Eurobarometer

Felmérés a magyar lakosság véleményéről

Az Európai Bizottság rendszeresen felméri az Európai Unió polgárainak vélekedését az Unióról és európai kérdésekről. Több mint 40 éve készül évente kétszer általános közvéleménykutatás erről (Standard Eurobarometer) az összes tagállamban. Szűcs Tamás, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője a mai napon mutatta be a legfrissebb, 2014. november 8-17. között folytatott reprezentatív felmérés legfontosabb hazai vonatkozásait.

Továbbra is erős a bizalom az uniós intézményekben

A 2014 őszi és az egy évvel korábbi eredményeket összehasonlítva mind Magyarországon, mind pedig az Európai Unióban nőtt azok száma, akik pozitív képet alkotnak az EU-ról. Az EU-s intézményekbe vetett bizalom Magyarországon továbbra is erős, az EU átlag feletti. Ezzel szemben a nemzeti intézményrendszerekbe vetett bizalom mind itthon, mind pedig a régió más országaiban ennél lényegesen alacsonyabb mértékű.

Szűcs Tamás hangsúlyozta, hogy az Európai Unió egészébe vetett bizalom változatlanul az EU átlagát meghaladó itthon, a tavalyival gyakorlatilag azonos mértékű. Az Európai Unió egyes intézményeibe vetett bizalom itthon ugyancsak meghaladja az EU-s átlagot: a magyar lakosság 51%-a bízik az Európai Bizottságban (EU: 38%) és 52%-a az Európai Parlamentben (EU: 42%).

Az EU legpozitívabb eredményének a magyar lakosság 53%-a a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását tartja, ugyanakkor úgy tűnik annak előnyeivel – a régió mutatóihoz képest – csak mérsékelten tudnak a hazai válaszadók személyesen is élni.

Miközben a kulturális sokszínűség és a béke a magyarok számára is az EU jelentette legfontosabb személyes élmények, ezek az EU-s átlaggal összehasonlítva valamivel alacsonyabb intenzitással jelennek meg a hazai válaszadók körében.

A demokráciát itthon inkább az idősebbek tartják fontosnak (75 év felettiek: 21%, 25 év alattiak: 13%) és miközben egy relatív többség szerint a demokrácia inkább megfelelően működik az EU-ban, ezen válaszadók aránya az elmúlt évben csökkent, csakúgy mint a hazai demokrácia működésével elégedetteké.

Szűcs Tamás kiemelte továbbá, hogy az elmúlt időszakban erősödött a magyar válaszadók azon véleménye, hogy szavuk számít az EU-ban és az ország érdekeit inkább figyelembe veszik az EU-ban. Ugyanakkor fontos kihívás, hogy itthon gyengült az a vélekedés, miszerint az EU szava számít a világban.

Kedvezőbb vélemények az európai és hazai gazdaságról

Az elmúlt évben az európai gazdaság megítélése javult itthon, a régióban és az EU átlagát tekintve egyaránt. Az EU tagállamaiban általánosan erősödött az a vélemény, hogy a válság mélypontján már túl vagyunk. Magyarországon az EU átlagnál nagyobb mértékben gondolják úgy, hogy az EU jó irányba halad a válságból való kilábalás terén. Ezt tovább erősítheti, hogy a már megtett intézkedéseken túlmenően – a novemberi felmérés óta – a Juncker Bizottság, az Európai Beruházási Bankkal (EBB) szoros partnerségben, beterjesztette az Európai Stratégiai Beruházási Alapról szóló jogalkotási javaslatot. Ennek célja, hogy Unió-szerte legalább 315 milliárd euró magán- és állami beruházást mozgósítson stratégiai beruházások, valamint a 3 000 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató kisebb társaságok támogatására.

A hazai gazdaság és a saját háztartások anyagi helyzetének megítélése is jobb, mint egy évvel ezelőtt, a saját munkahelyek pozitív megítélése azonban enyhén romlott az elmúlt időszakban. Miközben mind az EU-ban, mind Magyarországon a kkv-k kiemelt szerepet kapnak a gazdasági növekedés előrelendítésében, itthoni megítélésük nem túl pozitív, és a magánszféra munkahelyteremtő képességének megítélése Európában itthon a leggyengébb. A hazai válaszadók az EU-s átlagnál kevésbé gondolják úgy, hogy az Unió túl sok adminisztratív terhet jelent, viszont Magyarországon értenek legkevésbé egyet azzal, hogy az EU könnyebbé teszi a vállalkozások életét Európában.

Európához kötődnek a magyarok, nem jobb az EU-n kívül

Magyarországon az EU átlagához képest többen gondolják úgy, hogy az Európai Unió jó irányba halad és nőtt azok aránya, akik optimisták az EU jövőjével kapcsolatban. Továbbá a hazai válaszadók között az EU átlagánál többen vannak, akik szerint az EU erősebbé válik a válságot követően. A többség azonban úgy látja, az Unió gazdasági helyzete a közeljövőben nem fog változni, illetve valamelyest csökkent azok aránya is, akik szerint a hazai gazdaság helyzete javulni fog. A régióban Magyarországon a legmagasabb azok aránya, akik szerint nem igaz, hogy az Európai Unión kívül jobb lenne - hangsúlyozta Szűcs Tamás.

Ez összefüggésben lehet azzal, hogy Magyarországon az Európai Unióhoz kötődést mutató válaszadók aránya magasabb az uniós átlagnál, konkrétan Magyarország a negyedik Európához leginkább kötődést mutató tagállam. A magyar válaszadók európai polgárság érzete is az EU átlag feletti, és az elmúlt időszakban tovább erősödött. Nőtt azoknak az aránya is, akik többet akarnak tudni uniós jogaikról, ami fontos fejlemény annak tükrében, hogy a magyarok a régióban kevésbé informáltak az Európai Unió működésével kapcsolatban.