Irodalmi Centrifuga Egyesült Államok

Rakovszky Zsuzsa

Rakovszky Zsuzsa 1950. december 4-én született Sopronban. Egyetemi tanulmányait Debrecenben kezdte, Budapesten az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett magyar-angol szakos tanári diplomát 1975-ben. 1975 és 1978 között az Állami Gorkij Könyvtárban, ezt követően - 1981-ig - az ELTE angol tanszékének könyvtárában volt könyvtáros. 1982-86 közt szerkesztő volt a Helikon Kiadónál, majd szabadfoglalkozású író, költő, műfordító.

1997 szeptemberétől szerződéses munkatársként egy évig részt vett a Beszélő szerkesztésében.

Fordítóként elsősorban angol és amerikai költők, írók - többek közt Wordsworth, Coleridge, Lewis Carroll, C. F. Meyer, Robert Frost, Marianne Moore, Elizabeth Bishop, Adrianne Rich, G. K. Chesterton, Bruno Bettelheim, Bertrand Russell - munkáit ültette magyarra.

Verseit kezdettől fogva általános kritikai elismerés fogadta. 2002-ben a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg első regénye, A kígyó árnyéka, mely ebben az évben Az Év Könyve lett. Második regénye - A hullócsillag éve - az 1950-es években játszódik, egy osztrák határ közeli magyar kisvárosban, Sopronban (ahol az írónő jelenleg is él). Egy évvel később szintén a Magvető gondozásában látott napvilágot az 1985 és 2005 között született verseinek válogatása (Visszaút az időben), amelyet AEGON Művészeti Díjjal ismertek el.

A Magvető Kiadónál megjelent művei

Tovább egy házzal (1987), Egyirányú utca (1998), A kígyó árnyéka (2002), A hullócsillag éve (2005), Visszaút az időben - Versek 1985-2005 (2006), A Hold a hetedik házban (2009)

Díjai

Graves-díj (1980), Déry Tibor-jutalom (1986, 1991), József Attila-díj (1988), Az Év Könyve-jutalom (1989), Artisjus Irodalmi Díj (1989), IRAT-nívódíj (1992), a Soros Alapítvány Életműdíja (1992), a Soros Alapítvány Alkotói Díja (1997), A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja-díj (1997), Salvatora Quasimodo-díj (1999), Magyar Irodalmi Díj (2002), Az Év könyve-jutalom (2002), Márai-díj (2003), az Elle Irodalmi Díjának különdíja (2006), AEGON Művészeti Díj (2007), Anfora Centroeuropea díj második fokozata (2008), Prima-díj (2008)

Spiró György

Született 1946 április 4.-én, Budapesten. Az ELTE Bölcsészkarán magyar-orosz-szerbhorvát szakon tanári diplomát 1970-ben, az Újságíró Főiskolán újságírói és szociológusi diplomát 1972-ben szerzett.

1970 és 1971 között a Magyar Rádió újságíró-gyakornoka, ezt követően 1976-ig a Corvina Kiadó szerkesztője. 1976 és 1978 között az MTA Kelet-Európai Kutató Intézet munkatársa, 1978 óta az ELTE tanára - előbb a Világirodalmi Tanszéken, majd 1992 óta az Esztétika Tanszéken. 1981-ben lett az irodalomtudományok kandidátusa, 1997-ben pedig habilitált egyetemi docens. Széchenyi Professzori Ösztöndíjban részesült 1997 és 2001 között.

Dramaturgként dolgozott a budapesti Nemzeti Színházban 1975 és 1977, valamint 1978 és 1979 között, majd a kaposvári Csiky Gergely Színházban 1981-tól egészen 1992-ig. A szolnoki Szigligeti Színház igazgatója 1992 és 1995 között. A Színházművészeti Főiskola tanára 1989-től 1997-ig.

Irodalmi és tudományos ösztöndíjakat kapott Lengyelországba, Jugoszláviába, a Szovjetunióba, Csehszlovákiába, és az USA-ba.

A magyar PEN, a Dramaturg Céh, a Szépírók Társasága, az IRKA tagja, a Magyar Írók Szövetségének tagja 1975-től 1998-ig (ekkor kilépett).

A Fogság című nagyregényét 2005 márciusában jelentette meg a Magvető, és ezzel egy időben újra kiadásra kerül Az Ikszek című regénye is. Spiró Györgynek korábban nem jelent meg regénye a Magvető gondozásában, a Fogság a 2005-és év irodalmi szenzációja volt, több elismerésben is részesült, köztük az Aegon Művészeti Díjban, melynek szakmai zsűrije így méltatta Spiró monumentális regényét: "úgy falatja magát, mint a legprofibb lektűr, és olyan mélyre megy, mint az európai filozófia legnagyobbjai...". 2006-ban, Spiró György hatvanadik születésnapja alkalmából a Magvető Széljegyzeteket fűzött, amely tartalmaz egy interjút a szerzővel, a regény megírásához használt legfontosabb források jegyzékét, kritikákat, és a Fogság világát idéző időrendi táblát, rajzokat, fényképeket. A regényhez külön weboldal is készült: <a href="http://hir.lira.hu/lt.php?c=177&m=267&nl=3&s=fed8191da8d59296cbdf64c285a797f5&lid=796&l=-http--www.fogsag.hu" target="_blank">www.fogsag.hu</a>

2007-ben jelent meg A Jövevény című regény átdolgozott kiadása Messiások címmel. Kalandregénybe illő fordulatokkal teli történetet tár az olvasó elé Spiró, amelyet az élet írt. A Messiások hősei Párizsban, a 19. században éltek, mégis kortársainknak érezhetjük őket.

A Magvető Kiadónál megjelent művei

A békecsászár (1982); A közép-kelet-európai dráma (1986); Csirkefej (1987); Az Ikszek (2005); Fogság (2005), Fogság - Széljegyzetek (2006), Messiások (2007); Feleségverseny (2009)

Filmjei

Elveszett illúziók (Gazdag Gyulával és Győrffy Miklóssal - 1982); Szalbierz (Az Imposztor, Krakko - 1984); Opera Mydlana (Szappanopera - 1999); Kvartett (Vecsernyés Jánossal - 2000; Dogrywka - 2002)

Műfordításai

Wyspianski, Krleza, Gombrowicz, Csehov, Shaw, J. Krasinski, Iredynski, Koljada, Bogajev drámái; Milutin Petrovic, Karasek, Baranczak, Zagajewski, Milos és mások versei

Díjai

József Attila-díj (1982), Erzsébet-díj (1990), Déry-díj (1993), Madách-díj (1994), Szép Ernő-díj (1997 és 2004), Az évad legjobb drámája díj az alábbi művekért: Az Imposztor - 1984, Csirkefej - 1987, Kvartett - 1998, Koccanás - 2004, A Budapesti Drámaverseny első díja a Honderűért (1998), Babérkoszorú-díj (1998), A Szépírók Társaságának díja A Jégmadár című regényért (2002), Harsányi-díj (2002), Az évad legjobb darabja a Dramaturg Céh szerint az Elsötétítés (2002), A Magyar Alkotóművészek Egyesületének irodalmi nagydíja (2003), Pro Urbe Budapest (2004), Magyar Köztársaság Érdemrend Tiszti Keresztje (Polgári Tagozat, 2005), Prima Díj (2005), A Magyar Zsidó Kultúráért díj (2005), Füst Milán-díj (2005), Magyar Művészetért-díj (2005), Kossuth-díj (2006), a Győri Könyvszalon alkotói díja (2006), AEGON Művészeti Díj (2006), ZAIKS-díj (2006), Gundel művészeti díj (2006)