Kutatási programok

2018. július 16. 17:42 |

Kiválósági program az Akadémián

Az Akadémia által 2014-ben meghirdetett Kiválósági Együttműködési Program célja a felsőoktatás eredményes kutatóműhelyei és az akadémiai kutatóintézet-hálózat hatékony, rendszerszintű együttműködési modelljében létrejövő kutatások megvalósítása az MTA intézményhálózatának profiljából (még) hiányzó vagy azt kiegészítő, a hazai kutatásban újdonságot jelentő innovatív témákban, hangsúlyt fektetve a hazai és nemzetközi (elsősorban H2020) források bevonására is.

A kiválósági központok feladata a fókuszterületen nemzetközi szintű, kiemelkedő, társadalmilag és gazdaságilag hasznosítható konkrét eredmény elérése, továbbá (részben) új kutatási centrumok kialakítása, melyek képesek külföldről is kutatókat hazánkba vonzani.

Magyarország Nemzeti Atlasza, kulturális örökségünk kutatása

A Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezte az MTA CSillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézet koordinálásával és az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék – mint stratégiai partner – közreműködésével Magyarország Nemzeti Atlaszának elkészítését.

Ennek, illetve a Kárpát-medence atlaszának elkészítése országokon átívelő folyamatos adatfeldolgozást igénylő, gazdaságilag fontos feladat –nem csupán hagyományos (nyomtatott) formában, hanem a kor követelményeinek megfelelően elektronikus (DVD- és webes) változatban is. Ez utóbbinak, a folyamatosan készülő és aktualizálódó, „view-only” („nézegethető”), interaktív (később analitikus) térképeknek a www.nemzetiatlasz.hu honlap ad otthont, amelyen a felhasználók (pl. kormányzati döntéshozók, az oktatás különböző szintjeinek résztvevői, szakmai érdeklődők) folyamatosan tájékozódhatnak nem csupán országunk, hanem – a témaköröktől, adatoktól függően – hazánk, a Kárpát-medence természeti, társadalmi és gazdasági viszonyairól is. Az MNA nyomtatott változata a tervek szerint 2018-tól évente, négy önálló kötetben jelenik meg. Az egyes kötetek tervezett címe és témaköre: Természeti környezet; Társadalom; A magyar állam és helye a világban; Gazdaság.

A kulturális örökség kutatása az 1990–es évek eleje óta folyik. A kerámia-, máz-, üveg-, kőzet-, habarcs-, vakolat-, fém-, csontanalitika területén mind a technológiai, mind a genetikai kutatásokban nagy gyakorlatra tettek szert az MTA CSFK Földtani és Geokémiai Intézet kutatói. Emellett jelentős szerepet vállalnak az épületek anyagai és felületei mállási folyamatainak feltárásában. Számos, utóbb világhírnévre szert tett, régészeti leletegyüttes feldolgozásában közreműködve az intézet fontos tényezőjévé vált az archeometriai, a régészeti, a művészettörténeti és az ezekkel szorosan összefüggő restaurátori (restaurálástudományi), illetve műemlékvédelmi tevékenységnek.

Az intézet kutatási eredményei jelentős szerepet kaptak az ország kiemelt műemlékeinek restaurálását előkészítő munkálatokban, a jelentős gyűjtemények márvány-, kerámia- és fémtárgyainak eredetmeghatározásában, valamint konzerválásában (pl. Fertőd, Esztergom, Feldebrő, Ják, Ócsa, Székesfehérvár Nemzeti Emlékhely, Budavári Nagyboldogasszony-templom).

Részt vettek a Seuso-kincsek eredetmeghatározásában,

valamint jelentős régészeti lelőhelyek és gyűjtemények márvány, mészkő, kerámia leletanyagának feldolgozásában (Aquincum, Gorsium, Eger, Budakalász, Alsóhetény, Trója, Zalavár, Szépművészeti Múzeum Antik és Egyiptomi Gyűjteménye, Magyar Nemzeti Múzeum kőtára stb.), illetve több helyről származó Zsolnay-épületkerámiák kutatásában.

Az intézet a klímaváltozási folyamatok geokémiai rekordokban történő megőrződésének vizsgálatát is végzi, különös tekintettel a Kárpát-medence klímaváltozással szembeni viselkedésére.

Átfogó magyar nyelvtan, Big Data a társadalomtudományban

Több évtized grammatikai kutatási eredményeit tárja elméletfüggetlen módon, teljességre törekvő szerkezetben a nemzetközi tudományosság elé az a könyvsorozat, amelynek első két kötete a közelmúltban jelent meg az Amsterdam University Press kiadónál, és amelynek elkészítésében az MTA Nyelvtudományi Intézet munkatársai is közreműködtek. A Syntax of Hungarian a magyar nyelvtudomány jelentős nemzetközi eredménye. Az angol nyelvű kiadványt 2018. január 30-án mutatták be az Akadémia Székházában. Az átfogó magyar nyelvtan megalkotásán az egész magyar nyelvtudományi közösség bevonásával dolgoztak a kutatók.

2017 tavaszán az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont kezdeményezte az MTA elnökénél egy Computational Social Science (CSS) témacsoport megalakítását. A témacsoport a területen dolgozó akadémiai kutatóhelyek tevékenységei közötti szinergiák feltárásával és erősítésével kíván új, fontos tudományos eredmények létrehozója lenni.

A témacsoport egyik fő célja, hogy a társadalmi együttélés szövetét napjainkban mélységben átalakító Big Data alapú társadalmi algoritmizációs folyamatokat vizsgálja, harmonizálva a fizika, a matematika, az adattudományok és a kvantitatív társadalomtudományi kutatások módszereit és megközelítésmódjait.


KULTÚRA ÚTI CÉL EURÓPAI UNIÓ ÉLETMÓD SPORT PARLAMENT INFORMATIKA SZABADIDŐ ANNO

Kutatási programok 2018. július 16. 17:42 \| Kiválósági program az Akadémián Az Akadémia által 2014-ben meghirdetett Kiválósági Együttműködési Program célja a felsőoktatás eredményes kutatóműhelyei és az akadémiai kutatóintézet-hálózat hatékony, rendszerszintű együttműködési modelljében létrejövő kutatások megvalósítása az MTA intézményhálózatának profiljából (még) hiányzó vagy azt kiegészítő, a hazai kutatásban újdonságot jelentő innovatív témákban, hangsúlyt fektetve a hazai és nemzetközi (elsősorban H2020) források bevonására is. A kiválósági központok feladata a fókuszterületen nemzetközi szintű, kiemelkedő, társadalmilag és gazdaságilag hasznosítható konkrét eredmény elérése, továbbá (részben) új kutatási centrumok kialakítása, melyek képesek külföldről is kutatókat hazánkba vonzani. Magyarország Nemzeti Atlasza, kulturális örökségünk kutatása A Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezte az MTA CSillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézet koordinálásával és az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék – mint stratégiai partner – közreműködésével Magyarország Nemzeti Atlaszának elkészítését. Ennek, illetve a Kárpát-medence atlaszának elkészítése országokon átívelő folyamatos adatfeldolgozást igénylő, gazdaságilag fontos feladat –nem csupán hagyományos (nyomtatott) formában, hanem a kor követelményeinek megfelelően elektronikus (DVD- és webes) változatban is. Ez utóbbinak, a folyamatosan készülő és aktualizálódó, „view-only” („nézegethető”), interaktív (később analitikus) térképeknek a www.nemzetiatlasz.hu honlap ad otthont, amelyen a felhasználók (pl. kormányzati döntéshozók, az oktatás különböző szintjeinek résztvevői, szakmai érdeklődők) folyamatosan tájékozódhatnak nem csupán országunk, hanem – a témaköröktől, adatoktól függően – hazánk, a Kárpát-medence természeti, társadalmi és gazdasági viszonyairól is. Az MNA nyomtatott változata a tervek szerint 2018-tól évente, négy önálló kötetben jelenik meg. Az egyes kötetek tervezett címe és témaköre: Természeti környezet; Társadalom; A magyar állam és helye a világban; Gazdaság. A kulturális örökség kutatása az 1990–es évek eleje óta folyik. A kerámia-, máz-, üveg-, kőzet-, habarcs-, vakolat-, fém-, csontanalitika területén mind a technológiai, mind a genetikai kutatásokban nagy gyakorlatra tettek szert az MTA CSFK Földtani és Geokémiai Intézet kutatói. Emellett jelentős szerepet vállalnak az épületek anyagai és felületei mállási folyamatainak feltárásában. Számos, utóbb világhírnévre szert tett, régészeti leletegyüttes feldolgozásában közreműködve az intézet fontos tényezőjévé vált az archeometriai, a régészeti, a művészettörténeti és az ezekkel szorosan összefüggő restaurátori (restaurálástudományi), illetve műemlékvédelmi tevékenységnek. Az intézet kutatási eredményei jelentős szerepet kaptak az ország kiemelt műemlékeinek restaurálását előkészítő munkálatokban, a jelentős gyűjtemények márvány-, kerámia- és fémtárgyainak eredetmeghatározásában, valamint konzerválásában (pl. Fertőd, Esztergom, Feldebrő, Ják, Ócsa, Székesfehérvár Nemzeti Emlékhely, Budavári Nagyboldogasszony-templom). Részt vettek a Seuso-kincsek eredetmeghatározásában, valamint jelentős régészeti lelőhelyek és gyűjtemények márvány, mészkő, kerámia leletanyagának feldolgozásában (Aquincum, Gorsium, Eger, Budakalász, Alsóhetény, Trója, Zalavár, Szépművészeti Múzeum Antik és Egyiptomi Gyűjteménye, Magyar Nemzeti Múzeum kőtára stb.), illetve több helyről származó Zsolnay-épületkerámiák kutatásában. Az intézet a klímaváltozási folyamatok geokémiai rekordokban történő megőrződésének vizsgálatát is végzi, különös tekintettel a Kárpát-medence klímaváltozással szembeni viselkedésére. Átfogó magyar nyelvtan, Big Data a társadalomtudományban Több évtized grammatikai kutatási eredményeit tárja elméletfüggetlen módon, teljességre törekvő szerkezetben a nemzetközi tudományosság elé az a könyvsorozat, amelynek első két kötete a közelmúltban jelent meg az Amsterdam University Press kiadónál, és amelynek elkészítésében az MTA Nyelvtudományi Intézet munkatársai is közreműködtek. A Syntax of Hungarian a magyar nyelvtudomány jelentős nemzetközi eredménye. Az angol nyelvű kiadványt 2018. január 30-án mutatták be az Akadémia Székházában. Az átfogó magyar nyelvtan megalkotásán az egész magyar nyelvtudományi közösség bevonásával dolgoztak a kutatók. 2017 tavaszán az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont kezdeményezte az MTA elnökénél egy Computational Social Science (CSS) témacsoport megalakítását. A témacsoport a területen dolgozó akadémiai kutatóhelyek tevékenységei közötti szinergiák feltárásával és erősítésével kíván új, fontos tudományos eredmények létrehozója lenni. A témacsoport egyik fő célja, hogy a társadalmi együttélés szövetét napjainkban mélységben átalakító Big Data alapú társadalmi algoritmizációs folyamatokat vizsgálja, harmonizálva a fizika, a matematika, az adattudományok és a kvantitatív társadalomtudományi kutatások módszereit és megközelítésmódjait.
Impresszum Médiaajánlat Kapcsolat Készítette a