A szinapszistól a szintézisig
A Magyar Pszichiátriai Társaság Vándorgyűlése
A Magyar Pszichiátriai Társaság idei, XIX. Vándorgyűlését január 28-31. között, Szegeden rendezik meg. A Társaság és a szakma legnagyobb magyarországi rendezvényének főbb témái az öngyilkosság és megelőzése, a depresszió, a skizofrénia, és az interdiszciplinaritás lesznek. Mindezek mellett a Vándorgyűlésen szó esik majd a magyar pszichiátriai ellátás aktuális kérdéseiről és kihívásairól is.
A január 28-31. között Szegeden megrendezésre kerülő XIX. Vándorgyűlés mottója a "szinapszistól a szintézisig". A mottó a modern gyógyítás holisztikus szemléletét és a szakma mindennapi folyamatát jelképezi, melynek során a „tiszta tudomány” perspektívájából (biológiai megközelítéstől), szimbolikusan járják be a szakemberek az utat a szintézisig.
A felmérések szerint minden negyedik európai uniós állampolgár valamilyen pszichés problémával küzd és ezek közül is leggyakoribba depresszió, amely a második leggyakoribb munkaképesség-csökkentő egészségügyi problémává vált a szív-érrendszeri betegségek után. Ezért a Vándorgyűlésen több előadás is a depresszió kérdéskörét járja majd körbe.
Egy 2010-ben készült kérdőíves felmérés alapján elmondható, hogy a rendszeres fizikai aktivitás csökkenti a depresszió kialakulását, mely által gazdasági megtakarítás érhető el. A felmérés szerint a magyar társadalom 77 százaléka inaktív és az emberek 15,3 százaléka küzd depresszióval, ami a táppénzen eltöltött napok felének (48,9 százalékának) az oka.
A munkahelyeken is érdemes hangsúlyt helyezni a depresszió- és a betegség következtében létrejövő munkából történő kiesés megelőzésére. A konferencián részletesen bemutatják a munkahelyi lelki egészség megőrzés európai gyakorlatait is (kormányzati-, regionális-, nagy-, közép- és kisvállalati szinten egyaránt). Az európai prevenciós programokban nagy jelentőséget kap a szervezett, rendszeres, fizikai aktivitás. A nemzetközi gyakorlatot a a Hungarostudy egyéb eredményei is igazolják, melyek szerint a folyamatos munkahelyi stressz jelentős szerepet játszik a mentális zavarok kialakulásában és fennmaradásában is, valamint ugyancsak ez lehet felelős betegség miatt munkahelytől távol töltött napok 50-60 százalékáért. A folyamatos és krónikus munkahelyi stressz jelentős szerepet játszik a mentális zavarok kialakulásában és fennmaradásában.
A tematika kapcsán a Vándorgyűlésen egy, a serdülőkori internethasználat és a depresszió tüneteinek kapcsolatára vonatkozó kutatás is bemutatására kerül. A vizsgálatba olyan budapesti szakiskolás diákokat vontak be, akik átlagéletkora 15 év volt, és 77,7 százalékuk naponta használta az internetet átlagosan 4,23 órában. A vizsgálat során fény derült arra, hogy ezen diákok egyötöde problémás internethasználó, akik közt magasabb a depressziós tünetek előfordulása, mint azon társaiknál, akik optimálisan használják az internetet. Ezért az is nagyon fontos, hogy prevenciós programok irányuljanak a fiatalok internet-használati szokásainak kialakítására.
A depresszió a befejezett öngyilkosság legfontosabb rizikófaktora, így a szegedi Vándorgyűlés előadásai közt egy jelentős csoportot alkot az öngyilkosságé is. Magyarországon évente kb. 25 000 öngyilkossági kísérlet és 2 200 befejezett öngyilkosság történik. Ezzel hazánk a második az Európai Unióban. A fiatalok körében a korcsoporton belüli halálozást vizsgálva az öngyilkosság a vezető halálok.
Számos kezdeményezés történt és történik ugyan az öngyilkosság megelőzésének területén, de még sincs egységes, szervezett, hatékony megelőzés. Az epidemológiai, statisztikai vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy az öngyilkosságok száma tavasszal és kora nyáron a legmagasabban.
Egy másik nagy áttekintő vizsgálat a magyarországi településeken az ivóvíz arzéntartalma és az öngyilkossági ráta kapcsolatát elemzi. Az előzetes eredmények megerősíteni látszanak a hipotézist, miszerint az ivóvíz arzéntartalma és a szuicid rizikó között pozitív irányú összefüggés áll fent, azonban a vizsgálat kialakítása nem volt alkalmas konkrét ok-okozati összefüggések igazolására.
A vizsgálat kimutatta, hogy a nem-szuicidális önsértés a szakiskolások körében magasabb (gimnazisták 17,1% vs. szakiskolások 29,4%), mint a gimnazisták körében.
E téma kapcsán az egyik előadásban arra mutatnak rá, hogy miért a háziorvosi szolgálat munkatársaira kell támaszkodni elsősorban a hatékony megelőzés érdekében, külön kiemelve a körzeti ápolónő lehetőségeit.,
