A Magvető karácsonyi ajánlata
Családról, szerelemről, emberi kapcsolatokról
Anna Gavalda: Életre kelniFordította: Tótfalusi Ágnes A népszerű francia szerző könyveit olvasni mindig eleven élmény. Új kötete sorsfordító találkozásokról szól: olyan találkozásokról, amelyek képesek megváltoztatni szereplőik életét, vagy legalább újraértelmezni viszonyaikat. A barátság, a figyelem, a másik történetének megismerése képes lehet feltörni a magány páncélját. Nincs olyan reményvesztett helyzet, ahonnan ne lehetne felállni: ezt sugallják Gavalda magával ragadó történetei. |
|
Grecsó Krisztián: Harminc év napsütésEgy csendes kalendárium Vajon a család jelentheti-e nekünk az otthont az időben, vagy minden alkalommal újra meg kell küzdenünk ezért az otthonosságért? Grecsó Krisztián történetei legszemélyesebb emlékeinket idézhetik fel: a nagymamákkal töltött nyarakat, a szabálytalan karácsonyestéket, az önálló élet első bizonytalan lépéseit, a hosszú vágyakozásokat és a rövid találkozásokat. |
Megrendelés |
Karl Ove Knausgård: Szerelem – Harcom 2.Fordította: Petrikovics Edit Hogyan lehet alkotni a családi boldogság mellett, amikor a mindennapokat a babakocsizások és a szülői értekezletek tagolják? Knausgård most is a problémák mélyére néz: mit jelenthet a férfiszerep napjainkban? Mi az erő, és mi a gyengédség? Miképpen viszonyul egymáshoz a szabadság és a boldogság? |
Megrendelés |
Rakovszky Zsuzsa: CéliaCsaládregény család nélkül Rakovszky Zsuzsa új könyve különleges családregény, a családok hiányairól, a negatív töltésekről. Az egymás mellett élő emberek boldogságkereséséről és társas magányáról. Az egymás melletti elbeszélésről. Vonzásokról és taszításokról. Lázadásról és szabadságról. A példák és minták fontosságáról, arról, mi adható tovább és mi szakad meg sorsszerűen a nemzedékek között. A regény elbeszélője évtizedekkel később értesül arról, lehet, hogy van egy lánya – így kerül az életébe a húszéves éves Célia. Miközben egy gyakorlatilag ismeretlen embernek kell apaként segítenie, óhatatlanul rápillant saját élete idegenségére és gyermeki mivoltára is. A Célia lendületes, érzékeny próza, színes humorral, jól felépített fordulatokkal és a szerzőre jellemző lírai karakterű nagyításokkal, lelki röntgenfelvételekkel. |
Megrendelés |
Vida Gábor: Egy dadogás történeteErdély önéletrajza „Szülőföldet akartam írni magamnak, mintha csak úgy volna az, hogy írunk egyet, amikor arra van szükség, hogy legyen, vagy lett volna. Senki sem találhat ki magának szülőföldet a semmiből, mindenki hozott anyagból dolgozik.” – ez a hozott anyag ebben a remek regényben Vida Gábor életrajza, amelybe beletartozik édesapja és édesanyja élettörténete mellett, az előző nemzedékek históriája és Erdély történelme is. Az Arad melletti Kisjenőn felnövő író apai ága a mai magyar határtól pár kilométerre élt, anyja Barótról, Székelyföld mélyéről érkezett; ekképpen e két végpont között Erdély egyszerre lesz metafora és nagyon is valóságos ütközőtér, ahol a különböző vallások, nyelvváltozatok, mentalitások, reflexek és tájak játszanak fontos szerepet: formálnak karaktert, adnak távlatot. „Ugyan mi lehetne más a szabadság, ha nem a hitnek a tudással és a valósággal való egybehangzása?” – teszi fel a kérdést a regény lapjain. |
Tények és Tanúk – személyes történelem |
Heltai Jenő: Négy fal közöttNaplójegyzetek 1944–1945 A Magvető Kiadó régi adósságot törleszt, amikor Heltai Jenő kéziratban maradt, mindmáig kiadatlan háborús naplóinak publikálására vállalkozik. Az örökösök döntése következtében a szöveg több mint hetven év után most láthat napvilágot, amikor a történetnek már valamennyi szereplője elhunyt. A szerző így írt a keletkezés körülményeiről: „A német bevonulás napján határoztam el, hogy napról napra pontosan följegyzem, mi történik körülöttem és velem. 1944. március 19-én fogtam bele a naplóírásba. Körülbelül egy esztendeig, 1945 márciusáig írtam ezt a naplót. Följegyzéseimet, alig tizenkét keserves hónap keserű gyümölcsét aktatáskámban mindenféle viharokon keresztül rendületlenül magammal cipeltem.” Heltai Jenő naplóját magyarázó jegyzetekkel, annotált névmutatóval ellátva tesszük közzé a szerző halálának hatvanadik évfordulóján. |
Megrendelés |
Király István: Napló 1956–1989A Kádár-kor Isteni Színjátéka Király Istvánt azok is ismerik, akik nem ismerik: ha máshonnan nem, akkor a középiskolai tankönyvekből, Ady kiváló értelmezőjeként, a mégis-morál fogalom megalkotójaként. Király István azonban nemcsak jelentős irodalomtudós volt, hanem egyben a Kádár-kor meghatározó és nagy hatású kultúrpolitikusa is: az ELTE XX. századi magyar irodalom tanszékének professzora komolyan vette a tanári hivatást, miközben Aczél György tanácsadójaként is tevékenykedett. |
Megjelenés: 2017. április 13. |