A funkcionális internet szabályozásáról

Használhatatlan internet?

 Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület és az Európai Fogyasztói Központ Magyarország tiltakozik az április 1-vel hatályba lépett elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló kormányrendelet fogyasztói érdekeket súlyosan sértő rendelkezései ellen.

2010. április 1-vel lépett hatályba az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásának részletes pénzügyi és műszaki feltételeiről és követelményeiről szóló 97/2010. (III. 31.) Kormányrendelet. A rendelet alapján az internet is az egyetemes szolgáltatási kör (azon elektronikus hírközlési szolgáltatások, amelyek meghatározott minőségben, a Magyar Köztársaság területén bárhol, minden felhasználó számára megfizethető ár ellenében igénybe vehetők) része, mely kétségtelenül üdvözlendő. Súlyosan aggályos azonban, hogy olyan internet elérést tesz a kormányrendelet elérhető áron kötelezővé, amely ma már alkalmatlan az adatátvitelre, és a szélessáv elterjedésének korában közel 10 évvel veti vissza a fejlődést.

Az Európai Unió Bizottsága és a Régiók Bizottsága a „szélessávú hozzáférés mindenki számára” alapelv érvényesítését tűzte ki célul. Az internet jelenlegi fejlettségi fokán azonban a rendelet által előírt 9600 bit/sec funkcionális internet hozzáférés semmilyen, esetleg nagyon kevés és alacsony színvonalú szolgáltatás elérését teszi lehetővé. (Finnországban 2010-ben, Spanyolországban 2011-ben állampolgári jog 1 megabit/s internetes letöltési sebesség.) A jelenlegi legalacsonyabb hozzáférési sebesség modemes kapcsolatoknál az 56Kbit/sec, ám ennek használtsága a technológiai fejlődés eredményeként már Magyarországon is minimálisnak tekinthető. A még ennél az értéknél is jóval alacsonyabb, 9600 bit/sec szolgáltatási sebességet előíró kormányrendelet, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület és az Európai Fogyasztói Központ Magyarország álláspontja szerint súlyosan sérti a fogyasztók érdekeit és az Európai Unió által megfogalmazott elvárásokkal is ellentétes, ezért elfogadhatatlan.

A retrográd szabályozás nyilvánvalóan a szolgáltatói érdek kiszolgálása céljából született, azaz, hogy a fogyasztókat a drágább szolgáltatások megváltásra kényszerítsék, illetve, hogy a már elavult technológiák kötelező kiváltását megtagadhassák, és hogy jóval költségesebb megoldásokra kényszerítsék a távoli térségek lakóit. A kormányrendelet szellemisége és rendelkezései azt a benyomást keltik, hogy az a gazdaságilag ellenérdekelt távközlési szolgáltatók érdekében és tevékeny közreműködésével készült.

Ennek megfelelően a rendeletnek sem az előkészítési-, sem pedig a véleményezési munkálataiba nem vonták be közvetlenül a fogyasztók képviselőit, amely tényt az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület és az Európai Fogyasztói Központ Magyarország igen sérelmesnek tartja és szorgalmazza, hogy a jövőben a kormány közvetlenül is konzultáljon a fogyasztók érdekképviseleti szervezeteivel.