MÁV Szimfonikus Zenekar

Felix Mendelssohn-Bartholdy, a romantika nagy német zeneszerzője 170 évvel ezelőtt, 1847-ben hunyt el; az ő életművének állít emléket Takács-Nagy Gábor, a zenekar egykori művészeti vezetője a hangversennyel. Az elsőként elhangzó Ruy Blas - nyitány  a Victor Hugo tragédia konfliktusának magját: a spanyol királyi udvar szigorú etikettjét, illetve az emberi szívekben tomboló szenvedély ellentétét érzékelteti. Ezt az e-moll hegedűverseny, a zeneszerző egyik legnépszerűbb műve követi Kirill Troussov előadásában. A világon mindenütt szívesen látott, a legnagyobb zenekarokkal és híres karmesterekkel koncertező művészről van szó, aki nemrég Lipcsében lépett színpadra a zenekarral, és nem mellesleg több értékes versenytrófeát tudhat már a magáénak. Az estét a Skót szimfónia zárja, amely egyfajta zenés útikönyv. A zeneszerző személyes úti élményeit eleveníti fel, remekül érzékeltetve nemcsak az ábrázolt táj hangulatát, hanem a történelmi múltat is, amely körülveszi azt.

A MÁV Szimfonikus Zenekar évtizedek óta részt vesz a különböző hangszerekre, illetve énekre kiírt hazai versenyek döntőjében, amelyek során mindig felajánl egy-egy koncertfellépést valamely résztvevőnek. 2015-ben az I. Nemzetközi Doráti Antal Karmesterverseny rezidens zenekara volt Budapesten. A döntő után a nemzetközi zsűri az Azerbajdzsánból érkezett Orkhan Hashimovnak ítélte oda az első díjat. A rendkívül dinamikusan vezénylő, tehetséges fiatalembert ekkor kérte fel a zenekar egy hangverseny vezénylésére – Hashimov ekkor még nem tudta, hogy egy igazi klasszikussal: a Spanyol capriccio-val (Rimszkij-Korszakov) illetve Csajkovszkij V. szimfóniájával mutatkozhat majd be a közönség előtt. A két remekmű között Rachmaninov egyik legismertebb zongoraversenye csendül fel a koncerten, Szabó Marcell előadásában. A zongoraművész 1987-ben született, 8 éves kora óta zongorázik, 2012-ben szerezte meg a Zeneakadémián művészdiplomáját. Több sikeres versenyszerepléssel dicsekedhet mind külföldön (2008, Nagoya, Japán), mind itthon (2014, Bartók Béla Nemzetközi Zongoraverseny, Szeged, 1. díj).

A MÁV Szimfonikusok nagy sikerű kamarazenei sorozatának utolsó koncertjét hallgatják ebben az évadban Tarkó-Nagymengyi Dóra, a zenekar II. hegedű szólamvezetője irányításával. Ezúttal Mozart C-dúr hegedű- illetve zongora szonátáját, A pásztorkirály egy részletét ("L'amer sarò costante"), valamint Mendelssohn-Bartholdy D-dúr szimfóniáját és két dalát hallhatják (Neue Liebe, Suleika). Kevesen tudják, hogy annak idején, 1865-től 1902-ig a mai Olasz Kultúrintézet helyén ülésezett a Parlament alsóháza; egész Józsefváros egyik legimpozánsabb épületéről van szó, amely a közélet egyik meghatározó színhelye volt.

A sorozat műsorában évek óta megjelennek olyan művek, amelyek "kitekintenek" a szimfonikus irodalomból: hallhattak már magyar népi hangszereket, majd a szaxofont és vele a jazz-zene legfontosabb jellegzetességeit. Ezúttal a tangóharmonika lesz az ily módon megismert különleges hangszer, és vele egy kiváló fiatal művész: Demeniv Mihály. Az ifjú muzsikus hihetetlen hangzatokat képes elővarázsolni hangszeréből; amióta csak megjelent az első Virtuózok tehetségkutató verseny pódiumán, reflektorfényben van és sikert sikerre halmoz. A két délelőtti koncert műsora az argentin Piazzollát helyezi előtérbe; Vladimir Zubitsky Piazzolla emlékére c. műve mellett elhangzik Rimszkij-Korszakov jól ismert Spanyol capriccio-ja, valamint a finn Petri Makkonen jóval ritkábban hallható Mint a hattyúk c. darabja is. A hangversenyek karmestere Rajna Martin, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem karmesterképző szakos hallgatója.

A mesterbérlet nyitó estjét egy világhírű vendég, Jesús López-Cobos dirigálja. A már hetvenes éveiben járó spanyol művész kezdetben filozófiát tanult, csak később tért zenei pályára. A Bécsi Zeneakadémia híres karmesterképzőjében végzett, Hans Swarowski tanítványaként; később a Berlini Német Opera, a Spanyol Nemzeti Szimfonikus Zenekar, illetve a Madridi Királyi Operaház zeneigazgatójaként tevékenykedett. A hangversenyen közreműködő zongoraművész, Juan Pérez Floristán 1993-ban született, de máris nemzetközi hírnévnek örvend. A két vendégművész stílusosan hazájuk zenéjével örvendezteti meg a közönséget. Manuel de Falla (1876-1946) spanyol zeneszerző a zenei impresszionisták kiváló tanítványa: Éj a spanyol kertekben című zongoraversenyét hallgatva szinte érezzük a spanyol kertek virágainak buja illatát, míg A háromszögletű kalap című balett zenéjében a tüzes táncok feszes ritmusai ragadják magukkal a hallgató képzeletét. A spanyolok világát kissé távolabbról látja, de hasonlóan színesen ábrázolja azt Maurice Ravel Spanyol rapszódiája; remekül illik mindehhez az orosz Rimszkij-Korszakov Spanyol capricciója, amely különböző napszakokhoz és alkalmakhoz illő spanyol táncokat mutat be – hangszerelésében azonban nem szakad el az orosz hagyományoktól.