Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok

2017. június 29. 13:22 |

Magyarország legnagyobb hagyományőrző rendezvénye

2017. július 7-8-9

Amikor Károly Róbert 1335-ben királytalálkozóra hívta a cseh és a lengyel uralkodót, az udvarnép hatalmas ünnepséget tartott a vendégek és kíséretük tiszteletére. Ennek a középkori dínomdánomnak a forgatagát idézi meg a Visegrád történelmi városrészeiben zajló szabadtéri fesztivál.

Magyarország legnagyobb hagyományőrző rendezvénye idén is egyedülállóan hiteles történelmi környezetben várja a középkori történelem és kultúra iránt érdeklődő magyar és külföldi vendégeket. Aki július második hétvégéjén a városba látogat, közel 700 évet utazhat vissza az időben, ugyanis Európa csaknem 10 országából közel 1000 fellépő, és még ennél is több korhű öltözetet viselő hagyományőrző jelenik meg a városban.

A rendezvény keretét ezúttal is a három különböző felépítésű nemzetközi lovagi torna bemutató adja, melyre a fesztivál 3 napja alatt 10 alkalommal kerül sor a királyi palota eredeti pályáján. A lovagi tornákon Európa legjobb hagyományőrző csoportjai mutatnak be csatajeleneteket, lovas és gyalogos küzdelmet, solymász- és íjászbemutatókat, táncos műsorokat, továbbá itt kerül sor az olyan hagyományos viadalokra is, mint a kosztümös íjász-, illetve élősakk-verseny.

A lovagi tornák mellett a városban több mint 100 program várja a látogatókat a rendezvény ideje alatt. A szabadtéri színpadon régizenei koncertek, középkori táncbemutatók, komédiás előadások és gyermek bábszínház várja a közönséget naponta 10 és 18 óra között, valamint több mint 100 árus kínálja majd portékáit a város kézműves vásárrá alakuló főutcáján. A forgatagban egész nap utcazenészek és komédiások szórakoztatják a vendégeket, valamint az elmúlt évekhez hasonlóan kézműves mesterek bemutatóit is láthatják majd az érdeklődők. Pénteken és szombaton az esti fáklyás lovagi tornák után a Királyi Borudvarban hajnali 2 óráig tart a mulatság, ahol további koncertek és táncház várja a mulatni vágyó vendégeket. Igazi különlegességnek ígérkezik a hangulatos platánsoron a V4 utca, ahol a Visegrádi Együttműködés országai mutatkoznak be.

A belépőjeggyel rendelkező látogatók megtekinthetik a királyi palota és a Salamon-torony kiállításait, az ott zajló sokszínű programokat, valamint a Borudvar, a szabadtéri színpad, a vásár és a városi park programjait. A lovagi tornákra külön belépőjegy szól. A látogatók számos jegyvásárlási kedvezménnyel élhetnek: a lovagi tornákra szóló elővételi jegyet és bérletet, valamint az előre bejelentett, csoportos jegyet vásárlók számára térítésmentesen biztosítják a napijegyet szervezők. Ugyanez vonatkozik azokra is, akik menetrend szerinti szárnyas vagy Kis-dunaági kirándulóhajó járattal érkeznek a Visegrádi Nemzetközi Palotajátékokra (a három nap bármelyikén). A fesztivál ideje alatt a város területén ingyenes a parkolás.

A Visegrádi Nemzetközi Palotajátékokat első alkalommal 1985-ben rendezték meg. A fesztivál mára jelentős látogatottságú tömegrendezvénnyé nőtte ki magát, amely alkalmas arra, hogy nemzetközi szinten is ráirányítsa a figyelmet a magyar és egyben az európai kultúra legfontosabb történelmi helyszíneire. A fesztivál történetében fontos mérföldkő, hogy az egyik fő helyszínéül szolgáló történelmi műemlék, a visegrádi királyi palota 2009-ben megkapta az Európai Örökség címet. A díj az európai történelemben kiemelkedő szerepet játszott épületek, emlékhelyek, kulturális javak európai dimenzióját kívánja előtérbe állítani. 2015-ben az Európai Unió legfontosabb kulturális és művészeti eseményeket összefogó intézményétől, az Európai Fesztivál Szövetségtől a Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok megkapta a legjobb fesztiváloknak járó EFFE (Europe for Festivals, Festivals for Europe) minősítést. A rendezvényre Lengyelországból, Csehországból, Szlovákiából, Olaszországból, Németországból, Szerbiából, Szlovéniából, Ausztriából, Erdélyből és Oroszországból érkeznek fellépők. A turisztikai célú felmérések szerint a fesztivál a második legismertebb, Visegrádhoz kapcsolódó nevezetesség. A Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok szervezője a Pro Visegrád Kulturális Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft.. http://www.palotajatekok.hu/

A rendezvény fő támogatói:

International Visegrad Fund

Nemzeti Kulturális Alap

Külgazdasági és Külügyminisztérium
OTP Bank Zrt.

Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.

A XXXIII. Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok részletes programjának és a jegyinformációk megtekintéséhez kérjük látogasson el a www.palotajatekok.hu weboldalra, vagy a rendezvény Facebook oldalára

Újdonság idén a V4-ek utca, ahol kézművesek, utazási kínálat és új fellépők , többek között Ceehországból, Lengyelországból várják az idelátogató sokadalmat,

A Salamon-torony a 33. Palotajátékok egyik keimelt helyszíne

Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok 2017. július 7-8-9. fényképe.

Látványfőzések a visegrádi királyi palota reneszánsz konyhájában

A Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok keretében két napon keresztül idén is bepillanthatunk Mátyás király rekonstruált magánkonyhájának rejtelmeibe, ahol középkori táplálkozási kultúrát kutató régészek tartanak bemutatókat a több száz évvel ezelőtt használt nyersanyagokról és ételkészítési praktikákról.

A XXXIII. Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok programsorozatának keretében két napra megnyitják a visegrádi királyi palota reneszánsz konyháját, ahol a fesztivál idején a középkori étkezési kultúrát bemutató főzőműsorokat tartanak. A történészekből és muzeológusokból álló szakértők a bemutatott ételek elkészítésekor csak a vizsgált korszakban is rendelkezésre álló alapanyagokat, eszközöket és öltözékeket használnak.

A bemutatót tartó régészek 2007 óta folyamatosan készítenek el újabb és újabb ételeket a rendelkezésükre álló receptekből. A korszak gasztronómiai kutatásának egyik alapja Mátyás király esküvői menüsora, amihez korabeli receptleírásokat párosítanak 15. századi olasz, francia, angol, és német szakácskönyvekből.

Kifejezetten nagy hangsúlyt fektetnek a konyhában dolgozó szakemberek arra, hogy a receptek a korszakban keletkezett írott és képi forrásokat vegyék alapul, de ennél még tovább is mennek a konyhamesterek: a kísérleti régészetet hívják segítségül, ahol fontos az eredeti alapanyagok, fűszerek, tárgymásolatok és korabeli folyamatok használata, rekonstruálása.

Idén is kétféle tematikára épül a hétvégi menü: az első nap inkább a kelt tészták kapnak helyet. A ropogós friss kenyértől kezdve a lekváros bélesen át a perecig sokféle tésztás ételt készítenek majd el. Lesz az idénynek megfelelően töltött zöldséges és gyümölcsös pite, melyet a korszakban pástétom néven illettek, de apró zsömléket is sütnek majd a forró kemencében. A megfelelő kelesztést és sütési időt a pék végzettséggel is rendelkező Ipso Facto Alapítvány vezetője, Pláner Lajos történész felügyeli, aki évek óta kutatja a pékáruk történetét a Kárpát-medencében.

A második nap már inkább a főtt és sült ételeké lesz. Zay Orsolya régész-történész irányításával múzeumi kollégák, katonai hagyományőrzők és egyetemi hallgatók lelkes csapata szállja meg a konyhát, hogy a magyar mellett a korszakban divatos itáliai, francia, angol és német receptek alapján főzzenek meg egy főétkezésnél felszolgált menüsort.

„Bár az első teljes magyar nyelvű szakácskönyvünk csak a 16. századból származik, ismerjük Mátyás király két esküvői menüjének listáját, és más külföldi szakácskönyvek már tartalmaznak „magyaros” recepteket a reneszánsz korból. A legizgalmasabb talán mindezek a leírások alapján történő rekonstruálása, hiszen a késő középkori receptek nem tartalmaznak mennyiségeket, teljesen a gyakorlott szakácsokra bízták a felhasznált mennyiségeket, az ügyességükre pedig a munkafolyamatokat” - mondta el Zay Orsolya régész-történész.

Receptek

Az alábbi receptek Misztótfalusi Kis Miklós szakácskönyvéből, a Szakácsmesterségnek könyvecskéje című munkájából származnak, mely az első nagyközönség számára készített nyomtatott magyar nyelvű szakácskönyvünk. Olyan nagy sikere volt, hogy a 19. századig többször, kibővítve újra kiadták. Még az 1801-ben piacra került Úri és közönséges konyhákon megfordult szakáts-könyv című munkában is többségében ugyanazokat a recepteket találjuk meg, persze a korszaknak megfelelő, számunkra már talán kicsit körülményes nyelvezettel.

Cseh rántott

Meghámozott almaszeleteket vajon párolás után törjük össze villával. Adjunk hozzá tojás sárgáját, tejfölt, egy kevés cukrot (nádmézet). A közepesen sűrű masszát előre kivajazott hőálló tálba tesszük, és megsütjük. A megpirult tetejű fogást mézzel és fahéjjal tálaljuk.

Mondola klödör

Mandulaliszthez pár csepp rózsavíz mellett adjunk cukrot (nádmézet) vagy rendes mézet. Fehér kenyérből vágjunk szeleteket, ha vastag vágjuk le a héját és áztassuk tejbe. Ehhez 1 vagy 2 tojás sárgáját adjunk hozzá, majd keverjük össze a masszát. Egy kanál segítségével szaggassunk gombócokat a masszából és édes tejben főzzük ki. Tálaláskor az édes tejből önthetünk a gombócokra.


KULTÚRA ÚTI CÉL EURÓPAI UNIÓ ÉLETMÓD SPORT PARLAMENT INFORMATIKA SZABADIDŐ ANNO

Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok 2017. június 29. 13:22 \| Magyarország legnagyobb hagyományőrző rendezvénye 2017. július 7-8-9 Amikor Károly Róbert 1335-ben királytalálkozóra hívta a cseh és a lengyel uralkodót, az udvarnép hatalmas ünnepséget tartott a vendégek és kíséretük tiszteletére. Ennek a középkori dínomdánomnak a forgatagát idézi meg a Visegrád történelmi városrészeiben zajló szabadtéri fesztivál. Magyarország legnagyobb hagyományőrző rendezvénye idén is egyedülállóan hiteles történelmi környezetben várja a középkori történelem és kultúra iránt érdeklődő magyar és külföldi vendégeket. Aki július második hétvégéjén a városba látogat, közel 700 évet utazhat vissza az időben, ugyanis Európa csaknem 10 országából közel 1000 fellépő, és még ennél is több korhű öltözetet viselő hagyományőrző jelenik meg a városban. A rendezvény keretét ezúttal is a három különböző felépítésű nemzetközi lovagi torna bemutató adja, melyre a fesztivál 3 napja alatt 10 alkalommal kerül sor a királyi palota eredeti pályáján. A lovagi tornákon Európa legjobb hagyományőrző csoportjai mutatnak be csatajeleneteket, lovas és gyalogos küzdelmet, solymász- és íjászbemutatókat, táncos műsorokat, továbbá itt kerül sor az olyan hagyományos viadalokra is, mint a kosztümös íjász-, illetve élősakk-verseny. A lovagi tornák mellett a városban több mint 100 program várja a látogatókat a rendezvény ideje alatt. A szabadtéri színpadon régizenei koncertek, középkori táncbemutatók, komédiás előadások és gyermek bábszínház várja a közönséget naponta 10 és 18 óra között, valamint több mint 100 árus kínálja majd portékáit a város kézműves vásárrá alakuló főutcáján. A forgatagban egész nap utcazenészek és komédiások szórakoztatják a vendégeket, valamint az elmúlt évekhez hasonlóan kézműves mesterek bemutatóit is láthatják majd az érdeklődők. Pénteken és szombaton az esti fáklyás lovagi tornák után a Királyi Borudvarban hajnali 2 óráig tart a mulatság, ahol további koncertek és táncház várja a mulatni vágyó vendégeket. Igazi különlegességnek ígérkezik a hangulatos platánsoron a V4 utca, ahol a Visegrádi Együttműködés országai mutatkoznak be. A belépőjeggyel rendelkező látogatók megtekinthetik a királyi palota és a Salamon-torony kiállításait, az ott zajló sokszínű programokat, valamint a Borudvar, a szabadtéri színpad, a vásár és a városi park programjait. A lovagi tornákra külön belépőjegy szól. A látogatók számos jegyvásárlási kedvezménnyel élhetnek: a lovagi tornákra szóló elővételi jegyet és bérletet, valamint az előre bejelentett, csoportos jegyet vásárlók számára térítésmentesen biztosítják a napijegyet szervezők. Ugyanez vonatkozik azokra is, akik menetrend szerinti szárnyas vagy Kis-dunaági kirándulóhajó járattal érkeznek a Visegrádi Nemzetközi Palotajátékokra (a három nap bármelyikén). A fesztivál ideje alatt a város területén ingyenes a parkolás. A Visegrádi Nemzetközi Palotajátékokat első alkalommal 1985-ben rendezték meg. A fesztivál mára jelentős látogatottságú tömegrendezvénnyé nőtte ki magát, amely alkalmas arra, hogy nemzetközi szinten is ráirányítsa a figyelmet a magyar és egyben az európai kultúra legfontosabb történelmi helyszíneire. A fesztivál történetében fontos mérföldkő, hogy az egyik fő helyszínéül szolgáló történelmi műemlék, a visegrádi királyi palota 2009-ben megkapta az Európai Örökség címet. A díj az európai történelemben kiemelkedő szerepet játszott épületek, emlékhelyek, kulturális javak európai dimenzióját kívánja előtérbe állítani. 2015-ben az Európai Unió legfontosabb kulturális és művészeti eseményeket összefogó intézményétől, az Európai Fesztivál Szövetségtől a Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok megkapta a legjobb fesztiváloknak járó EFFE (Europe for Festivals, Festivals for Europe) minősítést. A rendezvényre Lengyelországból, Csehországból, Szlovákiából, Olaszországból, Németországból, Szerbiából, Szlovéniából, Ausztriából, Erdélyből és Oroszországból érkeznek fellépők. A turisztikai célú felmérések szerint a fesztivál a második legismertebb, Visegrádhoz kapcsolódó nevezetesség. A Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok szervezője a Pro Visegrád Kulturális Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft.. http://www.palotajatekok.hu/ A rendezvény fő támogatói: International Visegrad Fund Nemzeti Kulturális Alap Külgazdasági és Külügyminisztérium OTP Bank Zrt. Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. A XXXIII. Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok részletes programjának és a jegyinformációk megtekintéséhez kérjük látogasson el a www.palotajatekok.hu weboldalra, vagy a rendezvény Facebook oldalára Újdonság idén a V4-ek utca, ahol kézművesek, utazási kínálat és új fellépők , többek között Ceehországból, Lengyelországból várják az idelátogató sokadalmat, A Salamon-torony a 33. Palotajátékok egyik keimelt helyszíne Látványfőzések a visegrádi királyi palota reneszánsz konyhájában A Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok keretében két napon keresztül idén is bepillanthatunk Mátyás király rekonstruált magánkonyhájának rejtelmeibe, ahol középkori táplálkozási kultúrát kutató régészek tartanak bemutatókat a több száz évvel ezelőtt használt nyersanyagokról és ételkészítési praktikákról. A XXXIII. Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok programsorozatának keretében két napra megnyitják a visegrádi királyi palota reneszánsz konyháját, ahol a fesztivál idején a középkori étkezési kultúrát bemutató főzőműsorokat tartanak. A történészekből és muzeológusokból álló szakértők a bemutatott ételek elkészítésekor csak a vizsgált korszakban is rendelkezésre álló alapanyagokat, eszközöket és öltözékeket használnak. A bemutatót tartó régészek 2007 óta folyamatosan készítenek el újabb és újabb ételeket a rendelkezésükre álló receptekből. A korszak gasztronómiai kutatásának egyik alapja Mátyás király esküvői menüsora, amihez korabeli receptleírásokat párosítanak 15. századi olasz, francia, angol, és német szakácskönyvekből. Kifejezetten nagy hangsúlyt fektetnek a konyhában dolgozó szakemberek arra, hogy a receptek a korszakban keletkezett írott és képi forrásokat vegyék alapul, de ennél még tovább is mennek a konyhamesterek: a kísérleti régészetet hívják segítségül, ahol fontos az eredeti alapanyagok, fűszerek, tárgymásolatok és korabeli folyamatok használata, rekonstruálása. Idén is kétféle tematikára épül a hétvégi menü: az első nap inkább a kelt tészták kapnak helyet. A ropogós friss kenyértől kezdve a lekváros bélesen át a perecig sokféle tésztás ételt készítenek majd el. Lesz az idénynek megfelelően töltött zöldséges és gyümölcsös pite, melyet a korszakban pástétom néven illettek, de apró zsömléket is sütnek majd a forró kemencében. A megfelelő kelesztést és sütési időt a pék végzettséggel is rendelkező Ipso Facto Alapítvány vezetője, Pláner Lajos történész felügyeli, aki évek óta kutatja a pékáruk történetét a Kárpát-medencében. A második nap már inkább a főtt és sült ételeké lesz. Zay Orsolya régész-történész irányításával múzeumi kollégák, katonai hagyományőrzők és egyetemi hallgatók lelkes csapata szállja meg a konyhát, hogy a magyar mellett a korszakban divatos itáliai, francia, angol és német receptek alapján főzzenek meg egy főétkezésnél felszolgált menüsort. „Bár az első teljes magyar nyelvű szakácskönyvünk csak a 16. századból származik, ismerjük Mátyás király két esküvői menüjének listáját, és más külföldi szakácskönyvek már tartalmaznak „magyaros” recepteket a reneszánsz korból. A legizgalmasabb talán mindezek a leírások alapján történő rekonstruálása, hiszen a késő középkori receptek nem tartalmaznak mennyiségeket, teljesen a gyakorlott szakácsokra bízták a felhasznált mennyiségeket, az ügyességükre pedig a munkafolyamatokat” - mondta el Zay Orsolya régész-történész. Receptek Az alábbi receptek Misztótfalusi Kis Miklós szakácskönyvéből, a Szakácsmesterségnek könyvecskéje című munkájából származnak, mely az első nagyközönség számára készített nyomtatott magyar nyelvű szakácskönyvünk. Olyan nagy sikere volt, hogy a 19. századig többször, kibővítve újra kiadták. Még az 1801-ben piacra került Úri és közönséges konyhákon megfordult szakáts-könyv című munkában is többségében ugyanazokat a recepteket találjuk meg, persze a korszaknak megfelelő, számunkra már talán kicsit körülményes nyelvezettel. *Cseh rántott* Meghámozott almaszeleteket vajon párolás után törjük össze villával. Adjunk hozzá tojás sárgáját, tejfölt, egy kevés cukrot (nádmézet). A közepesen sűrű masszát előre kivajazott hőálló tálba tesszük, és megsütjük. A megpirult tetejű fogást mézzel és fahéjjal tálaljuk. *Mondola klödör* Mandulaliszthez pár csepp rózsavíz mellett adjunk cukrot (nádmézet) vagy rendes mézet. Fehér kenyérből vágjunk szeleteket, ha vastag vágjuk le a héját és áztassuk tejbe. Ehhez 1 vagy 2 tojás sárgáját adjunk hozzá, majd keverjük össze a masszát. Egy kanál segítségével szaggassunk gombócokat a masszából és édes tejben főzzük ki. Tálaláskor az édes tejből önthetünk a gombócokra.
Impresszum Médiaajánlat Kapcsolat Készítette a