Az ország nemzeti itala

2010. február 12. 17:52 |

V.HunDeszt Nemzeti Pálinka-és Nemzetközi Párlatverseny díjkiosztó

Az V. HunDeszt Nemzeti Pálinka- és Nemzetközi Párlatversenyt 2009 novemberében hirdette meg a rendező, a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács. A versenyhez a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium biztosít anyagi támogatást, az Agrármarketing Centrumon keresztül.

A verseny fővédnöki tisztét Gráf József miniszter látta el. A verseny levezető elnöke Panyik Gáborné dr., a Corvinus Egyetem Sör- és Szeszipai Tanszékének adjunktusa volt.

Gráf József miniszter a díjátadón azt a pozitivumot hangsúlyozta, hogy a pálinka iránt növekedett a fogyasztói kereslet. "Az ország nemzeti itala" rangot nyert.

A verseny a hagyományoktól eltérően ez alkalommal áthúzódott a 2010-es esztendőre, a verseny részvevőinek kérésére. Indokuk az volt, hogy a pálinkák az adott termelési év őszén még nem alkalmasak bírálatra, még nem harmonizálódhattak eléggé. Ennek a kérésnek megfelelően döntött az MSZSZT, s így a decemberi nevezéseket követően a mintákat január első felében kellett leadni.

A 35 nevező között számos egyéni bérfőzető és kereskedelmi főzde található, akik összesen 283 mintát hoztak el a versenyre. A fajták palettája rendkívül széles, 20 gyümölcsfajta – eltérő érleltségi minőségben és ágyas pálinkaként volt a termék palettán.

A kóstolásos bírálatot megelőzően valamennyi minta szigorú laboratóriumi vizsgálaton esett át. A laboratóriumban ellenőrizték a párlat alkoholfokát, cián ciánhidrogén- és réztartalmát, a hozzáadott édesítőszert, valamint most, először a versenyek történetében az összes minta GC-MS vizsgálata is megtörtént. Ez sok segítséget jelenthet a termelőknek a metanol- és az etil-karbamát tartalom meghatározása tekintetében – e paraméterek az EU-n belüli értékesítéseknél lehetnek fontosak. Az aromagrammok viszont a pálinka eredetigazolásához adhatnak fontos, autentikus adatokat.

A bírálat

Az V. HunDeszt Nemzeti Pálinka- és Nemzetközi Párlatverseny kóstolásos bírálatának 2010. január 28-29-én Balatonalmádiban, a Ramada Hotel adott otthont.

A versenyt megelőzően megtartott három tréningből legalább kettőn részt kellett venni azoknak a bírálóknak, akik közül a verseny szervezőbizottsága kiválasztotta a teljesítmények alapján a legjobbnak ítélt 18 főt. A kiválasztásnál a tréningen mutatott képességek, bírálati ismeretek mellett, fontos szempont volt az is, hogy ki rendelkezik megfelelő bírálati gyakorlattal.

A bírálat szigorú titoktartási szabályok szerint zajlott. A szervezők titoktartási nyilatkozatot írtak alá azokkal, akik ismerhették a minták eredetét, amelyben az érintettek vállalták, hogy a versenyben részt vevő italokkal, a bírálatra kapott kódszámmal, az eredményekkel kapcsolatosan semmiféle információt nem szolgáltatnak ki, sem a bírálóknak, sem a kívülállóknak. A versenyben kialakult eredmények az eredményhirdetés pillanatáig szigorúan bizalmasak voltak. A szervezők gondoskodtak arról, hogy a bírálók a mintapalackokat semmilyen körülmények között se láthassák; az italokkal csak a bírálat során egységesen, kóstolópohárba töltve, bírálati kódszámmal ellátva találkozhattak. A különleges megjelöléseket a bírálat során nem ismertették a bírálókkal, az esetleges azonosíthatóság elkerülése érdekében. A poharakon elhelyezett „gallér” tartalmazta azokat az információkat, amelyekre a bírálóknak, illetve az eredményeket rögzítőknek szükségük volt. Ezen információk alapján a minta gyártója és a minta pontos neve (kereskedelmi elnevezés) a bírálók és kívülállók által nem volt beazonosítható.

A bírálók csak a bírálatra kijelölt helyiségben és csak a számukra kijelölt bizottsági asztalnál tartózkodhattak. A bizottságok egymással és a gyorsbírálókkal nem kommunikálhattak és nem készíthettek jegyzeteket. A szervezők elzárt helyen készítették elő a mintákat a kóstoltatás szabályainak megfelelően. A bírálók csak az ital kódszámát, a gyümölcs fajtáját ismerték, illetve ha az alkoholtartalom meghaladja a 45 fokot, ezt közölték a bírálókkal. A bírálatot két, úgynevezett gyorsbíráló és 5, egyenként 3 főből álló bizottság végezte. A gyorsbírálók valamennyi benevezett terméket megkóstoltak, s adatlapon rögzítették, hogy arany, ezüst vagy bronz szintűnek – esetleg nem érdemelnek érmet.

Bírálati szempontok

A 3 fős bizottságok 20 pontos értékelő rendszerben bírálták a pálinkákat, az alábbi szempontok szerint: illat tisztaság és karakteresség, íz tisztaság és karakteresség, valamint az előbbi szempontok szerinti harmónia.

A bizottság tagjai ezután az egyéni értékelések összevetésével igyekeztek konszenzusos értékelés kialakítására, a bizottsági véleményt tükröző pontérték meghatározására. Ha a bizottság nem jutott konszenzusra, akkor a levezető elnökhöz, vagy a csúcs zsűrihez küldte a minta újra bírálatát.

A levezető elnök összevetette a két gyorsbíráló és a bizottság véleményét. Amennyiben e három adat alapján egyértelmű volt az értékelés, akkor nem volt további teendő, ha túl szélsőségesek voltak az értékek, vagy a bizottság nem tudott konszenzusra jutni, akkor a levezető elnök egy másik bizottsággal újrabíráltatta a mintát, illetve, a csúcs zsűri véleményét kérte a végleges eredmény meghatározásához.

A végeredmény

A 283 mintából 29 érte el az aranyérem minősítést, 93 ezüst- és 84 bronzérem minősítés született. A versenymintákból mindössze 77 esetében nem sikerült valamilyen érmet elérni a bírálati értékek alapján. Ezek között nagyon hibás termék nem volt, a termékek forgalmazható minőségűnek bizonyultak.

Champion díjak

A szigorú bírálatot követően a rögzített eredményeket a verseny szervezői ellenőrizték, összevetették a papíron rögzítettekkel, ezt követően került sor a fajta kategóriánként a legjobb eredményt elért párlatok közül a Champion díjak odaítélésére.

Ebben valamennyi bíráló részt vett. Az aranyérmes minősítést elért párlatokat újrakóstolták fajta kategóriánként bírálták újra, majd szavazással döntöttek arról, hogy melyik érdemelte ki a Champion díjat.

15 kategória legjobbjaiból végül 3 kategóriában – vegyes gyümölcs, szőlőtörköly és érlelt párlat – a szigorú zsűri nem adta ki a champion díjat.

12 párlat – az almatermésűek, a vadon termők, a vilmoskörte, a birs, a kajszibarack, a cseresznye és vadcseresznye, a málna, a szilva, a szőlő, az érlelt alma és érlelt szilva / Merlot törköly méltón viselheti az V. HunDeszt Nemzeti Pálinka- és Nemzetközi Párlatverseny Champion Díj emblémát.

Média Különdíj

A bírálatot követően az aranyérmes pálinkákból és párlatokból, a sajtó képviselőiből álló Média zsűri választotta ki az általuk legszebbnek tartott mintát, amelyet Média Különdíjban részesítettek. A bírálatban a Champion díjas termékek nem vettek részt.

Különdíjak

Az eredmények összesítése után alakult ki, hogy 2010-ben mely nevező érte el a legjobbnak járó különdíjat.

A versenyen számos bérfőzető is részt vett, az általuk elért eredmények alapján kerül kiválasztásra a Legeredményesebb egyéni főzető.

Ebben az esztendőben egy újabb kategóriával gyarapodott a díjazottak sora, hiszen a Legeredményesebb Kereskedelmi Főzde díj mellett, a Legeredményesebb határon túli Kereskedelmi Főzde díjat is kiadta a szervező bizottság. Ennek indoka, hogy a határon túli főzdék – a Vajdaságból, Szlovákiából – évek óta nagyon szép eredményeket érnek el a HunDeszt versenyeken.


KULTÚRA ÚTI CÉL EURÓPAI UNIÓ ÉLETMÓD SPORT PARLAMENT INFORMATIKA SZABADIDŐ ANNO

Az ország nemzeti itala 2010. február 12. 17:52 \| V.HunDeszt Nemzeti Pálinka-és Nemzetközi Párlatverseny díjkiosztó Az V. HunDeszt Nemzeti Pálinka- és Nemzetközi Párlatversenyt 2009 novemberében hirdette meg a rendező, a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács. A versenyhez a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium biztosít anyagi támogatást, az Agrármarketing Centrumon keresztül. A verseny fővédnöki tisztét Gráf József miniszter látta el. A verseny levezető elnöke Panyik Gáborné dr., a Corvinus Egyetem Sör- és Szeszipai Tanszékének adjunktusa volt. Gráf József miniszter a díjátadón azt a pozitivumot hangsúlyozta, hogy a pálinka iránt növekedett a fogyasztói kereslet. "Az ország nemzeti itala" rangot nyert. A verseny a hagyományoktól eltérően ez alkalommal áthúzódott a 2010-es esztendőre, a verseny részvevőinek kérésére. Indokuk az volt, hogy a pálinkák az adott termelési év őszén még nem alkalmasak bírálatra, még nem harmonizálódhattak eléggé. Ennek a kérésnek megfelelően döntött az MSZSZT, s így a decemberi nevezéseket követően a mintákat január első felében kellett leadni. A 35 nevező között számos egyéni bérfőzető és kereskedelmi főzde található, akik összesen 283 mintát hoztak el a versenyre. A fajták palettája rendkívül széles, 20 gyümölcsfajta – eltérő érleltségi minőségben és ágyas pálinkaként volt a termék palettán. A kóstolásos bírálatot megelőzően valamennyi minta szigorú laboratóriumi vizsgálaton esett át. A laboratóriumban ellenőrizték a párlat alkoholfokát, cián ciánhidrogén- és réztartalmát, a hozzáadott édesítőszert, valamint most, először a versenyek történetében az összes minta GC-MS vizsgálata is megtörtént. Ez sok segítséget jelenthet a termelőknek a metanol- és az etil-karbamát tartalom meghatározása tekintetében – e paraméterek az EU-n belüli értékesítéseknél lehetnek fontosak. Az aromagrammok viszont a pálinka eredetigazolásához adhatnak fontos, autentikus adatokat. A bírálat Az V. HunDeszt Nemzeti Pálinka- és Nemzetközi Párlatverseny kóstolásos bírálatának 2010. január 28-29-én Balatonalmádiban, a Ramada Hotel adott otthont. A versenyt megelőzően megtartott három tréningből legalább kettőn részt kellett venni azoknak a bírálóknak, akik közül a verseny szervezőbizottsága kiválasztotta a teljesítmények alapján a legjobbnak ítélt 18 főt. A kiválasztásnál a tréningen mutatott képességek, bírálati ismeretek mellett, fontos szempont volt az is, hogy ki rendelkezik megfelelő bírálati gyakorlattal. A bírálat szigorú titoktartási szabályok szerint zajlott. A szervezők titoktartási nyilatkozatot írtak alá azokkal, akik ismerhették a minták eredetét, amelyben az érintettek vállalták, hogy a versenyben részt vevő italokkal, a bírálatra kapott kódszámmal, az eredményekkel kapcsolatosan semmiféle információt nem szolgáltatnak ki, sem a bírálóknak, sem a kívülállóknak. A versenyben kialakult eredmények az eredményhirdetés pillanatáig szigorúan bizalmasak voltak. A szervezők gondoskodtak arról, hogy a bírálók a mintapalackokat semmilyen körülmények között se láthassák; az italokkal csak a bírálat során egységesen, kóstolópohárba töltve, bírálati kódszámmal ellátva találkozhattak. A különleges megjelöléseket a bírálat során nem ismertették a bírálókkal, az esetleges azonosíthatóság elkerülése érdekében. A poharakon elhelyezett „gallér” tartalmazta azokat az információkat, amelyekre a bírálóknak, illetve az eredményeket rögzítőknek szükségük volt. Ezen információk alapján a minta gyártója és a minta pontos neve (kereskedelmi elnevezés) a bírálók és kívülállók által nem volt beazonosítható. A bírálók csak a bírálatra kijelölt helyiségben és csak a számukra kijelölt bizottsági asztalnál tartózkodhattak. A bizottságok egymással és a gyorsbírálókkal nem kommunikálhattak és nem készíthettek jegyzeteket. A szervezők elzárt helyen készítették elő a mintákat a kóstoltatás szabályainak megfelelően. A bírálók csak az ital kódszámát, a gyümölcs fajtáját ismerték, illetve ha az alkoholtartalom meghaladja a 45 fokot, ezt közölték a bírálókkal. A bírálatot két, úgynevezett gyorsbíráló és 5, egyenként 3 főből álló bizottság végezte. A gyorsbírálók valamennyi benevezett terméket megkóstoltak, s adatlapon rögzítették, hogy arany, ezüst vagy bronz szintűnek – esetleg nem érdemelnek érmet. Bírálati szempontok A 3 fős bizottságok 20 pontos értékelő rendszerben bírálták a pálinkákat, az alábbi szempontok szerint: illat tisztaság és karakteresség, íz tisztaság és karakteresség, valamint az előbbi szempontok szerinti harmónia. A bizottság tagjai ezután az egyéni értékelések összevetésével igyekeztek konszenzusos értékelés kialakítására, a bizottsági véleményt tükröző pontérték meghatározására. Ha a bizottság nem jutott konszenzusra, akkor a levezető elnökhöz, vagy a csúcs zsűrihez küldte a minta újra bírálatát. A levezető elnök összevetette a két gyorsbíráló és a bizottság véleményét. Amennyiben e három adat alapján egyértelmű volt az értékelés, akkor nem volt további teendő, ha túl szélsőségesek voltak az értékek, vagy a bizottság nem tudott konszenzusra jutni, akkor a levezető elnök egy másik bizottsággal újrabíráltatta a mintát, illetve, a csúcs zsűri véleményét kérte a végleges eredmény meghatározásához. A végeredmény A 283 mintából 29 érte el az aranyérem minősítést, 93 ezüst- és 84 bronzérem minősítés született. A versenymintákból mindössze 77 esetében nem sikerült valamilyen érmet elérni a bírálati értékek alapján. Ezek között nagyon hibás termék nem volt, a termékek forgalmazható minőségűnek bizonyultak. Champion díjak A szigorú bírálatot követően a rögzített eredményeket a verseny szervezői ellenőrizték, összevetették a papíron rögzítettekkel, ezt követően került sor a fajta kategóriánként a legjobb eredményt elért párlatok közül a Champion díjak odaítélésére. Ebben valamennyi bíráló részt vett. Az aranyérmes minősítést elért párlatokat újrakóstolták fajta kategóriánként bírálták újra, majd szavazással döntöttek arról, hogy melyik érdemelte ki a Champion díjat. 15 kategória legjobbjaiból végül 3 kategóriában – vegyes gyümölcs, szőlőtörköly és érlelt párlat – a szigorú zsűri nem adta ki a champion díjat. 12 párlat – az almatermésűek, a vadon termők, a vilmoskörte, a birs, a kajszibarack, a cseresznye és vadcseresznye, a málna, a szilva, a szőlő, az érlelt alma és érlelt szilva / Merlot törköly méltón viselheti az V. HunDeszt Nemzeti Pálinka- és Nemzetközi Párlatverseny Champion Díj emblémát. Média Különdíj A bírálatot követően az aranyérmes pálinkákból és párlatokból, a sajtó képviselőiből álló Média zsűri választotta ki az általuk legszebbnek tartott mintát, amelyet Média Különdíjban részesítettek. A bírálatban a Champion díjas termékek nem vettek részt. Különdíjak Az eredmények összesítése után alakult ki, hogy 2010-ben mely nevező érte el a legjobbnak járó különdíjat. A versenyen számos bérfőzető is részt vett, az általuk elért eredmények alapján kerül kiválasztásra a Legeredményesebb egyéni főzető. Ebben az esztendőben egy újabb kategóriával gyarapodott a díjazottak sora, hiszen a Legeredményesebb Kereskedelmi Főzde díj mellett, a Legeredményesebb határon túli Kereskedelmi Főzde díjat is kiadta a szervező bizottság. Ennek indoka, hogy a határon túli főzdék – a Vajdaságból, Szlovákiából – évek óta nagyon szép eredményeket érnek el a HunDeszt versenyeken.
Impresszum Médiaajánlat Kapcsolat Készítette a