A Budapesti Központi Vásárcsarnok
Történeti visszatekintés. Idei rendezvények.
A 19. század derekától, de főleg a kiegyezés után a magyar főváros gyors fejlődésnek indult. 1860 táján merült fel először a vásárcsarnokok igénye. Korábban meglehetősen egészségtelen körülmények között működtek piacok a Duna-parton és a nagyobb tereken.
A gyors urbanizáció megkövetelte, hogy fedett árucsarnokokban, ellenőrzött minőségű árut lehessen vásárolni. Ekkor már Európa legtöbb nagyvárosában voltak fedett vásárcsarnokok. 1897-ben felállt az a bizottság, amelyik német mintára egy-egy kerületben csarnokot tervezhetett. Lechner Lajos, a főváros középítési igazgatója a Fővám térre álmodta meg az elsőt, majd továbbiakat is képzelt el a Rákóczi, a Klauzál és a Hunyadi térre, valamint a Hold utcába. A Batthyány térre csak jóval később, 1902-ben gondoltak. A Fővám téri első csarnok építésére 1892-ben írtak ki nemzetközi tervpályázatot. A bizottság értékelését Pecz Samu célszerű kivitelezési terve nyerte el.
1894. június 25-én fogtak bele az építkezésbe. Másfél év alatt, 1895 őszén már állt a csarnok tetőszerkezete, a belső munkákon még 1896-ban is dolgoztak. A vasszerkezetet speciális vörös és sárga téglákkal falazták körül. A nemzetközi rangú pécsi Zsolnay-gyár pirogránit elemei díszítették a főhomlokzatot és a tetőt. 1896 júniusában, épp az átadás előtt pusztító tűz akadályozta a munkálatokat. A tetőszerkezet 60 méter hosszan leégett, a vasszerkezet felizzott és eltorzult. Az építési vállalkozó – szerencsére – néhány nappal még a tűz előtt biztosítást kötött az épületre. 1896 végére megtörténhetett a műszaki átadás.
1897. február elsejétől birtokba vehették a kereskedők. Ferenc József császár február 15-én ünnepélyesen átadta az épületet, amikor az első tehervonat nagy sípolással begördült a csarnokba. A háromhajós épület legnagyobb belmagassága 28 m. A beépített összterület 10 400 négyzetméter lett. Az 1994-es rekonstrukció során a teljes alapterület 24 000 négyzetméterre bővült. Eredetileg 120 m hosszú alagút vezetett a dunai rakparthoz, és kikötőhíd is épült. A vonatok a nyugati oldalon futhattak be a csarnokba. Ügyes tervezéssel Pecz Samu (1854-1922) gondoskodott arról is, hogy a pillérek az utcák lejtését kiegyenlítsék, ezért két egyforma magasságú pillért nem találunk az épületben. A raktározó pincét sikerült tökéletesen szigetelni. Megoldották az épület szellőzését is a tetőszerkezet nyitott vascsöveivel. Önálló áramfejlesztője is volt! A galérián foglaltak helyet a gyümölcsárusok. A csarnok rendjét és a standok bérlését rendelet szabályozta. A bérlők ingyen használhatták a felvonókat, a közönség pedig a távbeszélőket. Tilos volt a kiabálás, a baromfi és az élő állat szabadon engedése.
1903-tól a villamosokhoz áruszállításra berendezett kocsikat állítottak forgalomba délelőtt 9-11 óra között.
A II. világháború óriási károkat okozott az épületben. Elpusztult a hátsó, földszintes baromficsarnok és az utolsó kereszthajó. Az 1960-as években bódévárosok fogadták a vásárlókat, a csarnok eredeti szépsége elveszett, amihez hozzájárultak a betonliftek és a főhomlokzat átalakítása. 1991-ben az épület életveszélyessé vált, 1992-94 között folyt az épület teljes rekonstrukciója, azaz a műemléki helyreállítás. Ennek keretében visszanyerte régi arculatát. A Sóház utca felé térszint alatti új alagút épült a Duna alsó rakpartjára, amelyen a hulladékokat szállítják el. A gépészeti rendszereket felújították. Újra működik a két homlokzati óra, és játssza Kodály dallamát: „Én elmentem a vásárba…”
A Központi Vásárcsarnok ma fontos kereskedelmi központ és turisztikai látványosság, kiemelkedő város- és építészettörténeti érték.
A CNN Travel Europe Európa legjobb piacának minősítette a Nagyvásárcsarnokot 2013-ban, amely hírében megelőzi az Isztambuli Nagy Bazárt és a barcelonai La Boqueritát. 2014-ben a The Guardian Európa tíz leghíresebb piaca közé sorolta. A látogatók száma bizonyítja, hogy valódi turisztikai látványosság. Az útikönyvek Budapest TOP 10 látnivalói közé sorolják impozáns külső- és belső tereivel, magyar termékek bemutatójával. A CSAPI (a Fővárosi Önkormányzat Csarnok- és Piac Igazgatósága) új kivilágítással növeli a vonzerejét. Kiss Levente igazgató szerint naponta 15-25 ezer látogatójából 60% a turista, és a számuk évente 5%-kal növekszik. 2015. május 27-29. között itt tartották a világ piacainak találkozóját.
A 2005-ben indult rendezvénysorozat célja az idegenforgalmi látványosság népszerűsítése: különböző országok gasztronómiai-turisztikai termékeikkel való bemutatkozására. A látogatók száma ilyenkor megnövekedik. A 2015-ös év hátralévő időszakában lesznek: július 7-től 9-ig indiai napok, július 28-30-ig brazil napok, augusztus 4-6-ig egyiptomi napok, augusztus 25-27. között thai napok, szeptember 1-3-ig izraeli napok, szeptember 8-10. között székely napok, szeptember 15-17-ig mexikói napok, október 6-8-ig ausztrál napok, november 10-12-ig japán napok,. november 24-től 26-ig vietnámi napok, december 1-3-ig Mikulás napok, december 8-10-ig brit napok.
A programokról és a rendezvényekről részletes tájékoztatást olvashatunk a www.piaconline.hu oldalakon.
