Az ikonfestészet lexikona
2014. december 30. 21:20 |
A Corvina Kiadó év végi ajánlataiból
Ruzsa György: Az ikonfestészet lexikona
Ruzsa György Az ikonfestészet lexikona című kötete hiánypótló szakmunka, amelyben részletesen megtalálhatjuk az ikonokkal kapcsolatos orosz és görög alapfogalmak magyarázatát. A szerző művében arra törekszik, hogy lexikonja ne legyen száraz és unalmas olvasmány, ugyanakkor a szakszerűség kívánalmainak is megfeleljen.
Magát az ikont így definiálja: „Tágabb értelemben bizánci jellegű szentkép, szűkebb értelemben a keleti kereszténység táblaképe”, vagyis olyan kép, amelyet elsősorban fatáblára festettek. Teológiai szerepére is kitér, így például hangsúlyozza, hogy az ikon az emberi test feltámadás utáni, megdicsőült állapotát elővételezi, és a szentek arcát és alakját lelkies finomsággal mutatja be.
A lexikon szócikkei között egy-egy hosszabb tanulmányt is találunk, amely például azt tárgyalja, hogyan inspirálta az ikon a 19. és 20. századi prózaírókat, köztük Makszim Gorkijt, aki „Inasévek” című művében egy ikonfestő műhelyt is bemutat. A szerző szomorú érdekességként arról is ír, hogy a kommunizmus éveiben kiadott „Kis szovjet enciklopédia” miként definiálta az ikont: „A keresztény istenek (sic!) és szentek ábrázolásának egyházi megnevezése”, amely „zavarja a dolgozók elmaradott rétegeit a szocia lizmus építésében". Ez alapján érthető, miért várt a sztálini terror időszakában az ikonokkal foglalkozó tudósokra, köztük papokra szomorú sors, szibériai rabság és kivégzés. Közülük többről hosszabb tanulmányt találhatunk a kötetben, de jó néhány jelentős ikonfestő (Andrej Rubljov, Feofan Grek, Gyionyiszij stb.) munkásságáról is; részletes elemzés olvasható például Andrej Rubljov Ószövetségi Szentháromság-ikonjáról, amelynek láttán a mártírhalált halt Pavel Florenszkij atya, teológus így kiáltott fel: „Rubljov Szentháromsága létezik, tehát létezik Isten!”
A kötetet mintegy 180 színes fotó teszi szemléletessé.
|
Terjedelem: 408 oldal
Méret: 165 x 230 mm
Kötés: Keménytábla, védőborítóval
Ár: 5990 Ft
ISBN: 978 963 1362 55 8
|
Shaolan: Chineasy
A kínai olvasás új módszere
 A Chineasy egy olyan új vizuális módszer, amely megkönnyíti és élvezetessé teszi a kínai írásjegyek olvasását. A leggyakoribb írásjegyeknek – a nyelv építőelemeinek – elsajátítása révén az olvasó gyorsan megérti az alapelveket, illetve a legfontosabb szavakat, és bepillantást nyerhet a kínai nyelvbe és kultúrába.
Íme az első lecke: A 火, vagyis a ‘tűz’ egy építőelem. Egy vagy több másik írásjeggyel kombinálva összetett írásjegyet alkot, ilyen például a ‘tűzforró’ jelentésű 炎. Ha két vagy több önálló írásjegyet teszünk egymás mellé, kifejezéseket kapunk, ilyen például a 火山, vagyis a ‘vulkán’. Minél több építőelemet sajátítunk el, annál több írásjegyet és kifejezést tudunk létrehozni – ez teszi a Chineasy módszert végtelenül egyszerűvé!
|
|
Fordította: Gács Anna
Terjedelem: 192 oldal
Méret: 180 x 240 mm
Kötés: flexibilis, gumiszalaggal
Ár: 4990 Ft
ISBN: 978 963 1362 34 3
|
Buzinkay Géza: Egy magyar úr a XX. században
 Ney Ákos tartalékos tüzér főhadnagy első világháborús emlékezései és családi levelezése 1914-1918
A kötetben közölt írások és képek egy nagyrészt elfelejtett polgári réteg életformáját és gondolatait mutatják be abban a történelmi pillanatban, amikor világuk visszavonhatatlanul múlttá lett. A harctéri emlékezés és a levelek írói azt a sokoldalú érdeklődést, eszményt és emberi tartást testesítették meg, amelyet még a Monarchia idején sajátítottak el, és amelytől egy modern, európai szellemű Magyarország megteremtését remélték.
Ney Ákos (1881-1967), a kötet közreadójának nagyapja mérnök volt, a két világháború között a vasúti közélet egyik vezető szereplője. Az első világháborúban a galíciai fronton teljesített szolgálatot mint tartalékos tüzértiszt. Naplóját, illetve az abból egyidejűleg készített „emlékezését” a bevonulástól vezette egészen addig, amíg berendelték a Kereskedelemügyi Minisztériumba, ahonnan a Minisztérium képviselőjeként a bécsi Kriegsministeriumba delegálták. Az emlékirat egy irodalmi érzékenységű ember izgalmas írása: jelenetek és hadiesemények leírása; bajtársainak hosszabb-rövidebb jellemzése, portréi; lengyelországi szálláshelyeik bemutatása (saját rajzokkal és amatőr fényképekkel kísérve); eszmefuttatások, reflexiók a hadieseményekre, beiktatva néhány vers és vicc, anekdota. Az emlékezések mellett található egy „Kriegs-Notes 1914-15” feliratú jegyzetfüzet, az üteg tiszti és legénységi névsorával, muníció-jegyzékekkel, tárgyi és felszerelés-jegyzékkel stb.
A háborús hátország mindennapjait, problémáit, a hétköznapi élet átalakulását 114 levél - és az érintett családokat, személyeket és életformájukat bemutató gazdag és eddig ismeretlen fényképanyag - kelti életre. A levelezés a budai, a besztercebányai és a Vágújhely környéki, főként csejtei hétköznapokra vet fényt. Az 1914 ősze és 1918 vége között kelt levelek a védett jómód körülményeitől és csak a hírekben megjelenő háborútól a Felvidékről való menekülés előkészületeiig dokumentálják a történeti Magyarország megszűnését a mindennapokban.
Buzinkay Géza (1941) történész, az Eszterházy Károly Főiskola professor emeritusa, az irodalomtudományok kandidátusa. Fő kutatási területei: a magyar sajtó és újságírás története, illetve Budapest társadalom- és művelődéstörténete. Sajtótörténeti munkásságát Pulitzer Emlékdíjjal ismerték el. 1992-1996-ig a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója volt.
|
|
Terjedelem: 320 oldal
Méret: 165 x 238 mm
Kötés: Füles kartonált
Ár: 3990 Ft
ISBN: 978 963 1362 58 9
|
|
