánlata Magyarországon. Biztonságban lévő, így sok néző, családok a stadionokban, magasabb bevételek, sokkal jobb foci, büszke magyarok - ez a Polgári Platform ajánlata. Kiemelten fontos lenne – mondta Somogyi – a mintaadók, a politikusok, vezető közéleti szereplők, klubtulajdonosok, véleményformálók szerepvállalása ebben a kérdésben. „Nehezen várható el egy bírótól, hogy rasszista megnyilvánulások miatt szüntessen be egy mérkőzést, miközben az ország első emberei a kirekesztő rigmusokkal mit sem törődve élvezik a meccset a VIP páholyokban. Ha felemelnék a szavukat ez ellen, vagy ha távolmaradásukkal tüntetnének a pályákon jelenlévő rasszizmus ellen, sokat tehetnének a jelenség visszaszorítása érdekében” – emelte ki Somogyi Zoltán.

A napokban történt, hogy az olasz Atalanta egyik utánpótlás játékosa a tengerparti árusokra használt nápolyi kifejezéssel illette az ellenfél egyik színesbőrű játékosát. A bíró azonnal piros lapot adott a rasszista megnyilvánulásáért, az olasz szövetség pedig az év végéig eltiltotta a játékost. Mindeközben Magyarországon vulgáris, rasszista rigmusok mellett zajlik zavartalanul a játék – hívta fel a figyelmet Hajdú B. István, az EuroSport kommentátora, majd hozzátette: „Már fel sem tűnik, hogy mi megy a meccseken. Szinte természetessé vált. Akkor kapunk csak észbe, amikor egy-egy nemzetközi mérkőzés, például az Izrael elleni után, megbüntetnek minket. Én még emlékszem fiatalkoromból a meccsekre. Nem csak a játék színvonala fogott meg minket, gyerekeket – még ha nem is NB1-es mérkőzésekről beszélünk –, de a pálya környéki hangulat, a zsíros kenyér illata, a stoplik kopogása is. Mégis, ha ma megkérdeznének, hogy kivinném-e a nyolc és féléves fiamat a pályára meccset nézni, el kellene gondolkodnom” – mondja el Hajdú B. István, végül hozzáteszi: „Egyébként kivittem.”

Jósa Bálint, a Szubjektív Értékek Alapítvány kurátora kiemelte, érdemes a pályán tapasztalható rasszista környezet kapcsán a szélsőséges politikai csoportokat is megemlíteni. A szélsőséges mozgalmak ugyanis gyakran a tömegsportokat, így a futballt is arra használják fel, hogy a mérkőzést kísérő médianyilvánosságon keresztül jutassák el saját ideológiai üzeneteiket a társadalom felé. A média felnagyító szerepe ezekben az esetekben óriási. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy ezek a csoportok sok esetben tagtoborzást is végeznek ezeken a meccseken. Mindezek miatt fontos a valójában többségben lévő valódi szurkolókkal párbeszédet kezdeményezni, hiszen jelenleg a büntetés és a probléma szőnyeg alá söprése között hiányzik az átmenetet jelentő párbeszéd és oktatás lehetősége. A Szubjektív Értékek Alapítvány e párbeszéd létrejöttében támogatja az MLSZ-t és a klubokat. Hozzátette, természetesen mindaz, ami a pályákon történik a társadalomban uralkodó jelenségek lecsapódása, ha a társadalom kevésbé elfogadó, a szurkolóktól sem érdemes mást várni.

Sipos Jenő, a Magyar Labdarúgó Szövetség szóvivője elmondta, az MLSZ 2013-ban indította el A gyűlölet nem pálya kampányát, valamint a FIFA-val és az UEFA-val is együttműködnek a rasszizmus elleni küzdelmükben. Céljuk, hogy mindazok kiszoruljanak a lelátókról, akik nem drukkolni érkeznek egy-egy mérkőzésre. Ezt segítheti a stadionfejlesztési program, illetve annak a kamerarendszernek a kiépítése, ami lehetővé teszi a hangadó, renitens szurkolók kiszűrését. Kiemelte, az MLSZ célja, hogy ismét forró hangulatú, szenvedélyes szurkolással kísért mérkőzések legyen Magyarországon, hogy újra családok, gyerekek tölthessék meg a lelátókat.

„Természetesen nagyon fontos, hogy a rasszizmus ellen mindenhol, így a focipályákon is fellépjünk. Ugyanakkor Nelson Mandela azt tanította, hogy az oktatás lehet a leghatékonyabb fegyver a világ megváltoztatásához. Mi ennek megfelelően elsősorban a fiatalokat próbáljuk megszólítani” – hívta fel a figyelmet Gibril Deen, a Mahatma Gandhi Alapítvány elnöke, az MLSZ Kisebbségi Bizottságának tagja kiemelve, hogy alapítványuk rendszeresen tart a középiskolákban rendkívüli osztályfőnöki óra keretében előadásokat, oszt szórólapokat, szervez multikulturális fesztiválokat annak érdekében, hogy az érdeklődők a sajátjuktól különböző kultúrákat ismerhessenek meg. Mindezek mellett fenntartanak egy főként migránsokból, egyetemistákból álló focicsapatot is, mellyel részt vesznek a Budapest Bajnokságban.


KULTÚRA ÚTI CÉL EURÓPAI UNIÓ ÉLETMÓD SPORT PARLAMENT INFORMATIKA SZABADIDŐ ANNO

A stadionok világa 2014. április 2. 16:37 \| Szurkoljunk a rasszizmus ellen! Az olasz Atalanta legutóbbi utánpótlás meccsén az egyik játékos a tengerparti árusokra használt nápolyi kifejezéssel illetette az ellenfél színesbőrű játékosát. A bíró azonnal piros lapot adott a rasszista megnyilvánulásáért, az olasz szövetség pedig az év végéig eltiltotta a játékost. Ez ma Magyarországon elképzelhetetlen. Nehezen várható el egy bírótól, hogy rasszista megnyilvánulások miatt szüntessen be egy mérkőzést, miközben az ország első emberei a kirekesztő rigmusokkal mit sem törődve élvezik a meccset a VIP páholyokban. Ha felemelnék a szavukat ez ellen, vagy ha távolmaradásukkal tüntetnének a pályákon jelenlévő rasszizmus ellen, sokat tehetnének a jelenség visszaszorítása érdekében – emelték ki a Polgári Platform által rendezett Szurkoljunk a rasszizmus ellen kerekasztal-beszélgetésének résztvevői. A civil szervezet célja, hogy szakmai eseményekkel és szurkolói aktivitásokkal hívja fel a figyelmet a hazai pályákon folyamatosan jelen lévő kirekesztő szurkolói megnyilvánulások elleni küzdelem jelentőségére, illetve, hogy megmutassa, lehet gyűlöletkeltés nélkül is szurkolni. A beszélgetés résztvevői, Gibril Deen, a Mahatma Gandhi Alapítvány elnöke, Hajdú B. István, az EuroSport kommentátora, Jósa Bálint, a Szubjektív Értékek Alapítvány kurátora, Sipos Jenő, a Magyar Labdarúgó Szövetség szóvivője és Somogyi Zoltán, a Polgári Platform alelnöke a beszélgetés során arra keresték a választ, milyen eszközökkel szüntethetők be a hazai futballpályákon a rasszista megnyilvánulások. Hegyi Iván, a Népszabadság sportrovat-vezetője, a beszélgetés moderátora köszöntőjében kiemelte, a világ jelentős részén a futballnak hatalmas társadalmi szerepe van. Magyarországon sajnos nincs akkora jelentősége, ugyanakkor, ha alacsonyabb is a színvonal, fontos lenne, hogy legalább a meccsek légköre változzon, hiszen a negatív, agresszív, kirekesztő lelátói hangulat legalább annyit árt a magyar futballnak, mint az alacsony játékszínvonal. Somogyi Zoltán, a Polgári Platform alelnöke hangsúlyozta: Kevés néző, alacsony bevétel, rossz foci - ez a rasszizmus ajánlata Magyarországon. Biztonságban lévő, így sok néző, családok a stadionokban, magasabb bevételek, sokkal jobb foci, büszke magyarok - ez a Polgári Platform ajánlata. Kiemelten fontos lenne – mondta Somogyi – a mintaadók, a politikusok, vezető közéleti szereplők, klubtulajdonosok, véleményformálók szerepvállalása ebben a kérdésben. „Nehezen várható el egy bírótól, hogy rasszista megnyilvánulások miatt szüntessen be egy mérkőzést, miközben az ország első emberei a kirekesztő rigmusokkal mit sem törődve élvezik a meccset a VIP páholyokban. Ha felemelnék a szavukat ez ellen, vagy ha távolmaradásukkal tüntetnének a pályákon jelenlévő rasszizmus ellen, sokat tehetnének a jelenség visszaszorítása érdekében” – emelte ki Somogyi Zoltán. A napokban történt, hogy az olasz Atalanta egyik utánpótlás játékosa a tengerparti árusokra használt nápolyi kifejezéssel illette az ellenfél egyik színesbőrű játékosát. A bíró azonnal piros lapot adott a rasszista megnyilvánulásáért, az olasz szövetség pedig az év végéig eltiltotta a játékost. Mindeközben Magyarországon vulgáris, rasszista rigmusok mellett zajlik zavartalanul a játék – hívta fel a figyelmet Hajdú B. István, az EuroSport kommentátora, majd hozzátette: „Már fel sem tűnik, hogy mi megy a meccseken. Szinte természetessé vált. Akkor kapunk csak észbe, amikor egy-egy nemzetközi mérkőzés, például az Izrael elleni után, megbüntetnek minket. Én még emlékszem fiatalkoromból a meccsekre. Nem csak a játék színvonala fogott meg minket, gyerekeket – még ha nem is NB1-es mérkőzésekről beszélünk –, de a pálya környéki hangulat, a zsíros kenyér illata, a stoplik kopogása is. Mégis, ha ma megkérdeznének, hogy kivinném-e a nyolc és féléves fiamat a pályára meccset nézni, el kellene gondolkodnom” – mondja el Hajdú B. István, végül hozzáteszi: „Egyébként kivittem.” Jósa Bálint, a Szubjektív Értékek Alapítvány kurátora kiemelte, érdemes a pályán tapasztalható rasszista környezet kapcsán a szélsőséges politikai csoportokat is megemlíteni. A szélsőséges mozgalmak ugyanis gyakran a tömegsportokat, így a futballt is arra használják fel, hogy a mérkőzést kísérő médianyilvánosságon keresztül jutassák el saját ideológiai üzeneteiket a társadalom felé. A média felnagyító szerepe ezekben az esetekben óriási. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy ezek a csoportok sok esetben tagtoborzást is végeznek ezeken a meccseken. Mindezek miatt fontos a valójában többségben lévő valódi szurkolókkal párbeszédet kezdeményezni, hiszen jelenleg a büntetés és a probléma szőnyeg alá söprése között hiányzik az átmenetet jelentő párbeszéd és oktatás lehetősége. A Szubjektív Értékek Alapítvány e párbeszéd létrejöttében támogatja az MLSZ-t és a klubokat. Hozzátette, természetesen mindaz, ami a pályákon történik a társadalomban uralkodó jelenségek lecsapódása, ha a társadalom kevésbé elfogadó, a szurkolóktól sem érdemes mást várni. Sipos Jenő, a Magyar Labdarúgó Szövetség szóvivője elmondta, az MLSZ 2013-ban indította el A gyűlölet nem pálya kampányát, valamint a FIFA-val és az UEFA-val is együttműködnek a rasszizmus elleni küzdelmükben. Céljuk, hogy mindazok kiszoruljanak a lelátókról, akik nem drukkolni érkeznek egy-egy mérkőzésre. Ezt segítheti a stadionfejlesztési program, illetve annak a kamerarendszernek a kiépítése, ami lehetővé teszi a hangadó, renitens szurkolók kiszűrését. Kiemelte, az MLSZ célja, hogy ismét forró hangulatú, szenvedélyes szurkolással kísért mérkőzések legyen Magyarországon, hogy újra családok, gyerekek tölthessék meg a lelátókat. „Természetesen nagyon fontos, hogy a rasszizmus ellen mindenhol, így a focipályákon is fellépjünk. Ugyanakkor Nelson Mandela azt tanította, hogy az oktatás lehet a leghatékonyabb fegyver a világ megváltoztatásához. Mi ennek megfelelően elsősorban a fiatalokat próbáljuk megszólítani” – hívta fel a figyelmet Gibril Deen, a Mahatma Gandhi Alapítvány elnöke, az MLSZ Kisebbségi Bizottságának tagja kiemelve, hogy alapítványuk rendszeresen tart a középiskolákban rendkívüli osztályfőnöki óra keretében előadásokat, oszt szórólapokat, szervez multikulturális fesztiválokat annak érdekében, hogy az érdeklődők a sajátjuktól különböző kultúrákat ismerhessenek meg. Mindezek mellett fenntartanak egy főként migránsokból, egyetemistákból álló focicsapatot is, mellyel részt vesznek a Budapest Bajnokságban.
Impresszum Médiaajánlat Kapcsolat Készítette a