Istenek tanácsa

Orvosok döntés előtt. Bemutató a Rózsavölgyi Szalonban.

Mark St. Germain rövid idő alatt népszerű szerzője lett a Rózsavölgyi Szalonnak, ugyanis Az utolsó óra című darabja után most egy másik művét: az Istenek tanácsa címűt is bemutatták. Az előző, kétszemélyes darab után ez népesebb szereplőgárdát vonultat fel, hiszen heten szerepelnek az előadásban. Ahogy az a Szalon szórólapján is olvasható, valóban Reginald Rose: Tizenkét dühös ember c. színdarabja jut eszünkbe a darab láttán. Abban is, ebben is néhány ember vitatkozik és dönt életről, halálról és mindenkinek vannak érvei és ellenérvei. Azzal a különbséggel, hogy ezúttal nem bűnügyi történetet látunk, hanem orvosit. De mindkét színdarabban alapvető erkölcsi, etikai, világnézeti kérdések merülnek fel.

A Rózsavölgyi Szalon terének közepén egy fehér tárgyalóasztalt és mellette néhány széket látunk, melyet fölülről egy neoncső világít meg hideg, kékes fénnyel. (díszlet: Enyvvári Péter)

Egy New York-i kórház tárgyalótermében vagyunk, ahol a transzplantációs bizottság ül össze. Dönteniük kell, hogy egy balesetben elhunyt ember szívét ki kapja meg az átültetésre várakozó betegek közül. Az ülésen részt vesz a főnővér, a pszichiátria nyugdíjba készülő főorvosa, egy fiatal, kezdő orvosnő, a team vezető főorvosa, a kórház legjobb sebésze és egy katolikus pap, akit sokévi ügyvédeskedés után szenteltek pappá, és aki az egyik jelölt érdekeit képviselni van jelen. Rajtuk kívül közreműködik még a dokumentációs munkatárs (Dicső Dániel), aki kamerával rögzíti az ülést, aminek segítségével a közönségnek éppen háttal ülő szereplők arcát kivetítik a falakra. A szóba kerülő betegeket nem látjuk, ők nem jelennek meg, csak a névtábláikkal „sakkoznak” azok, akik döntenek.

Rögtön az első körben különböző egészségügyi és más problémák miatt többen kiesnek. Végül három jelölt marad, de csak egy szív áll ( ha időben megérkezik) rendelkezésre. A csoportnak döntenie kell, hogy a síbalesetet szenvedett fiatalember (akinek milliárdos apja óriási összeget ajánl fel a kórház javára), egy nehéztermészetű, magányos költő vagy az egész életében ápolónőként dolgozó, majd beteg férjét ápoló idős asszony kapja meg az életre a lehetőséget.

Természetesen, ahogy haladunk előre mindegyikükről kiderül valami, ami erkölcsileg nehézzé teszi a döntést. Tulajdonképpen ezekről a dilemmákról szól a darab. Közben persze megismerjük a teamben résztvevő orvosok jellemét, magánéletüket, problémáikat és tragédiáikat, amelyek sokszor sokféleképpen befolyásolják döntésüket, viselkedésüket

Valló Péter rendezése a lényegre szorítkozik, a kevés mozgási lehetőség, a szűk helyszín nem válik kárára az előadásnak, sőt ettől az még feszesebbé, feszültebbé válik. Cserébe viszont megmutatja az orvosok és a pap jellemét. A darab két legkevésbé jellemzett szereplője a főnővér és a kezdő orvosnő. A főnővér (Söptei Andrea), magánéletéről nemigen tudunk meg semmit, talán egy-egy gesztusa (mintha) a főorvos iránt a kollegiális kapcsolatnál erősebb érzelmeket sejtetne. A kezdő orvosnő (Bánfalvi Eszter) az előadás naivája, életkora és tapasztalatainak hiányossága miatt inkább csak fejlett erkölcsi érzékét és érzékenységét tudja megmutatni. A pszichiátriai főorvos (Borbás Gabi) súlyos emberi tragédiáját és ezzel együtt szakmai kudarcát hozza magával az ülésre. A sebész (Őze Áron) olyan orvosi magatartást mutat be, mellyel nem ritkán lehet találkozni: kitűnő sebész, de pokróc modorú, majdnem elviselhetetlen ember. Az azonban nem igazán derül ki, hogy mitől, miért lett ilyen, csak arról értesülünk, hogy elvált és nem láthatja a gyerekeit de, hogy mindez miért történt az homályban marad. Az ügyvédből lett pap (Márton András) a milliomos csemete érdekében lobbizni érkezett, de erkölcsi és etikai érzéke végül győz az anyagi megfontolások felett. A teamet vezető főorvos (Dunai Tamás) akiről kiderül, hogy halálos betegségben szenved, és csak hónapjai vannak hátra, vívódik a némi csalással megszerezhető sokmillió dolláros megvesztegetés elfogadása vagy elutasítása között

Az, hogy hogyan dönt a bizottság, mi lesz a szavazás eredménye, melyik beteg kaphatja meg az új szívet és maradhat életben, megérkezik-e időben a szív, kiderül a darabból, melyben felmerülnek ugyan az élet, a lét és a nemlét nagy kérdései, ámde mindez igazából csak karcolja a felszínt, az író nem hatol a dolgok legmélyére, csak annyira, hogy egy bárki által fogyasztható, de mégis elgondolkoztató előadás szülessen.