A nagyvárosok Máriája
Tangó-opera a Katona József Színházban.
A legismertebb argentin zeneszerző, Astor Pantaleón Piazzolla (1921-1992) világhírűvé és a klasszikus zene részévé tette a tangó műfaját. Bronxban nevelkedett, gyerekként harmonikán kezdett játszani, később Wida Bélától zongorázni tanult, azután a család Buenos Airesbe költözött. Artur Rubinstein tanácsára 1954-ben a párizsi Nadia Boulanger iskolájában a zeneszerzést sajátította el. Komolyzenét játszott bandaleónon, a harmonika egyik fajtáján. A tangó a Dél-Amerikába behurcolt rabszolgák szubkultúrájának zenéje volt, és csak a 20. század elején vált szalonzenévé. Gidon Kremer orosz hegedűművésszel Piazzolla együtt szerepelt a színpadokon. Muzsikusként példaképének tekintette J. S. Bachot, miközben tangót, dzsesszt, milongát játszott. Sok neves művet szerzett, köztük az 1960-as években egy tangó-operát is Maria de Buenos Aires címmel, amely a vallásos Argentínában eleinte óriási botrányt okozott. Piazzolla az argentin diktatúra elöl Olaszországba menekült.
A Katona József Színház először kapott engedélyt Astor Piazzolla jogutódaitól, hogy az opera rövid változatának az uruguay-i költő, Horacio Ferrer által írt tangódalait magyarra fordíttassa Závada Péterrel és Zöldi Gergellyel.
Rába Roland, Jászai Mari-díjas rendező egyórás előadást készített belőle a csodálatos énekhangú, tehetséges színésznővel, Láng Annamáriával a főszerepben. A darab főszereplői: Koltai Katalin Junior Prima-díjas gitárművész, zenei rendező, a Mezítlábas Zenekar vezetője, valamint Dóczi Áron hegedűs, Bartek Zsolt klarinétos és szaxofonos, Szátzker Zsanett harmonikás és Fervágner Csaba nagybőgős.
A nagyváros, Buenos Aires neve jó levegőt jelent. Lakói gyakran látnak égi jelenést, azaz Szűz Mária sétáit a templomok és a katedrálisok fölött, erre meg is esküsznek – meséli nekünk a rossz illatú csatorna partján lévő piroslámpás negyed prostituáltja, Mária. Kihívó piros ruhában, csillogó keresztekkel a fülében – átlagos földi tünemény. Elmondja l sorsát, élete történetét. A II. János Pál pápa téren lakik, sok nyelven megtanulta a szót: „szeretlek”. A vőlegénye ács, gyermeket várnak, majd karácsonykor kislánya születik, nem úgy, mint égi társának. Az igazi szerelemben ő is szűz, a kuncsaftok nem számítanak. Szerelme elhagyta.
Láng Annamária Jászai Mari-díjas színésznő a tangó megannyi hangulatát képes bemutatni. Rá valószínűleg nagy jövő vár többféle műfajban,
A siker hátterét biztosítja Nagy Fruzsina jelmeztervező, Török Tamara dramaturg.
Csupán apró megjegyzés a rendezéshez: a színház kis alagsori, Sufni nevű helyiségében nem kellene terhelni a főszereplőt és a hallgatókat a fölösleges hangosítással, ami által a szövegek kevésbé élvezhetők lettek. Finomabb hangzás a kis teremben épp elég lett volna az élvezetekhez.
A Katona József Színház Sufni színpadán december közepén háromszor játszották Piazzola darabját, de sorra kerül január 16-17-én és február 6-án, 8-án, sőt az évad folyamán többször is. Ne hagyjuk ki ezt a különleges darabot színházi élményeink közül!
