Európai Hidak

2018. augusztus 28. 17:17 |

A Budapesti Fesztiválzenekar és a Müpa közös rendezvénysorozata

A fesztivál ihletője és mozgatórugója minden évben egy olyan ország, amely sokszínű kulturális kínálattal és komoly zenei hagyományokkal rendelkezik. 2013 őszén a cseh, 2014-ben pedig a német kultúráé volt a főszerep. 2015-ben osztrák szomszédainkhoz kerülhettünk közelebb, 2016-ban Franciaország, 2017-ben Spanyolország kulturális csemegéi álltak a középpontban. Idén – a hatodik fesztivál alkalmával – a Baltikum és Lengyelország kulturális gazdagsága kerül nagyító alá.

Száz év története, az északi fény varázsa, „indie pop tündérek” és „arany paraziták”. Komoly- és könnyűzenei koncertek, filmvetítések, kiállítások, irodalmi est és egy izgalmas szimpózium: idén a balti országok – azaz Észtország, Lettország és Litvánia –, illetve Lengyelország kulturális gazdagságára fókuszál a Budapesti Fesztiválzenekar és a Müpa közös rendezvénysorozata, az Európai Hidak. A fesztivál szeptember 16-án Piotr Anderszewski és a Sinfonia Varsovia koncertjével kezdődik, és számtalan különlegességgel várja a látogatókat.

Az Európai Hidak immár hatodik alkalommal válogat az izgalmas kulturális értékekkel bíró országok alkotásaiból: idén ősszel a Baltikum és Lengyelország sokszínű kultúrájában merülhetünk el. „Vegyünk példát Bartók Béláról, aki tudományos alapossággal és nagy odaadással kutatta a magyar mellett a szomszédos országok népzenéjét is. Most, hogy egy nagy európai családhoz tartozunk, kezdjünk el ismerkedni új családtagjaink kultúrájával. Ígérem, hogy a balti országok és a lengyelek zenéjének hallgatásakor kincsekre fogunk bukkanni” – mondja Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatója. „Európa történetében egy-egy fontos fordulópont gyakran a szabadság ünnepe is: így különösen büszkék vagyunk arra, hogy függetlenségük kikiáltásának 100. évfordulóján, Lengyelország és a balti országok állnak fesztiválunk középpontjában. Érdemes rácsodálkozni e négy ország kivételes kulturális gazdagságára, higgyék el, a felfedezés élménye az egyik legizgalmasabb dolog a világon! – emelte ki Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója.

Szeptember 16-án, a fesztivál nagyszabású nyitókoncerjén a világhírű lengyel zongoraművész, Piotr Anderszewski a Sinfonia Varsovia zenekarával és a kiváló orosz dirigenssel Andrej Borejkóval lép a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem színpadára. A koncerten a 20. századi lengyel és balti zene remekművei mellett egy Kodály-mű is felcsendül majd. A Budapesti Fesztiválzenekar is igazi csemegékkel készül. Szeptember 21-én, 22-én és 24-én az egyik legtöbbet játszott ma élő szerző, az észt Arvo Pärt misztikus művei állnak majd a középpontban, de felejthetetlen élményt tartogat Čiurlionis szimfonikus költeménye és a lett Pēteris Vasks letisztult, minimalista kompozíciója is. Szeptember 25-én, a BFZ kortárs együttese lép színpadra: az észt Tõnu Kõrvits zenéje egy férfi szemén és lelkén keresztül mutatja meg a varázslatosan pulzáló természeti jelenséget, az északi fényt. A koncert szólistája, a portugál Pedro Carneiro számára az észt Erkki-Sven Tüür írt mutatós darabot Ardor (hév, szenvedély, fényesség) címmel. A szintén észt Eduard Tubintól a hipnotikus, szenvedélyes darabok után pedig egy tömör, sötét hangulatú szimfóniát hallhatunk majd. Szeptember 26-án, a BFZ fesztiválzáró barokk koncertje lengyel földre repít, megmutatva számtalan árnyalatot, az üde korai barokk dallamoktól a lélekemelő énekes kompozíciókig. Az itthon kevéssé ismert darabok mellett izgalmasan csengenek majd a korszak német óriása, Johann Sebastian Bach művei.

A fúziós könnyűzene balti üdvöskéi is Budapestre látogatnak szeptember 19-én. A Sus Dungo hat fiatal énekesnője mintha csak egy modern tündérmeséből csöppent volna a színpadra. Az „indie pop tündérnek” is nevezett formáció tagjai ugyanis amellett, hogy mindannyian énekelnek, a zenei paletta szinte összes hangszerét meg tudják szólaltatni: játszanak harmonikán, furulyán, fuvolán, különféle ütős hangszereken, dobokon, gitáron, ukulelén, zongorán és a xilofonszerű metallofonon is. A duóként indult, de mostanra kvintetté bővült litván Golden Parazyth sokoldalúságát pedig kiválóan példázza azon zenekarok sora, akikkel együtt turnéztak: játszottak többek közt az angol szintipop duó Hurts, az elektronikus zenei formáció Underworld, az izlandi techno-downtempo-ambient fenomén Gusgus, a kanadai R&B zenekar Rhye vagy épp a nemrég nálunk koncertező világsztár, Lana del Rey előtt is.

„Emlékezz a múltadra, de engedd a jövőben élni!” - idézte Uprooting című albumán a Burning Spear együttest a Warsaw Village Band. Ez korántsem csak hangzatos szlogen, hiszen a „varsói falusi banda” mindig is arra törekedett, hogy produkcióiban közös hangra találjon a városi és a falusi kultúra, a múlt és a jövő, az archaikus és a modern eszköztár, illetve a keleti és a nyugati világ, és ebből szeptember 21-én a fesztivál közönségének is ízelítőt adnak majd.

A fesztivál a filmművészet rajongóinak ingyenes filmvetítésekkel kedveskedik. A Riga védői című történelmi film 1919. novemberi eseményeken alapszik, míg Violetta Rotter-Kozera dokumentumfilmjének titokzatos címe - „Please Find - Henryk Mikołaj Górecki” - a lengyel zeneszerző 1990-es évek elején fellángolt hatalmas népszerűségére és egy neki címzett levélből kibontakozó felkavaró történetre utal. A 100 év együtt című művészeti vizualizációs projekt fotókon és dokumentumfilmen keresztül a Litván Köztársasággal egyidős emberek és családjuk visszaemlékezéseit, élettapasztalatait és történeteit osztja meg a nézővel. A 2017-es November című film pedig az észt Andrus Kivirähk regénye, az utóbbi húsz évben bestsellerré lett Rehepapp (magyar fordításban Ördöngös idők ) alapján készült.

Az irodalom szerelmeseit a legismertebb lengyel író, Witold Gombrowicz műveire épülő esttel várja a fesztivál. Az előadás alapját a Napló képezi, ám a három dráma, az Yvonne, burgundi hercegnő, az Esküvő és az Operett mellett a Gombrowicz-próza egyik-másik alakját is megidézi, Kátai Kinga, Sorbán Csaba, Szalontay Tünde és Sztarenki Pál közreműködésével.

A szeptember 16-án induló fesztiválon különleges installációk, kiállítások és ingyenes koncertek is várják a látogatókat. Részletes program és további információ:

https://www.mupa.hu/programok/europai-hidak-2018

Budapesti Fesztiválzenekar

Fischer Iván saját álmát váltotta valóra, amikor 35 évvel ezelőtt Kocsis Zoltánnal együtt megalapította a Budapesti Fesztiválzenekart. Az együttes filozófiájának magja az átélt, igényes muzsikálás, és az új utak keresése. A zenekar munkája a kockázatvállalásról, a kezdeményezésről, az eredeti ötletek megvalósításáról szól, amit a közönség vele együtt élhet át. Minden hangverseny élvezetes felfedezőút a zene feltérképezetlen tájaira, új horizontok felé, ahol a felcsendülő művek váratlanul, a meglepetés erejével hatnak, mintha legeslegelőször szólalnának meg. Az együttest az új és ismeretlen iránti nyitottság, a kíváncsiság és a részletekre történő odafigyelés igénye vezérli. A zenéhez való innovatív hozzáállás, a zenészek elhivatottsága, a megalkuvás nélküli igényesség eredményeképpen a BFZ – legfiatalabbként – bekerült a világ tíz legjobb szimfonikus zenekara közé. Kiváló hangversenyeiket, találékonyságukat, egyedi hangjukat számos elismeréssel jutalmazták. A zenekar két Gramophone-díjat („zenei Oscart”) nyert, és Grammy-díjra is jelölték. A világ legjelentősebb hangversenytermeiben elért sikerei mellett fő küldetése, hogy hazai közönségét szezononként több mint hetven koncerttel szolgálja ki. Mindezen túl a BFZ egyre többször lép fel alternatív helyszíneken – idősotthonokban, elhagyott zsinagógákban, kórházakban, nevelőotthonokban, börtönökben és iskolákban –, ahol közvetlen kapcsolatot teremthet közönségével.


KULTÚRA ÚTI CÉL EURÓPAI UNIÓ ÉLETMÓD SPORT PARLAMENT INFORMATIKA SZABADIDŐ ANNO

Európai Hidak 2018. augusztus 28. 17:17 \| A Budapesti Fesztiválzenekar és a Müpa közös rendezvénysorozata A fesztivál ihletője és mozgatórugója minden évben egy olyan ország, amely sokszínű kulturális kínálattal és komoly zenei hagyományokkal rendelkezik. 2013 őszén a cseh, 2014-ben pedig a német kultúráé volt a főszerep. 2015-ben osztrák szomszédainkhoz kerülhettünk közelebb, 2016-ban Franciaország, 2017-ben Spanyolország kulturális csemegéi álltak a középpontban. Idén – a hatodik fesztivál alkalmával – a Baltikum és Lengyelország kulturális gazdagsága kerül nagyító alá. Száz év története, az északi fény varázsa, „indie pop tündérek” és „arany paraziták”. Komoly- és könnyűzenei koncertek, filmvetítések, kiállítások, irodalmi est és egy izgalmas szimpózium: idén a balti országok – azaz Észtország, Lettország és Litvánia –, illetve Lengyelország kulturális gazdagságára fókuszál a Budapesti Fesztiválzenekar és a Müpa közös rendezvénysorozata, az Európai Hidak. A fesztivál szeptember 16-án Piotr Anderszewski és a Sinfonia Varsovia koncertjével kezdődik, és számtalan különlegességgel várja a látogatókat. Az Európai Hidak immár hatodik alkalommal válogat az izgalmas kulturális értékekkel bíró országok alkotásaiból: idén ősszel a Baltikum és Lengyelország sokszínű kultúrájában merülhetünk el. „Vegyünk példát Bartók Béláról, aki tudományos alapossággal és nagy odaadással kutatta a magyar mellett a szomszédos országok népzenéjét is. Most, hogy egy nagy európai családhoz tartozunk, kezdjünk el ismerkedni új családtagjaink kultúrájával. Ígérem, hogy a balti országok és a lengyelek zenéjének hallgatásakor kincsekre fogunk bukkanni” – mondja Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatója. „Európa történetében egy-egy fontos fordulópont gyakran a szabadság ünnepe is: így különösen büszkék vagyunk arra, hogy függetlenségük kikiáltásának 100. évfordulóján, Lengyelország és a balti országok állnak fesztiválunk középpontjában. Érdemes rácsodálkozni e négy ország kivételes kulturális gazdagságára, higgyék el, a felfedezés élménye az egyik legizgalmasabb dolog a világon! – emelte ki Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója. Szeptember 16-án, a fesztivál nagyszabású nyitókoncerjén a világhírű lengyel zongoraművész, Piotr Anderszewski a Sinfonia Varsovia zenekarával és a kiváló orosz dirigenssel Andrej Borejkóval lép a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem színpadára. A koncerten a 20. századi lengyel és balti zene remekművei mellett egy Kodály-mű is felcsendül majd. A Budapesti Fesztiválzenekar is igazi csemegékkel készül. Szeptember 21-én, 22-én és 24-én az egyik legtöbbet játszott ma élő szerző, az észt Arvo Pärt misztikus művei állnak majd a középpontban, de felejthetetlen élményt tartogat Čiurlionis szimfonikus költeménye és a lett Pēteris Vasks letisztult, minimalista kompozíciója is. Szeptember 25-én, a BFZ kortárs együttese lép színpadra: az észt Tõnu Kõrvits zenéje egy férfi szemén és lelkén keresztül mutatja meg a varázslatosan pulzáló természeti jelenséget, az északi fényt. A koncert szólistája, a portugál Pedro Carneiro számára az észt Erkki-Sven Tüür írt mutatós darabot Ardor (hév, szenvedély, fényesség) címmel. A szintén észt Eduard Tubintól a hipnotikus, szenvedélyes darabok után pedig egy tömör, sötét hangulatú szimfóniát hallhatunk majd. Szeptember 26-án, a BFZ fesztiválzáró barokk koncertje lengyel földre repít, megmutatva számtalan árnyalatot, az üde korai barokk dallamoktól a lélekemelő énekes kompozíciókig. Az itthon kevéssé ismert darabok mellett izgalmasan csengenek majd a korszak német óriása, Johann Sebastian Bach művei. A fúziós könnyűzene balti üdvöskéi is Budapestre látogatnak szeptember 19-én. A Sus Dungo hat fiatal énekesnője mintha csak egy modern tündérmeséből csöppent volna a színpadra. Az „indie pop tündérnek” is nevezett formáció tagjai ugyanis amellett, hogy mindannyian énekelnek, a zenei paletta szinte összes hangszerét meg tudják szólaltatni: játszanak harmonikán, furulyán, fuvolán, különféle ütős hangszereken, dobokon, gitáron, ukulelén, zongorán és a xilofonszerű metallofonon is. A duóként indult, de mostanra kvintetté bővült litván Golden Parazyth sokoldalúságát pedig kiválóan példázza azon zenekarok sora, akikkel együtt turnéztak: játszottak többek közt az angol szintipop duó Hurts, az elektronikus zenei formáció Underworld, az izlandi techno-downtempo-ambient fenomén Gusgus, a kanadai R&B zenekar Rhye vagy épp a nemrég nálunk koncertező világsztár, Lana del Rey előtt is. „Emlékezz a múltadra, de engedd a jövőben élni!” - idézte Uprooting című albumán a Burning Spear együttest a Warsaw Village Band. Ez korántsem csak hangzatos szlogen, hiszen a „varsói falusi banda” mindig is arra törekedett, hogy produkcióiban közös hangra találjon a városi és a falusi kultúra, a múlt és a jövő, az archaikus és a modern eszköztár, illetve a keleti és a nyugati világ, és ebből szeptember 21-én a fesztivál közönségének is ízelítőt adnak majd. A fesztivál a filmművészet rajongóinak ingyenes filmvetítésekkel kedveskedik. A Riga védői című történelmi film 1919. novemberi eseményeken alapszik, míg Violetta Rotter-Kozera dokumentumfilmjének titokzatos címe - „Please Find - Henryk Mikołaj Górecki” - a lengyel zeneszerző 1990-es évek elején fellángolt hatalmas népszerűségére és egy neki címzett levélből kibontakozó felkavaró történetre utal. A 100 év együtt című művészeti vizualizációs projekt fotókon és dokumentumfilmen keresztül a Litván Köztársasággal egyidős emberek és családjuk visszaemlékezéseit, élettapasztalatait és történeteit osztja meg a nézővel. A 2017-es November című film pedig az észt Andrus Kivirähk regénye, az utóbbi húsz évben bestsellerré lett Rehepapp (magyar fordításban Ördöngös idők ) alapján készült. Az irodalom szerelmeseit a legismertebb lengyel író, Witold Gombrowicz műveire épülő esttel várja a fesztivál. Az előadás alapját a Napló képezi, ám a három dráma, az Yvonne, burgundi hercegnő, az Esküvő és az Operett mellett a Gombrowicz-próza egyik-másik alakját is megidézi, Kátai Kinga, Sorbán Csaba, Szalontay Tünde és Sztarenki Pál közreműködésével. A szeptember 16-án induló fesztiválon különleges installációk, kiállítások és ingyenes koncertek is várják a látogatókat. Részletes program és további információ: https://www.mupa.hu/programok/europai-hidak-2018 Budapesti Fesztiválzenekar Fischer Iván saját álmát váltotta valóra, amikor 35 évvel ezelőtt Kocsis Zoltánnal együtt megalapította a Budapesti Fesztiválzenekart. Az együttes filozófiájának magja az átélt, igényes muzsikálás, és az új utak keresése. A zenekar munkája a kockázatvállalásról, a kezdeményezésről, az eredeti ötletek megvalósításáról szól, amit a közönség vele együtt élhet át. Minden hangverseny élvezetes felfedezőút a zene feltérképezetlen tájaira, új horizontok felé, ahol a felcsendülő művek váratlanul, a meglepetés erejével hatnak, mintha legeslegelőször szólalnának meg. Az együttest az új és ismeretlen iránti nyitottság, a kíváncsiság és a részletekre történő odafigyelés igénye vezérli. A zenéhez való innovatív hozzáállás, a zenészek elhivatottsága, a megalkuvás nélküli igényesség eredményeképpen a BFZ – legfiatalabbként – bekerült a világ tíz legjobb szimfonikus zenekara közé. Kiváló hangversenyeiket, találékonyságukat, egyedi hangjukat számos elismeréssel jutalmazták. A zenekar két Gramophone-díjat („zenei Oscart”) nyert, és Grammy-díjra is jelölték. A világ legjelentősebb hangversenytermeiben elért sikerei mellett fő küldetése, hogy hazai közönségét szezononként több mint hetven koncerttel szolgálja ki. Mindezen túl a BFZ egyre többször lép fel alternatív helyszíneken – idősotthonokban, elhagyott zsinagógákban, kórházakban, nevelőotthonokban, börtönökben és iskolákban –, ahol közvetlen kapcsolatot teremthet közönségével.
Impresszum Médiaajánlat Kapcsolat Készítette a