Szabadidő magazin - Ez sör!
Szabadidő magazin

Ez sör!

2017. június 19. 20:34 |

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum és a Kunszentmártoni Helytörténeti Múzeum közös időszaki kiállítása

2017. június 20. – október 15.

Megnyitó: 2017. június 23., péntek, 17 óra

Helyszín: MKVM, 1036 Budapest, Korona tér 1.

A kiállítást megnyitja: Schillinger Attila igazgató, Magyar Sörgyártók Szövetsége

 

 

 

 

Kik és hogyan főztek sört Magyarországon? Miért Kőbánya vált a magyar sörgyártás fellegvárává? Bor- vagy sörivó a magyar? Polgári vagy munkásital a sör? Ilyen kérdésekkel foglalkozik legújabb kiállításunk, melyen a hazai sörfőzés és -fogyasztás történetét mutatjuk be. Látogatóink megismerhetik honfoglaló őseink italkultúráját, a középkori sernevelőket, a német és cseh sörfőzőket, az ipari sörgyártás megindulását és legnagyobb üzemeink történetét, az állami sörfőzést, és a napjainkban működő kisüzemi főzdéket. Emellett kiderül, hogy hogyan készül a sör, hogyan lesz az árpából maláta, mi a különbség az alsó- és felsőerjesztésű sörök között. Végül választ kaphatnak arra is, hogy a polgárság vagy a munkásság kedvelt itala volt-e a sör, hogyan irányították ezt a propaganda különböző eszközeivel. A kiállításon Jäger Sebestyén, egy 18. századi serfőzőmester várja a látogatókat, aki Kunszentmártonban főzte sörét.

A kiállítás, elsősorban a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteményeire építve a hazai kereskedelem, ipar és vendéglátás egy újabb fontos területét, a sörgyártást és –fogyasztást mutatja be a honfoglalástól napjainkig.

A tárlat a Kunszentmártoni Helytörténeti Múzeummal együttműködésben valósult meg. A partnerválasztással az MKVM azt kívánta demonstrálni, hogy a magyar sörfőzés történetében nem elhanyagolhatóak az alföldi települések, ahol a kora újkortól kezdve jelentős sörfőzés folyt, a főként német serfőző mestereknek köszönhetően.

A kiállítás több részből tevődik össze. Az első rész a hazai sörfőzés alakulását, a különböző sörfőzőházak és gyárak történetét mutatja be kronologikus rendben. Utalás történik a sörfőzés ókori eredetére, majd honfoglaló őseink italkultúrájának bemutatásával kezdődik el a hazai történet. Minden korszakban egy-egy tipikus példával illusztrálják a sörfőzés korabeli helyzetét. A középkorban a rendházak sörfőzői tevékenységét emelik ki, bár uradalmakon is működtek sernevelők. A magyar rendházak a nyugat-európaiaktól eltérően nem a rendház falain belül, hanem azon kívül működtették serfőző házaikat.

A 16. század végétől már céhes keretekben folyó magyar sörgyártás következő nagy korszakát, az 1600-1700-as évek magyarországi serfőzését Kunszentmárton példáján keresztül szemléltetik. Ebben a korszakban főleg német serfőző mesterek főzték a sört, de találni példát görög és zsidó ser gazdákra is. A sörcsaplárosi számadásokból kiderül, hogy az Alföldön is közel annyi sör került a poharakba, mint bor.

A következő nagy egység a hazai ipari sörgyártást szemlélteti az államosításig. Bemutatásra kerül Kőbánya szerepe az ipari sörgyártás megindításában, a területén működő kisebb-nagyobb gyáraktól kezdve egészen a Dreher-Haggenmacher konszern kialakulásáig. A korai időszakból az első Magyar Részvény, a Polgári, a Király, Haggenmacher és Fővárosi Serfőzdéket emelik ki. De nem csak a fővárosi gyárakra helyeződik hangsúly, hanem természetesen más városokban működő nagy múltú gyárak is helyet kapnak a kiállításban. Bemutatják a soproni, pécsi és nagykanizsai gyárak működését is a 20. század első felében. Ehhez a részhez a Soproni Múzeumból és a pécsi Janus Pannonius Múzeumból is kölcsönöztek tárgyakat.

Az 1948-1949-ben lezajló államosítás hatására gyáraink nemzeti vállalatokká egyesültek. Az így létrehozott három gyár (Kőbányai, Soproni, Pannónia) mellé 1973-ben felsorakozott a Borsodi Sörgyár is, mely a szocializmus korszakának sörgyártását reprezentálja.

1981-ben a Söripari Tröszt megszűnésével a gyárak elindultak az önállósodás, a nyugati márkák felé való nyitás útján, mely a rendszerváltást követő teljes privatizációhoz vezetett. A kiállításon ismertetik a rendszerváltás óta eltelt évek alatt történt változásokat is, felvásárlásokat és fúziókat, egészen a jelenlegi helyzet kialakulásáig.

A tárlaton a kisüzemi főzdéket, valamint a hatásukra és kezdeményezésükre megjelenő sörfesztiválokat is bemutatják. Noha a kisüzemi főzdék kapacitása messze alul marad a gyárak termelésétől, mégis mára a kézműves sörök fogyasztása a magyar sörkultúra szerves részévé vált.

A hazai sörfőzés és gyárak története mellett külön részt szentelnek a sörfőzés technológiájának reprezentálására, a technológiai változások, söralapanyagok és sörfajták bemutatására, sőt, a sörfőzéstől elválaszthatatlan kádár szakma ismertetésére is, ezáltal a látogatók betekintést nyerhetnek a sörgyártás teljes folyamatába is.

A kiállítás harmadik nagy egységében a sörfogyasztás helyszíneit járják körbe. Kiderül, hogy mi jellemezte a hazai sörfogyasztást a II. világháború előtt, mennyire vált ez az ital a polgári mindennapok részévé. Bemutatják a 20. század második felében a sörfogyasztás kultúrájában lezajlott változásokat is, hogy hogyan vált a sör a munkásság jellemző italává. Ebben az egységben két enteriőrt rendeztek be. Az egyik a 20. század első felének vendéglőjét szimbolizálja, a másik pedig egy szocializmus korabeli kocsma. A kocsmában le is ülhet a látogató, sörös hirdetéseket, újságcikkeket, recepteket, irodalmi művekből való idézeteket lapozgatva. Ebben a részben mutatják be a hordók, söröskorsók és poharak, valamint a palackformák változását, a dombornyomású palackokat és a címkék megjelenését is.

A kiállításon elsősorban az MKVM műtárgyai kerülnek bemutatásra: plakátok, reklámtáblák, palackok, aprónyomtatványok, eszközök, reklámtárgyak. Ezeket műtárgymásolatokkal, sörfőzőházat megjelenítő makettel, sörgyárat és sörfőzőmedencét ábrázoló látványos installációkkal egészítették ki.

A kiállítás mellé több kísérő időszaki tárlatot is tervez a múzeum; söröskorsókból, címkékből és poháralátétekből. Emellett az állandó kiállításokban található sörös műtárgyakhoz kapcsolódva egy játékra is invitálják a látogatókat.

A múzeum a tárlathoz kapcsolódóan a különböző gyárakat és főzdéket bemutató sörest-sorozatot, előadásokat és zenés esteket is tervez, melyekről bővebben az intézmény online felületein lehet tájékozódni.

 

Támogatók: Emberi Erőforrások Minisztériuma, Nemzeti Kulturális Alap, Dreher Sörgyárak Zrt., Magyar Sörgyártók Szövetsége, Czetis Ház, BeerGastronomy, Legenda Sörfőzde

 

Fotósarok