Euripidész: Oresztész

Bemutató a Radnóti Színházban

A görög tragédiaköltő hitt az emberi sorsokat befolyásoló és irányító isteni erőkben: színdarabjainak hőseit emberi vagy  isteni erők kergetik súlyos dilemmákba, majd bukásba, harcukat azonban önmagukban kell megvívniuk.  Euripidész (i.e.  480 – i.e. 406) az emberi sors tragikumát épp ebben a reménytelen küzdelemben látta.

A tragédia két kérdést boncolgat:

-  vajon az apja halálát megbosszulandó,  anyagyilkosságot elkövető Oresztész  - és „felbujtója” Élektra -, el tudja-e kerülni, a tettéért a város által kiszabandó halálos ítéletet.

- sikerül-e Oresztésznek és társainak – mielőtt a halál elérné őket - bosszút állnia a spártai királyon,  Menelaoszon.

A gyilkosság és erőszak láncolatot végül – deus ex machina – a szó szerint az égből alászálló Apollón szakítja meg,  egyúttal feloldva  a feszülő ellentéteket.                                                                                         

Emberi érzelmek és indulatok, parádés szereplőkkel –  kiemelve a két fiatal főszereplőt - és dinamikus, a gravitációt is legyőző, a fájdalmat ezerféleképpen megmutató akrobatikus mozgás-világgal.

Bemutató:  Radnóti Színház, 2014. október 05.

                                       Szereposztás:

Karsai György és Térey János fordítása

Díszlettervező: Khell Zsolt
Jelmeztervező: Benedek Mari
Világítás: Baumgartner Sándor
Dramaturg: Hárs Anna

Irodalmi munkatárs: Karsai György

Dalok: Nagy Norbert
A rendező munkatársa: Őri Rózsa
Rendező: HORVÁTH CSABA