Szabadidő magazin - A Magyar Szabadidősport Szövetség feladatai
Szabadidő magazin

A Magyar Szabadidősport Szövetség feladatai

2010. június 12. 20:13 |

A diáksport, a szabadidős és versenysport szorosan összefügg. Horváth András elnök a célkitűzésekről

 

-A legkomolyabb eredményünk hogy a magyar szabadidősportban a rendszerváltás valóban az első percekben bekövetkezett!  

De nálunk nem honosodott meg a finn felfogás, amely önkormányzati vagyonként kezeli az önkormányzati beruházásként létrejött sportcélú létesítményeket, egészen az iskolai tornatermekig. Így ha egy finn sportszervező rendezvényt akar szervezni, akkor időben bemegy a helyhatósághoz, leadja az igényeit, s cserébe megkapja a legmegfelelőbb helyszínt. A rendszerváltást követően gyakorlatilag nyom nélkül tűnt el a szabadidősport munkahelyi része. Ez elsősorban a létesítmények megszűnésének eredménye: a valamikori pályákat parkolóvá és raktárrá alakították a multik, miközben a Tungsram esete – ahol a versenysport ugyan megszűnt, ám az amerikai tulajdonos a létesítményeket a dolgozók és családtagjaik számára fenntartotta – egyedi kivételnek tekinthető. A közigazgatási változásokkal együtt fokozatosan leépült a megyei szintű sportstruktúra, ezért elsők között veszítettük el a megyei, megyei jogú városi szervezőinket. Megváltozott a szabadidősporttal kapcsolatos állami gondolkodás is: míg korábban egyes-egyedül állami és önkormányzati támogatásból lehetett megvalósítani az elképzeléseinket, az évek múlásával ez egyre lehetetlenebbé vált. 2003-ban még 2,3-2,7 Mrd Ft közötti összeggel számolhattunk, addig jelenleg 400-450 millió Ft közötti a szakterület támogatása. Ennek hátterében egy mai napig zajló vita áll: kinek kellene finanszírozni a lakossági sportot?

 Meggyőződésem, hogy egységes egészként kell kezelni a sportot, s nem szabad elszakítani a szabadidősportot a versenysporttól, mert a diáksportnak, a szabadidős és versenysportnak komoly, kitapintható összefüggései vannak. Fontos a siker, ám ha nincs szemléletformálás, ha a gyerekek nem látják a mozgásra nevelő gondolkodásmód példáit, akkor soha nem is tudjuk utolérni magunkat.

Van egy komolyan vett, a sportstratégiában meghatározott célunk: „csináljunk” sportoló nemzetet az országból. Ehhez a következő 10 évben duplájára kellene növelni a szabadidős sportolók számát, ami hihetetlen anyagi áldozatokat, összefogást és eltökélt állami akaratot igénylő vállalás, mind pénzügyi, mind létesítmény-fejlesztési téren. Nem utolsósorban gondot kell fordítani az emberi tényezőre is. Nem elég, ha növekszik a sportolók, az önkéntesek száma, a terület valódi megújításához biztosítani kell a tisztességesen megfizetett, szakmailag hozzáértő embereket is. Szeretnék minél több olyan építményt, amelyeken belül az ún. életmódsportok – úszás, futás – szabadon űzhetők.

Az erőt és a bizakodást mindehhez a fiatalok megjelenése adja. akik előbb utóbb átveszik tőlünk a stafétát.

 

 

 

 

 

 

 

Fotósarok