A Palotanegyed

2016. április 3. 20:50 |

A történelmi emlékek megőrzéséért

Több kérdés is szóba került azon a lakossági fórumon, melyet 2016. március 23-án a Civilek a Palotanegyedért Egyesület szervezett. A beszélgetésben, amelyben az Önkormányzat képviselői, neves építészek, intézmények munkatársai, vezetői és tudományos munkatársak, szakemberek beszéltek például a Blaha Lujza tér tervbe vett megújításáról, üresen álló műemlék vagy műemlék jellegű épületek hasznosításáról. Az este két legizgalmasabb témája közül az első, a Múzeum kert további sorsa, első lépésben az ott parkoló autók kitiltása, illetve a kert rekonstrukciójára kiírandó ötletpályázat volt. Ez esetben azonban „csak” a meglevő helyzetet, viszonyokat kell javítani, rendezni és nem a végromlástól kell megmenteni értékeket. A másik, nagy érdeklődéssel várt kérdés a Magyar Rádió Kunigunda utcába költözése miatt lassan kiürülő, így előbb-utóbb pusztulásnak induló épületegyüttesének sorsa.

A Palotanegyed kellős közepén, a Nemzeti Múzeum mögött található, több épületből álló együttes magába foglal két egykori főúri palotát: az Esterházy palotát (Márványterem) és a romos Károlyi palotát, a közéjük épített modern irodaházat, a Szentkirályi utcai épületeket és a Bródy Sándor utcai tömböt, valamint az elhíresült Pagodát és a valamikori bunkert, illetve a fölé épített házat.

Az épületegyüttesre jelenleg két pályázó aspirál: a Széchenyi Könyvtár és a Színház és Filmművészeti Egyetem. Mindkét pályázó képviselői kifejthették az érveiket, hogy miért lenne számukra megfelelő a helyszín. A Széchenyi Könyvtár birtokában volt valamikor az említett Esterházy palota, majd a szomszédságban levő Nemzeti Múzeumban kapott helyett, onnan került jelenlegi helyére a Budai Várba, annak újjáépítésekor. Ám azt a helyet egyrészt kinőtte, másrészt, az épületrésszel kapcsolatban más kormányzati szándék merült fel, tehát szükségessé vált a költözés. A SZFE. pedig a Palotanegyedben több épületben szétszórva működik és ezek közül egy sem színházi és filmes képzés céljaira épült. A Rádió épületei, meglevő és megmaradt stúdiói pont megfelelnének az egyetemi képzésnek és egyéb művészeti hasznosítási céloknak. Tehát mindkét pályázónak megfelelő, érvekkel alátámasztott igénye van, vagy lehet az épületekre.

Ám az épületegyüttes bizonyos részei a nemzeti történelem és történelmi emlékezet részei, ezért a Civilek a Palotanegyedért Egyesület, vállalt feladatához híven, a múlt emlékeinek megőrzése iránti felelősség szellemében még a döntés előtt a következő felhívást tette közzé, melyet alant ismertetünk:

FELHÍVÁS

a Magyar Rádió épület-együttesének, szellemi és anyagi vagyonának megőrzésére, tartós védelmére és hasznosítására

Az egyre üresebbé váló épületegyüttest szemlélve, a naponta felröppenő különböző hírek nyilvánvalóvá teszik a Civilek a Palotanegyedért Egyesület számára, hogy a Magyar Rádió épületegyüttese, archívumai sürgős védelmet igényelnek. Teljesen nyilvánvaló – legalábbis a saját értékeink megőrzésének fontosságával tisztában lévő, bármilyen szakmájú, felkészültségű személy előtt -, hogy itt most egy nemzeti emlékhely elpusztítása történik, ami nem nézhető tétlenül, ölbe tett kezekkel.

1. A Felhívásban szereplő épület-együttes és a benne lévő irat- és hangzóanyag, eszközök, berendezések: a Bródy Sándor u. 5-7. a Pagoda az eredetileg Gerlóczy Gedeon tervezte épület, az összes tartozékával, kiegészítéseivel és berendezéseivel, a bunker, mint kortörténeti emlék, a Rádió- és Televízió Múzeum teljes kiállított és raktározott anyaga, a Pollack M. tér 8. (a márványterem épülete, a hozzá fűződő történelmi és kulturális örökség miatt)

2. Ezt az épület-együttest nemzeti emlékhellyé kell nyilvánítani és ennek megfelelő védettséget kell biztosítani számára. Figyelembe kell venni azt is, hogy az épület-együttes egyes részei eredetileg is a Rádió céljára létesültek és ezek Európa legrégebbi kommunikáció-történeti emlékei közé tartoznak. Ha figyelembe vesszük a Rádió előd- és társ-intézményeit (Puskás Tivadar-féle Telefonhírmondó, a Magyar Posta, mint szolgáltató és a Magyar Távirati Iroda) akkor itt párját ritkítóan érdekes technikatörténeti és kultúrtörténeti ismeretterjesztés tartható, hiteles környezetben, kicsiknek és nagyoknak.

3. Ez a megőrzött és védett létesítmény ne egy holt raktár legyen, hanem a különböző formában lévő értékek (dokumentumok, eszközök, hangzó- és képanyagok) megőrzése mellett, ezek elérhetőségét és sokoldalú felhasználását is biztosítani hivatott intézmény. Saját múltunk megismertetése révén, jövőnk tudatosabb alakításához nyújthat segítséget.

A jelen javaslatot aláíró magán személyek és szervezetek kérik az épület-együttes mielőbbi nemzeti emlékhellyé nyilvánítását, az utókor számára történő biztonságos megőrzés érdekében. Ezt sürgeti az 56-os forradalom közelgő 60. évfordulója is, melyben a Rádió épületegyüttese meghatározó szerepet játszott.

A felhívás tehát megszületetett, az illetékes döntéshozóknak kell eldönteni az épületek és egyéb értékek további sorsát. Reméljük, hogy a civil társadalom, a civil szervezet és az aláírók hangja meghallgatásra talál és így sikerül megőrizni Budapest, és a Palotanegyed egyik jelentős történelmi emlékét az utókor számára.


KULTÚRA ÚTI CÉL EURÓPAI UNIÓ ÉLETMÓD SPORT PARLAMENT INFORMATIKA SZABADIDŐ ANNO

A Palotanegyed 2016. április 3. 20:50 \| A történelmi emlékek megőrzéséért Több kérdés is szóba került azon a lakossági fórumon, melyet 2016. március 23-án a Civilek a Palotanegyedért Egyesület szervezett. A beszélgetésben, amelyben az Önkormányzat képviselői, neves építészek, intézmények munkatársai, vezetői és tudományos munkatársak, szakemberek beszéltek például a Blaha Lujza tér tervbe vett megújításáról, üresen álló műemlék vagy műemlék jellegű épületek hasznosításáról. Az este két legizgalmasabb témája közül az első, a Múzeum kert további sorsa, első lépésben az ott parkoló autók kitiltása, illetve a kert rekonstrukciójára kiírandó ötletpályázat volt. Ez esetben azonban „csak” a meglevő helyzetet, viszonyokat kell javítani, rendezni és nem a végromlástól kell megmenteni értékeket. A másik, nagy érdeklődéssel várt kérdés a Magyar Rádió Kunigunda utcába költözése miatt lassan kiürülő, így előbb-utóbb pusztulásnak induló épületegyüttesének sorsa. A Palotanegyed kellős közepén, a Nemzeti Múzeum mögött található, több épületből álló együttes magába foglal két egykori főúri palotát: az Esterházy palotát (Márványterem) és a romos Károlyi palotát, a közéjük épített modern irodaházat, a Szentkirályi utcai épületeket és a Bródy Sándor utcai tömböt, valamint az elhíresült Pagodát és a valamikori bunkert, illetve a fölé épített házat. Az épületegyüttesre jelenleg két pályázó aspirál: a Széchenyi Könyvtár és a Színház és Filmművészeti Egyetem. Mindkét pályázó képviselői kifejthették az érveiket, hogy miért lenne számukra megfelelő a helyszín. A Széchenyi Könyvtár birtokában volt valamikor az említett Esterházy palota, majd a szomszédságban levő Nemzeti Múzeumban kapott helyett, onnan került jelenlegi helyére a Budai Várba, annak újjáépítésekor. Ám azt a helyet egyrészt kinőtte, másrészt, az épületrésszel kapcsolatban más kormányzati szándék merült fel, tehát szükségessé vált a költözés. A SZFE. pedig a Palotanegyedben több épületben szétszórva működik és ezek közül egy sem színházi és filmes képzés céljaira épült. A Rádió épületei, meglevő és megmaradt stúdiói pont megfelelnének az egyetemi képzésnek és egyéb művészeti hasznosítási céloknak. Tehát mindkét pályázónak megfelelő, érvekkel alátámasztott igénye van, vagy lehet az épületekre. Ám az épületegyüttes bizonyos részei a nemzeti történelem és történelmi emlékezet részei, ezért a Civilek a Palotanegyedért Egyesület, vállalt feladatához híven, a múlt emlékeinek megőrzése iránti felelősség szellemében még a döntés előtt a következő felhívást tette közzé, melyet alant ismertetünk: FELHÍVÁS a Magyar Rádió épület-együttesének, szellemi és anyagi vagyonának megőrzésére, tartós védelmére és hasznosítására Az egyre üresebbé váló épületegyüttest szemlélve, a naponta felröppenő különböző hírek nyilvánvalóvá teszik a Civilek a Palotanegyedért Egyesület számára, hogy a Magyar Rádió épületegyüttese, archívumai sürgős védelmet igényelnek. Teljesen nyilvánvaló – legalábbis a saját értékeink megőrzésének fontosságával tisztában lévő, bármilyen szakmájú, felkészültségű személy előtt -, hogy itt most egy nemzeti emlékhely elpusztítása történik, ami nem nézhető tétlenül, ölbe tett kezekkel. 1. A Felhívásban szereplő épület-együttes és a benne lévő irat- és hangzóanyag, eszközök, berendezések: a Bródy Sándor u. 5-7. a Pagoda az eredetileg Gerlóczy Gedeon tervezte épület, az összes tartozékával, kiegészítéseivel és berendezéseivel, a bunker, mint kortörténeti emlék, a Rádió- és Televízió Múzeum teljes kiállított és raktározott anyaga, a Pollack M. tér 8. (a márványterem épülete, a hozzá fűződő történelmi és kulturális örökség miatt) 2. Ezt az épület-együttest nemzeti emlékhellyé kell nyilvánítani és ennek megfelelő védettséget kell biztosítani számára. Figyelembe kell venni azt is, hogy az épület-együttes egyes részei eredetileg is a Rádió céljára létesültek és ezek Európa legrégebbi kommunikáció-történeti emlékei közé tartoznak. Ha figyelembe vesszük a Rádió előd- és társ-intézményeit (Puskás Tivadar-féle Telefonhírmondó, a Magyar Posta, mint szolgáltató és a Magyar Távirati Iroda) akkor itt párját ritkítóan érdekes technikatörténeti és kultúrtörténeti ismeretterjesztés tartható, hiteles környezetben, kicsiknek és nagyoknak. 3. Ez a megőrzött és védett létesítmény ne egy holt raktár legyen, hanem a különböző formában lévő értékek (dokumentumok, eszközök, hangzó- és képanyagok) megőrzése mellett, ezek elérhetőségét és sokoldalú felhasználását is biztosítani hivatott intézmény. Saját múltunk megismertetése révén, jövőnk tudatosabb alakításához nyújthat segítséget. A jelen javaslatot aláíró magán személyek és szervezetek kérik az épület-együttes mielőbbi nemzeti emlékhellyé nyilvánítását, az utókor számára történő biztonságos megőrzés érdekében. Ezt sürgeti az 56-os forradalom közelgő 60. évfordulója is, melyben a Rádió épületegyüttese meghatározó szerepet játszott. A felhívás tehát megszületetett, az illetékes döntéshozóknak kell eldönteni az épületek és egyéb értékek további sorsát. Reméljük, hogy a civil társadalom, a civil szervezet és az aláírók hangja meghallgatásra talál és így sikerül megőrizni Budapest, és a Palotanegyed egyik jelentős történelmi emlékét az utókor számára.
Impresszum Médiaajánlat Kapcsolat Készítette a