A Magyar Tudomány Ünnepe

A tudomány megrendelői. Konferencia az iparágak jövőjét alakító kutatásokról

Hogyan inspirálhatják a kutatási eredmények a technológiai fejlesztéseket – e fő kérdésről osztották meg gondolataikat a gyógyszeriparban, az információtechnológiában, az energiaszektorban, a járműgyártásban, valamint a kutatásokban is alkalmazható csúcstechnológia megújításában élen járó cégek vezetői „A tudomány megrendelői” című konferencián. Az Akadémia országos rendezvénysorozata, a Magyar Tudomány Ünnepe kiemelt eseményén az üzleti élet képviselői beszéltek az iparágaknak a tudományos kutatásokkal szemben támasztott igényeiről, az MTA kutatóhelyeivel közösen elért eredményekről és megfogalmazták a tudomány jövőbeni szerepével kapcsolatos vízióikat.

Az MTA kutatóintézet-hálózata hagyományosan jó kapcsolatot ápol a vállalati szférával. Az Akadémia számos hazai és multinacionális vállalattal működik együtt főként a matematika és a természettudományok, valamint az élettudományok területén. A cégek mint a „tudomány megrendelői” és a velük együttműködő akadémiai kutatók számára először tavaly szervezett tanácskozást az MTA. A nagy sikerű rendezvény folytatásaként idén az Akadémia Székházának Dísztermében az Egis Gyógyszergyár Zrt., a Graphisoft SE, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt., a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft., valamint a Nikon Instruments Europe B.V. vezetői ismertették azokat az akadémiai kutatási eredményeken is alapuló innovatív megoldásaikat, amelyek a következő években, évtizedekben megkönnyíthetik az emberek mindennapjait.

„A tudomány művelőit a világ jelenségeinek elméleti megismerése és a felismerések gyakorlati alkalmazása egyaránt motiválja. Amikor a kutatásokat mozgató erőknek e két eleme összekapcsolódik, az fontos és izgalmas eredményt hoz” – mondta az MTA Székházának Dísztermében egybegyűlt akadémikusok, vállalatvezetők, kutatók és érdeklődők előtt elmondott köszöntőjében Lovász László, az MTA elnöke. Példák sorával szemléltette, hogy nagy felfedezések születhetnek a kíváncsiságból fakadó elméleti kutatásokból és a konkrét igények által életre hívott fejlesztésekből is. A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézet-hálózatának és pályázati rendszerének közelmúltban történt megújítására utalva kiemelte: az MTA e lépések során azt is szem előtt tartotta, hogy kutatóhelyeit még alkalmasabbá tegye a cégekkel való hatékony együttműködésre. Kiemelte, hogy a vállalatok és az MTA közötti kollaborációban a kutatók és a szakemberek kölcsönösen inspirálják egymást. Az Akadémia célja, hogy ezeknek az együttműködéseknek a katalizátora legyen, és olyan kutatási feltételeket biztosítson, amely a meglévő kapcsolatok erősítésének és újabb együttműködések kialakításának egyaránt megteremti a lehetőségét.

Frank Péter, a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. kutatás-fejlesztési igazgatója a jövő közlekedésébe nyújtott bepillantást. A cég budapesti Kutatási és Fejlesztési Központja szoros együttműködést ápol az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézettel. A szakember, a vállalat Magyarországon mintegy húszéves múltra visszatekintő kutatás-fejlesztési tevékenységét áttekintve, felhívta rá a figyelmet, hogy jelenleg mintegy kétszáz mérnök dolgozik ilyen projekteken, aminek munkahely-stabilizáló szerepe is jelentős. „Manapság a modulokból álló gyárak korában egy-egy üzem viszonylag egyszerűen áttelepíthető egy másik országba. A jól képzett munkaerővel, a komoly szellemi többletet nyújtó szakemberekkel azonban más a helyzet” – említette a kutatás-fejlesztés egyik fontos gazdasági aspektusát Frank Tibor. Az MTA SZTAKI-val folytatott eredményes együttműködéseket konkrét példákkal illusztrálva kitért arra a még fejlesztés alatt álló projektre, amely a konvojban haladó járművek automatizálását, egyben a kamionok üzemanyag-fogyasztásának csökkentését és a közlekedésbiztonság növelését tűzi ki célul.

Szentpéteri Imre, az Egis Gyógyszergyár Zrt. kutatási igazgatója szerint fontos, hogy az akadémiai és az ipari szféra megértse egymás szempontjait, gondolkodását. Az Egis az MTA Természettudományi

Kutatóközponttal és az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézettel közösen több programban is részt vesz. Az Egis szakemberei az MTA TTK kutatóival arra a kérdésre keresik a választ, miként lehet korszerűbb, környezettudatosabb és gazdaságosabb eljárásokat kidolgozni a szabadalmi védettséggel már nem rendelkező gyógykészítmények esetében. Az MTA KOKI-val folytatott, több évtizedes múltra visszatekintő kutatási kollaboráció középpontjában pedig a központi idegrendszerre ható gyógyszerek kutatás-fejlesztése áll.

Peter Drent, a Nikon Instruments Europe B.V. ügyvezetője a mikroszkópia fejlődésének köszönhetően az élettudományi kutatásokban rejlő óriási lehetőségekről beszélt. Emlékeztetett rá: a sejtszintűnél is kisebb mérettartományba tartozó folyamatok megfigyelését is lehetővé tevő szuperrezolúciós mikroszkópok jelentőségét mutatja, hogy a kifejlesztésükben kulcsszerepet játszó kutatók kapták idén a kémiai Nobel-díjat. Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben működő Nikon Kiválósági Központban hat ilyen műszer található. Peter Drent hangsúlyozta, hogy az európai Nikon Kiválósági Központok közül az MTA KOKI kiemelkedő teljesítményt tudhat magáénak, amit a műszerek magas kihasználtsága, az itt dolgozó kutatók és kutatócsoportok, az elvégzett kísérleteken alapuló publikációk magas száma fémjelez. Peter Drent örömmel jelentette be, hogy a közös munka – a közelmúltban az MTA KOKI és a Nikon japán anyavállalat között létesült hivatalos együttműködésnek köszönhetően – még intenzívebbé válik, így a „szuperrezolúciós rendszerek harmadik-negyedik generációja az MTA KOKI-ban született és születő felfedezésekre is támaszkodik”.

Bojár Gábor, az innovatív megoldásairól világszerte ismert Graphisoft elnöke – az MTA elnöke 2010 elején felállított Stratégiai Tanácsadó Testületének tagja – az üzleti-vállalkozói szféra és a tudomány világa közötti távolság csökkentésén dolgozik. Cége történetét vázolva a jól képzett és ambiciózus szakemberek szerepének fontosságát hangsúlyozta. A tudományos élet szereplői és az ipari szakemberek szemléletbeli különbségeiről szólva megjegyezte, hogy míg a kutatók a többi kutató megbecsülésére vágynak, addig az iparban a laikus vevő elismerésének megszerzése a cél. Szerinte az államnak az oktatást és a felfedező kutatásokat kell finanszíroznia, a célzott kutatásokra annak kell forrást biztosítani, aki eredményeiket fel akarja használni. A tudomány és az ipar két évszázad alatt megváltozott viszonyát úgy jellemezte: a 19. században a tudomány még irányt mutatott az iparnak, a 21. században viszont már a szolgálatában áll.

A 20. század legnagyobb ipari beruházása Magyarországon a Paksi Atomerőmű létesítése volt. A hazai villamosenergia-termelés és a villamosenergia-rendszer irányításának meghatározó szereplője, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója, Hamvas István László azokat az akadémiai intézményekkel közös fejlesztéseket ismertette, amelyekkel a jövő villamosenergia-ellátása biztonságos és fenntartható lesz. „Egy atomerőmű létesítésének, tervezésének, működtetésének minden fázisa rendkívül tudásigényes feladat” – hangsúlyozta a vezérigazgató, aki arra is rámutatott, hogy a paksi erőmű megnyitása óta szigorodó nemzetközi biztonsági előírásokkal a hazai magyar kutatók tudására támaszkodva tudott lépést tartani a létesítmény. A vezérigazgató felidézte, hogy az MTA kutatóinak közreműködésével a blokkokban elért teljesítménynövelés nyomán 2000 MW névleges teljesítményű erőmű és az Akadémia közötti stratégiai együttműködésben több akadémiai intézmény – MTA Energiatudományi Kutatóközpont,  az MTA Atommagkutató Intézet, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet is részt vesz.

Fotó:Szigeti Tamás/MTA

Az előadásokról további részletes tájékoztató
a www.mta.hu oldalon olvasható.