Szabadidő magazin - Táncsics börtöne
Szabadidő magazin

Táncsics börtöne

2014. október 11. 20:27 | Dobi Ildikó

Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos, Czuczor Gergely, Batthyány Alajos és több más hazafi börtönéül is szolgált.

A róla elnevezett utcában, a Táncsics Mihály utca 9-ben a magyar állam visszaszerezte az Egyesült Államok birtokában lévő házat, még– Bush, amerikai elnök és Göncz Kinga 2006-os megállapodása alapján. Ugyancsak idén került a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő tulajdonába az amerikaiaktól egy másik épület is a Szabadság téren.

 

Táncsics Mihály (eredetileg Stancsics, 1799-1884) író, publicista, politikus volt. 1829-ben szerzett jogi és filozófiai diplomát a pesti egyetemen. Korabeli lapokban jelentek meg radikális politikai írásai a cenzúra bosszankodására. 1846-ban beutazta Európát.

Első politikai röpirata a Sajtószabadságról politikai botrányt kavart, de egyik magyar párt támogatását sem élvezte. A Népkönyv című írása miatt elfogató parancsot adtak ki ellene. Horvátországban tartóztatták le, onnan szállították a budai József Kaszárnya börtönébe (a mai Táncsics Mihály u. 9-be).

1848. március 15-én a pesti polgárok diadalmenetben szabadították ki börtönéből. Tettekkel és szavakkal harcolt a forradalmi változásokért és az antiszemitizmus ellen. Megindította a Munkások című lapját. 1849 elején Debrecenbe menekült. A világosi fegyverletétel után az Alföldön bujkált. Távollétében halálra ítélték. Felesége a Tömő utcai házuk pincéjében rejtette el, így a házkutatások során sem akadtak rá. Kéziratban terjesztett utópista szocialista röpiratokat az 1857-es amnesztia kihirdetéséig. Várbeli börtönébe ismét visszakerült, tízévi fegyházra ítélték. Ennek következtében megvakult, mégis írt a főváros fejlesztéséről, a dunai kikötőkről, a fásításról, hidakat tervezett Pest és Buda között.

1867-ben szabadult. Írásaival házalt, de megélni nem tudott, a házából kilakoltatták. Az Üllői út 23-ban a pesti írók segélyéből élt.

Táncsics szobrát Varga Imre készítette el 1969-ben a Bécsi Kapu bejárata előtt.

 

A jelenleg álló épület és udvara alatt valószínűleg a IV. Béla király által alapított első királyi székhely romjaira lehetne bukkanni. 1301-ben itt állhatott Vencel király Kammerhofja, amit 1354-ben Nagy Lajos király a hozzá tartozó vízvárosi majorral együtt a budaszentlőrinci pálosoknak ajándékozott. Később Mátyás király nádora, Guthi Országh Mihály tulajdonába került. 1530 és 1541 között olasz rendszerű véderőművel, az Erdélyi bástyával, majd az 1720-as években a Szent József lőszerraktárral gyarapodott. Csak 1810 táján épült hozzá a kétemeletes, ún. Szent József kaszárnya. amely Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos, Czuczor Gergely, Táncsics Mihály, Batthyány Alajos és több más hazafi börtönéül szolgált. Érdekes módon, a börtönrész az utcai fronton foglalt helyet. Mellette emelkedik a gyönyörű Erdődy-palota, ma az MTA Zenetudományi Kutatóintézet székhelye.

  

Az épület jelenleg teljesen üres. Az udvaron áll az egykori, rendkívül barátságtalan lőporraktár, amit az egyszerű néző börtönnek gyanítana. Abban az amerikaiak konditermeket létesítettek, mellette pedig kézilabdapályát. Ha tovább megyünk a telken, mesés kilátásban gyönyörködhetünk a Dunára és pesti oldalra. Az idők során a főépület kiszolgáló melléképületekkel is gyarapodott.   

 

Még nem tudható, ásatások kezdődnek-e  az udvarban, erről a Hauszmann Bizottság fog dönteni Hermann Róbert kutató irányításával. Talán kiállításokat rendeznek be az egyelőre üres, nemzeti emlékhellyé nyilvánított főépületben, ahol 1849 után hadbíróság és kivégzőhely is működött.

 

 

Fotósarok