Budavári Palotakoncertek

Az operett és a tánc nyári ünnepe az Oroszlános udvarban

A Budai Várbeli Oroszlános udvarban a Budavári Palotakoncerteket idén augusztus 3-5. között immár hatodik alkalommal rendezik meg. Mostanra fesztivállá színesedett a rendezvény. Augusztus 3-án és 4-én a Budapesti Operettszínház művészei operett gálaestet tartanak Bor, dal, asszony címmel, amelynek rendezője és koreográfusa: Lőcsei Jenő Érdemes művész, Liszt Ferenc-díjas táncművész, koreográfus. Az operett műfaja hungarikumként jegyzett. De kulturális örökségünkhöz tartozik a csárdás is: augusztus 5-én este a Magyar Nemzeti Táncegyüttes lép fel Csárdás! – A Kelet tangója című látványos előadásukkal, amely Budapesten ekkor látható először, s amelynek koreográfusa és rendezője a Kossuth-díjas Zsuráfszky Zoltán.

Korábban már koreográfusként rendszeresen részt vett a Budavári Palotakoncertek gálaműsorában Lőcsei Jenő Érdemes művész, Liszt Ferenc-díjas táncművész, koreográfus. Aztán két évvel ezelőtt az előadás egyik producerével, Vadász Dániellel arról kezdtek beszélgetni: meg kellene próbálni újdonságokat is belevinni a nyári produkcióba, hiszen a jelenkor és vele együtt az igények is rapid módon változnak, a rutin, a megszokás pedig bármely műfaj halála lehet.

„Vadász Dániellel elhatároztuk, hogy a koncertszerűségből elmozdulunk a színház irányába. Ő állította össze rendezőként is a Budavári Palotakoncertek operettműsorát. Helyet kapnak benne a legkiválóbb operettszerzők – mások mellett Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Johann Strauss, Suppé, Sullivan, Ábrahám Pál és Jacques Offenbach – legismertebb szerzeményei, és méltatlanul elfeledett remekeik is. Egy ilyen gála lehetőséget ad arra, hogy az operettslágereket kiemeljék az eredeti művekből.Egy gálaműsorban, amely különböző darabokból meríti a dalokat, mindezzel meglehetősen szabadon lehet bánni. A zene persze itt is köti az embert, de a szövegek szabadon újraértelmezhetők. Egy alkotót pedig nagyon inspirál az efféle szabadság.Van egy vezérfonal, hogy az egyik szám a másikba könnyedén átíveljen. Ez a gondolati szál összeköti a jelenetek különféle helyszíneit, például strandot, kaszárnyát, kávéházat, palotát, vagy magát az Oroszlános udvart is. Egészen különös mesék kerekednek abból, hogy az operettslágereket kivettük az eredeti helyükről, az adott művekből, átvittük őket más környezetbe, ezzel más hangulatot, értelmezést kaptak, és mindez átformálta a figurákat is. És miért is ne találkozhatnának különféle operettek szereplői a színpadon? Mondok példát. Van az előadásunkban egy blokk, amely strandon játszódik. A nyári fövenyen felcsendül a Csárdáskirálynő szerelmes duettje. Amelyet végighallgat egy másik hölgy egy nyugágyból, napszemüvegben. Aztán a két nő bemutatkozik egymásnak: Decsényi Marica grófnő, Vereczky Szilvia sanzonett. Véleményt cserélnek a férfiakról. Megy a történet velük tovább, majd közösen énekelnek egy harmadik operettből. Szándékunk volt, hogy szellemes legyen a produkció, de ettől az új szemponttól szinte magától az lett. Azt kell mondanom: attól, hogy ki vannak emelve a dalok az eredeti környezetükből, és színházszerűvé vált a műsor, maibbnak is tűnik, meg nyilván humoros is. Egyébként is azt az operettjátszást szeretem leginkább, amikor iróniával közelítünk, próbáljuk a dolgokat színéről és visszájáról is megmutatni” – árul el részleteket az előadásról Lőcsei Jenő.

Szendy Szilvi, a Budapesti Operettszínház szubrettje – aki ugyancsak fellép a Budavári Palotakoncertek operettgáláján – azt mondja: ameddig felteszik azt a kérdést, mitől tud még mindig divatban maradni az operett, addig nincs baj, mert ez azt jelzi, hogy az operett biztosan él, és vonzza a tömeget.

„Az Operettszínházba naponta kilencszázan ülnek be egy-egy előadásra.Valami plusz érzést kap itt a néző, szépséget fogad be. Nálunk a musicalesek is sokszor kirándulnak az operettekbe, olykor ott is maradnak, mint például Dolhai Attila, aki óriási rajongótáborral érkezett az operett műfajába, És akkor megnéztek már másokat is, Lukács Anitát, Kerényi Miklós Mátét, Fischl Mónikát, Peller Károlyt, vagy akár engem, más kollégákat, és megnyertük őket az operett műfajának is.”

A Bor, dal, asszony című gálaestet – amelyen a Budapesti Operettszínház sztárszólistáit a színház 50 fős szimfonikus zenekara kíséri, és a színház balettkara is közreműködik – Makláry László főzeneigazgató és Szabó Mónika karigazgató vezényli; Lőcsei Jenő mellett a koreográfus Lénárt Gábor.

Szólisták: Bordás Barbara, Boncsér Gergely, Csuha Lajos, Dancs Annamari, Dolhai Attila, Fischl Mónika, Frankó Tünde, Kalocsai Zsuzsa, Kerényi Miklós Máté, Kardffy Aisha, Kocsis Dénes, Lévai Enikő, Laki Péter, Lukács Anita, Oszvald Marika, Peller Károly, Szendy Szilvi és Vadász Zsolt. Vendégként lép fel Cseh Antal és Rab Gyula.

Előadások: 2018. augusztus 3-4. 20.30

Csárdás! – A Kelet tangója

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes és Zenekarának produkciója

A Budavári Palotakoncertekhez tavaly csatlakozott a Magyar Nemzeti Táncegyüttes. A társulat idén Észak-Amerikában, Kanadában és Európában már számos helyen óriási sikerrel mutatta be a Csárdás! – A Kelet tangója című műsorukat. A szerelmi háromszög-történetet a néptánc és a népzene nyelvén feldolgozó darab rendezője és koreográfusa a Kossuth-díjas Zsuráfszky Zoltán. A táncszínházi előadáson a nézők gyönyörködhetnek a Kárpát-medence táncainak szépségében, virtuozitásában, zenei világának sokszínűségében és gazdagságában. Ez az előadás Budapesten a Budavári Palotakoncertek keretében lesz először látható.

Zene: Árendás Péter, Rossa László, Kelemen László

Művészeti munkatárs: Zs. Vincze Zsuzsa

Rendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas, Kiváló Művész

Előadás: 2018. augusztus 5. 20.30

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes Magyarország egyik legnagyobb létszámú hivatásos néptáncegyüttese. „Anyanyelve” a Kárpát-medence néptánckincse, amelyből – a nagy formátumú történelmi táncjátékoktól az autentikus folklórműsorokig, a dramatikus táncszínházi előadásoktól a népi hagyományainkon alapuló mesedarabokig terjedő – sokszínű repertoár építkezik. Valamennyi produkció közös jellemzője a rendkívüli dinamika, a néptáncok virtuozitása és a látványos színpadképek.

#       A Budavári Palotakoncerteket – immár hagyományosan – rögzíti a köztelevízió, és az augusztus 20-i állami ünnepségsorozat záró programjaként kerül képernyőre a Duna TV-n.

#       A Budavári Palotakoncertek előadásaira jegyek kaphatók a www.jegy.hu oldalon, az Interticket országos hálózatában, valamint személyesen is a Budapesti Operettszínház jegyértékesítési pontjain.

Fotó: Dusa Gábor