Maszkabál

Mióta él az emberben a vágy, hogy elrejtse arcát? Kiállítás a Néprajzi Múzeumban.

 Maszk. Az emberiség legrégibb tárgycsoportjának egyike. Vajon mióta él az emberben a vágy, hogy elrejtse az arcát? Ősidők óta. Ezért készítettek már a legrégibb múltban is maszkokat. E maszkok többféle célt szolgálhattak. Lehettek királyi, törzsfőnöki, papi, sámáni, uralkodói díszek, jelvények. Használhatták különféle szertartásokhoz. Készültek halotti maszkok a halott arcának letakarására, szertartási maszkok istenek, ősök arcának meg-, és felidézésre. Készítettek maszkokat képzelt lények, démonok, gonosz istenek elijesztésére csakúgy, mint férfivá avatási szertartások kellékeként. Maszkot viseltek a színjátékok előadói, a mulatságok résztvevői, fejedelmi bálok vendégei. Hordtak maszkot használati céllal például a nagy pestisjárványok orvosai, a mai napig maszkot viselnek az egészségügyi dolgozók, az arcukat védő munkások éppúgy, mint a velencei karnevál vendégei és a mohácsi busójárás busói.

   Maszkokat láthatunk a Néprajzi Múzeum nemrég megnyílt kiállításán. Nem akármilyen maszkokat. A kiállítás tulajdonképpen két részből áll. Egyrészt a Zelnik gyűjtemény 24 felbecsülhetetlen értékű aranymaszkja látható, másrészt, ezt kiegészítve a Néprajzi Múzeum saját gyűjteményéből válogatott kollekció.

   A múzeum gyűjteményének darabjai  Óceánia szigeteinek természeti népei által készített tárgyak: temetési, tánc és színházi maszkok. Ezek a tárgyak az e népek által fellelhető természetes anyagokból készültek. Fából, nádból, növényi rostokból, állati szőrből, tollból, levelekből, kagylóhéjból, csupa nagyon sérülékeny és romlandó anyagból, de nagy műgonddal. Ezért különlegesek és rendkívül ritkák.

   A Zelnik gyűjteményből válogatott tárgyak mind nemesfémből, többségükben színaranyból készültek, de van néhány ezüst, illetve jáde kőből készült darab is. Ezeknek a maszkoknak a készítési helye és ideje nagyrészt meghatározatlan. Amint azt a tájékoztatóban olvashatjuk, van közöttük olyan, amely valószínűsíthetően az ie. 6-5. században készült, de a legfiatalabbak is 13-14. sz. körüliek. Feltalálási helyük is nagyon változatos, szinte egész Ázsia területéről származnak darabok. Vannak egészen realisztikus arcábrázolások, vannak vigyorgó és vicsorgó démonfejek a hindu, buddhista mitológia szereplői közül. Láthatunk halotti maszkot, melyen megtalálható a halotti leplet képező finom drótháló egy része is. Különleges darab az a hatalmas, kövekkel díszített fejdísz, aranykorona, melyet több darabból állítottak össze. A kiállítás, de talán az egész gyűjtemény legkülönösebb darabja a két hatalmas, élethű aranyskorpió, melyek háta egy férfi illetve egy női maszkot ábrázol. Ez a két darab egyedülálló műremek, több hasonló nem ismert a világon. Valószínűleg a Vietnami hegylánc valamelyik fejedelemségéből származnak. Ez azonban bizonytalan, származási helyük felderítéséhez még sok tudományos munkát kell elvégezni. Többek között vizsgálják a feltételezett származási helyen élő, a műalkotás modelljéül szolgáló valódi skorpiók sajátosságait.

   Amíg a Zelnik Múzeum épülete meg nem nyílik az Andrássy úton, és láthatóvá nem válik a teljes gyűjtemény, ez a két tucatnál több tárgy szolgál ízelítőül a Néprajzi Múzeumban Bíró Anna, Jelen János, Wilhelm Gábor által rendezett, és június 20-ig látogatható kiállításon.