A kétévente megtartott rendezvény a világ egyetlen olyan tudományos fóruma, amelyen a tudomány képviselői intézményes keretek között, összetett szempontrendszer szerint folytathatnak párbeszédet a társadalommal és a döntéshozókkal. Egy-egy szűkebb vagy tágabb tudományterület legfontosabb eredményeinek bemutatására és megvitatására a kutatók számára számos konferenciát szerveznek világszerte, a másik oldalon pedig politikusok, döntéshozók, szakértők részére szintén sok szakpolitikai tanácskozás és fórum érhető el (gondoljunk például az ENSZ környezetvédelmi, fenntartható fejlődéssel foglalkozó, klímapolitikai és -védelmi konferenciasorozataira). A WSF a fentiektől eltérő, különleges tanácskozási alkalom, hiszen nem egyetlen tudományos-szakpolitikai téma köré szerveződik – résztvevőinek így biztosít lehetőséget a tudomány szerepének, a kutatási eredmények gazdasági, társadalmi, környezeti, szociális, kulturális és etikai vonatkozásainak megvitatására.

A World Science Forumot 2003 óta kétévente rendezik meg. A tanácskozás a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére, a világ legbefolyásosabb tudományos világszervezeteinek közös erőfeszítéseként jön létre. A WSF társszervezői és partnerei: az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO), a Nemzetközi Tudományos Tanács (ICSU), az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC), a Tudományok Világakadémiája (TWAS), valamint az Amerikai Társaság a Tudomány Fejlődéséért (AAAS).

„A World Science Forum üzenete az, hogy a társadalom számára igenis fontosak a tudományos kutatások, nemcsak abban a közvetlen anyagi értelemben, hogy ezek a vizsgálódások vezetnek el például egy új gyógyászati eljáráshoz vagy a mobiltelefonhoz, hanem abban is, hogy rendszeresen elemezni kell azokat a társadalmi folyamatokat, amelyek néha drámai módon nyilvánulnak meg, mint napjainkban a migráció. Ebből az következik, hogy egyaránt fontos a természet- és a társadalomtudományi kutatás és természetesen eredményeik hasznosítása is” – mondja Lovász László, az MTA elnöke a 2011 után ismét a magyar fővárosban megrendezendő fórumról.

Nagyon hasznos, ha a tudósok egymás között – de a nyilvánosság előtt – beszélgetnek arról, hogy milyen módszerekkel tudják valamilyen értelemben előre jelezni a különböző társadalmi jelenségeket, vagy hogy ha ez nem lehetséges, akkor legalább kidolgozott módszerekkel álljanak készen egy-egy hasonló, a társadalmak jövőjét befolyásoló folyamat elemzésére, amikor bekövetkezik – teszi hozzá Lovász László, aki egyben a WSF Irányító Testületének elnöke. – A mostani fórumon megpróbáljuk körüljárni, hogy a tudomány hány szálon kapcsolódik a társadalomhoz, beleértve az ismeretterjesztést, a kutatási eredmények iránti bizalom kérdését, a tudomány politikához fűződő kapcsolatát. A jelen lévő politikai döntéshozók és kutatók, a különböző országokból érkező résztvevők tapasztalatait hasznosítva, ötleteket kaphatnak arra, hogyan érdemes e folyamatokat menedzselni. Lehet, sőt érdemes e téren tanulni egymástól, a saját kultúránk számára, a saját szempontjaink szerint adaptálva a legjobb gyakorlatokat.‟

A fenntartható fejlődés már rögtön az első tanácskozási napon téma tesz, de a résztvevők áttekintik a tudománykommunikáció és a tudományba vetett bizalom kérdéskörét is. A második nap vezető témája a tudomány és az innováció kapcsolata, a nemzetközi együttműködés kihívásai, különös tekintettel a klímaváltozásra és a katasztrófakockázatok csökkentésére. A tematikus üléseken szó lesz például az agykutatás, az utóbbi évek járványai és globális egészségügyi kockázatai, valamint a megújuló energiaforrások aktuális kérdéseiről, de külön szekció foglalkozik a Fény Nemzetközi Évével vagy az UNESCO-nak hetvenéves fennállása során a béke érdekében tett tudománydiplomáciai erőfeszítéseivel is.

A WSF-et a Parlament felsőházi üléstermében tartott plenáris ülés zárja, amelyen a szakpolitikai döntéshozatal tudományos megalapozásának ügyével, a tudományos tanácskozás kihívásaival foglalkoznak a résztvevők, valamint elfogadják a fórum zárónyilatkozatát. A plenáris ülést Áder János köztársasági elnök és Irina Bokova, az UNESCO főigazgatója nyitja meg a Parlamentben. Az idei Világfórum a következő, 2017. évi WSF házigazdája, a jordán Királyi Tudományos Társaság elnöke, Szumaja bint al-Hasszan hercegnő beszédével ér véget november 7-én.

Jeles résztvevők

A plenáris üléseken előadást tart többek között Hirosi Amano, a kék LED felfedezéséért 2014-ben megosztott fizikai Nobel-díjjal kitüntetett kutató, Pásztor János, az ENSZ klímaügyekkel foglalkozó főtitkárhelyettese, Jacqueline McGlade, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának főkutatója, Geoffrey Boulton, a brit Royal Society tagja, Axel Flaig, az Airbus kutatási részlegének vezetője, Naledi Pandor, a Dél-afrikai Köztársaság kutatási minisztere, Vladimir Sucha, az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) főigazgatója, Mark Walport, a brit kormány tudományos főtanácsadója.

A 2015-ös fórum fontos újdonsága, hogy a plenáris üléseket rangos újságírók vezetik. A WSF-en tehát moderátorként szerepel Philip Campbell, a Nature főszerkesztője, Clive Cookson, a Financial Times tudományrovatának szerkesztője, valamint Matt McGrath, a BBC News környezetvédelemmel foglalkozó tudósítója. A formátumváltás célja, hogy a plenáris és tematikus tanácskozásokat a rövid előadások elhangzása után az előadók és a közönség élénk vitája kövesse.

Emellett – a fórum jellegéből adódóan – a folyosói beszélgetések, egyeztetések, ötletcserék vállaltan ugyanolyan lényegesek, mint a tanácskozás formális oldala. „Remélem, hogy a WSF-nek komoly szerepe lesz a döntéshozók és a kutatók közti bizalmi viszony erősítésében. Azt hiszem, a World Science Forum megrendezésével az egész közép- és kelet-európai tudományos közösség hallatja a hangját” – mondja a program kapcsán a házigazda MTA nevében Lovász László. Bőhm Gergely szerint az is fontos, hogy a WSF erősíti a világ minden tájáról érkező véleményformáló tudósok, döntéshozók körében a magyar tudományról, kultúráról kialakult pozitív képet, és kiváló lehetőség Budapest és Magyarország bemutatására is.