Szabadidő magazin - A legszebb siklóvasutak
Szabadidő magazin

A legszebb siklóvasutak

2016. december 12. 20:13 |

Európában

Egy meredek hegy- vagy domboldalra – akár városon belül, vagy a természetben – fárasztó felsétálni, villamos vagy vonat pedig nem képes felvinni oda az utasokat. Erre nyújt megoldást a már a kötöttpályás közlekedés korai szakaszában elterjedt, különleges megjelenésű közlekedési eszköz, a Budapesten is jól ismert siklóvasút.

A nagy dőlésszögű, rövid pályára épült vasúti síneken közlekedő siklókocsikat sodronykötéllel vontatják. A különleges látványt nyújtó kocsik kialakítása általában lépcsőzetes, így padlója a meredek emelkedő ellenére is vízszintesen áll. A siklóvasutakat utas- és áruszállításra használják, mind a mai napig az egyik legpraktikusabb szállítóeszköz a meredek vidékeken. Az első siklóvasútpályát a franciaországi Lyonban építették meg, ahol 1862-től 1968-ig közlekedtek a siklókocsik.

Posztunkban a European Destinations összeállítása nyomán a legszebb környezetben közlekedő, legérdekesebb európai siklóvasutak közül mutatunk be néhányat.



Montmartre – Párizs, Franciaország

Azért, hogy a párizsi polgároknak ne kelljen a rengeteg lépcsőn felmászni az akkor beépülő Montmartre-ra, 1900-ban megépítették az azóta már kétszer felújított siklóvasút-pályát, a Funiculaire de Montmartre-ot. Ezzel jóval kényelmesebben, napjainkban már másfél perc alatt megközelíthető az 1875 és 1919 között épült Sacré-Cœur bazilika.

siklo2.jpg

Budavári sikló – Budapest

Az 1870-ben átadott Budavári sikló a siklóvasutak kialakításának hajnalán, az elsők között épült meg a mai Clark Ádám tér és a Budai Vár között. A Várban lakó, dolgozó, vagy színházba látogató lakosok közlekedését 1928-ig egyetlen tömegközlekedési eszközként segítette a sikló. A 95 méter hosszú pályán járó, 50 méter szintkülönbséget leküzdő sikló 1944-ben bombatalálatot kapott, és egészen 1986-ig nem közlekedett. A mai két kocsi, kinézetében megidézi a háború előtt használt elődeit: három, lépcsőzetesen egymás felett elhelyezkedő fülkéből áll.



Elevador da Bica – Lisszabon, Portugália

Lisszabon ikonikus járműve, az első pillantásra villamosszerű Bica siklóvasút 1892 óta működik a portugál fővárosban. Egy szerencsétlen baleset következtében – egy elszabadult kocsi lerombolta az alsó végállomást – 1916 és 1926 között nem közlekedett. A nemzeti örökségvédelem alatt álló sikló közel 12%-os meredekségű, 245 méter hosszú pályán jár.



Elevador do Bom Jesus – Braga, Portugália

Portugáliában még mindenképpen érdemes megemlíteni a bragai Bom Jesus siklóvasutat is. A Bom Jesus do Monte rend által üzemeltetett felvonó Braga városát köti össze a hegyen álló Bom Jesus szentéllyel. Az Ibériai-félsziget legrégebbi siklóját 1882-ben adták át, meredek, 274 méter hosszú pályája 116 méter szintkülönbséget hidal át.



Zagrebačka uspinjača – Zágráb, Horvátország

A zágrábi siklóvasút közlekedik a legrövidebb pályán a világ siklói közül, mindössze 66 métert tesz meg a horvát főváros alsó- és felsővárosa között, ám így is több mint 30 métert emelkedik. A két kocsit üzemeltető siklóvasút 1890 óta üzemel, és ma is őrzi egykori megjelenését. 



Funiculaire de Pau – Pau, Franciaország

A Pireneusok északi oldalán található Pau siklóvasútja a városközpontot és a királyi palotát köti össze a völgyben található vasútállomással. Az 1908-ban átadott sikló 1970 és 1978 között biztonsági okokból nem közlekedett. Egy felújítást követően azonban ismét üzembe állt: 103 méter hosszú pályája 26 méter szintkülönbséget hidal át. A paui siklóvasút kiemelkedően népszerű: évente közel félmillió utast szállítanak vele.

siklo7.jpg

Gelmerbahn – Grimselwelt, Bern, Svájc

Európa legmeredekebb siklóvasúti pályája a Gelmerbahn. Az 1028 méter hosszú pálya 448 métert emelkedik, a kocsiknak néhol 106%-os emelkedőt (több, mint 45 fokos szöget!) kell leküzdeniük. A tízperces út így az átlagos siklózásnál sokkal több izgalmat ígér. Bár a vonalat 1926-ban, a Gelmersee víztározó építésének megkönnyítése céljából fektették le, a nagyközönség számára csak 2001-ben nyitották meg.

Fotósarok