Volt egyszer egy... Hollywood

Búcsú a 60-as évektől.

„Ha jól emlékszel a hatvanas évekre, ott sem voltál”.  Ez a szlogen a Woodstock Fesztivál résztvevőire utalt. De az 1963-es születésű  Quentin Tarantino biztos nem lehetett jelen a hatvanas évek jelentős történéseinél. Ekkor lépett először ember a Holdra és ekkor élte fénykorát a „szeretett forradalma”, a hippi mozgalom. A legendás Woodstock Fesztivál 1969  augusztus 15-18 között a zene, a szabadság ünnepe volt. A Manson szekta öldöklése azonban egy korszak lezárását jelentette Amerika életében.

Tarantino filmjében a hatvanas évek legendáriumát teremtette meg. A filmvásznon két fiktív figura története pereg, de a rendező a korabeli valóságot jeleníti meg képi világában. Bevezet a filmkészítés rejtelmeibe, felidézi divatban, zenében, mentalitásban a hatvanas évek jellemzőit.

Ebben a közegben mutatja be főhőseit. Rick Dalton /Leonardi DiCaprio/ egy talaját vesztett színész, aki kétségbeesetten küzd az elveszett egzisztenciája visszaszerzéséért. Barátja, dublőre, Cliff Booth /Brad Pritt/ lazaságával más stílust képvisel. A két férfiben közös az ellenszenv mindenféle változással szemben.

Szomszédjukban egy ismert házaspár lakik, Roman Polanski filmrendező és fiatal felesége Sharon Tate, a filmszakma nagy ígérete. A  való életben bekövetkezett tragédia miatt itt a színésznő személye kap hangsúlyos szerepet.

A Manson szekta gyilkosai nemcsak az ő életét oltották ki, véres tetteik csapást mértek az amerikaiak biztonságérzetére, és a hippi mozgalomra is. Az illúziók kora lezárult.

Tarantino alkotásával a már-már feledésbe került hőskor előtt tiszteleg.

Bemutató: augusztus 15.