A Magyar Tudományos Akadémia Bora
Vörös- és a desszertborok az idei bormustrán
Hatodik alkalommal hirdette meg „A Magyar Tudományos Akadémia Bora” cím elnyerésére kiírt bormustráját az MTA. A minősített országos borversenyen a borértő tudósokból álló bírálóbizottság két kategóriában, ezen belül összesen hét alkategóriában hirdetett győztest. Az idei bormustrán különösen a vörös- és a desszertborok nyerték el a bírálók tetszését.
45 magyar pincészet és borászat 110 bora közül választották ki azt a hetet, amely egy éven keresztül viselheti "Az MTA Bora" elismerő címet. Felső kategóriában fehér-, vörös- és desszertborokat, középkategóriában pedig száraz és félszáraz, illetve félédes és édes fehérborokat, valamint száraz vörösborokat és rozékat rangsoroltak a bírálók.
"Magyarországon nehéz olyan embert találni, aki ne kötődne valamilyen formában a borhoz" – hangsúlyozta a díjátadón elmondott köszöntőjében Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Mint mondta, felesége családja és az ő nagyszülei is termeltek bort, így tudja, hogy a borászat nagy hozzáértést kívánó szakma. Kiemelte, az MTA mindig örömmel vállalja egy ilyen magas színvonalú bormustra megrendezését, a magyar borászok teljesítményét méltatva pedig úgy fogalmazott: ha ki kellene választania egy olyan területet, amelynek képviselői szaktudásukkal kimagasló eredményeket tudtak elérni, akkor a borászokat említené elsők között.
A mustrára a 22 magyar borvidék közül 13-ból érkezett nevezés. A legtöbbel, 35-tel idén is a tokaji pincészetek és borászatok voltak jelen a versenyen. A villányiból 22, a szekszárdiból pedig 10 bort jelöltek készítőik. A leggyakoribb évjárat a 2013-as volt. Ebből az esztendőből 39, 2012-ből 20, 2011-ből pedig 19 bort bíráltak el a szakértők.
Bár a borverseny egyik fő célja a magyar autochthon (őshonosnak tartott) vagy a Kárpát-medencében már régen meghonosodott fajták (kadarka, kékfrankos, furmint, olaszrizling, hárslevelű stb.) népszerűsítése, a furmintot leszámítva az idén sem a hazai szőlőfajtákból készült borok szerepeltek jól. A bírálók alig találkoztak olaszrizlinggel, kéknyelűvel, Irsai Olivérrel vagy cserszegi fűszeressel, kékfrankosból csak három volt, a kadarka pedig teljesen hiányzott.
A bírálók egyetértettek abban, hogy még a korábbiaknál is magasabb – sokszor túlzó – alkoholszintet tapasztaltak mind a fehér-, mind a vörösborok esetében. A tavalyi 21-gyel szemben összesen 7 rozét neveztek, és a középkategória száraz fehérborainak száma is jelentősen elmaradt az előző évitől vélhetően a kedvezőtlen 2014-es évjárat miatt. Ugyancsak kevesebb nevezés érkezett a desszertborok mezőnyében, a bírált borok azonban e kategóriában kiválóan teljesítettek. A felső kategóriás vörösborok esetében ugyanakkor volt miből válogatni, és magas volt a minőség is. A középkategória félédes/édes fehérborainál is nagy volt a verseny, szép tételek kerültek a poharakba: a tapasztalatok szerint e kategóriának egyre nagyobb a szerepe a gasztronómiában.
A középkategória csoportonkénti győztesei az adott évben jogosultak viselni "Az MTA Bora 2015" címet. Később ez a megnevezés az évszám megjelölésével tovább használható. A felső kategória csoportonkénti döntőbe jutott és 90 pont feletti eredményt elérő borai "Az MTA Bora 2015 Borverseny aranyérmes bora" elismerést kapják. A legtöbb pontszámot gyűjtött borok pedig ugyancsak az "MTA Bora 2015" címet viselhetik emellett egy esztendőn át.
