Az ipartestületek jövőképe

X.Megyei Ipartestületi Igazgatók és Ügyvezetők Országos tanácskozása.

A  felnőttképzés aktuális kérdéseit tűzte napirendre az IPOSz tanácskozása, melyen egyben megfogalmazták elvárásaikat és javaslataikat  a családi-mikro-és kisvállalkozások versenyképességének  növelésére.

 A felnőttképzésről dr. Lakos István ügyvezető igazgató, Külkereskedelmi Oktatási és

                                     Továbbképzési Központ, tartott előadást.

 Szücs György elnök, Géresi József, Károlyi Gyula, Zilahi Sándor alelnökök a családi-, mikro- és kisvállalkozások versenyképességet segítő kormányzati és EU-s törekvésekről szóltak, kiemelten az IPOSZ javaslatokról a mikrovállalkozások és az alkalmazottat nem tartó egyéni vállalkozások megerősítésére a foglalkoztatási képesség növelése érdekében.  Az IPOSZ-t alkotó 238 ipartestületbe tömörülve 42 ezer vállalkozás közel 250 ezer alkalmazottat és segítőcsaládtagot foglalkoztat, 7-8 ezer szakmunkástanulót képez, 200 kézműves és kisipari szakmát képvisel.

A mikro-, és kisvállalkozások részvétele ma szinte minden településen a foglalkoztatásban, a termelésben és a szolgáltatásban meghatározó, ezért fejlesztésük gazdasági és társadalmi érdek!

Az IPOSZ az új kormánytól gyors, de megalapozott, konkrétan a mikro- és kisvállalkozásokra és azok gyakorlati tapasztalataira építő gazdasági programot vár. A helyzetértékelésben, a gazdasági programok kidolgozásában és azok végrehajtásában hatékonyan, folyamatosan részt akar venni.

Az előadók hangsúlyozták, hogy a mikrovállalkozások és az alkalmazottat nem tartó egyéni vállalkozások megerősítésére a foglalkoztatási képesség növelése érdekében készített IPOSZ javaslatok a családi- és mikrovállalkozások szempontjából rendkívüli fontosságúak.

IPOSZ javaslatok a mikró vállalkozások és az alkalmazottat nem tartó egyéni vállalkozások megerősítésére a foglalkoztatási képesség növelése érdekében

(31 javaslat)

Az Ipartestületek Országos Szövetsége áttekintette folyamatban lévő programjait, az ipartestületek folyamatosan beérkező véleményeit. Tekintettel arra, hogy Magyarországon új kormány alakult, az alábbiakban megfogalmazott néhány olyan gondolatot, amelyeket javasol figyelembe venni a mikró és családi vállalkozásokkal kapcsolatos rövid és középtávú gazdasági elképzelések kialakításakor.

        I.            A törvényalkotási és rendeletalkotási folyamat korszerűsítése (6 javaslat)

1. A Kisvállalkozói Törvény, a Small Business Act fő elvének alkalmazása: Gondolkozz először kicsiben. Minden a fenti vállalkozások gazdálkodását érintő szabályozás előtt legyen rájuk kiterjedő, részletes hatástanulmány. Ez az elv egybevág a 27 EU ország KKV szövetségeinek, és az őket tömörítő európai szövetségnek, az UEAPME-nak az álláspontjával.

2. A Kisvállalkozói Törvény, a Small Business Act fő elvének alkalmazása: Gondolkozz először kicsiben. Minden szabályozás előtt legyen érdemi érdekegyeztetés és szakmai konzultáció az őket képviselő országos gazdasági érdekképviselettel és szakmai szervezetekkel.

3. A jelenlegi parlamenti konstrukció fenntartása esetén a gazdasági bizottságon belül legyen KKV szekció, albizottság vagy munkacsoport.

4. A gazdasággal foglalkozó minisztériumban minimum államtitkári szint foglalkozzon kizárólag a KKV szektorral.

5, Középtávon kerüljön mérlegelésre a két kamarás parlament bevezetése Magyarországon. A második kamarában ezeknek a gazdálkodó szervezeteknek a képviselői is jelen lehetnek és rendszeresen segíthetik a törvényalkotási folyamat közelítését a valós gazdasági érdekekhez.

6. Minden egyes szabályozásnál a fenti tényezők álláspontját figyelembe véve jöjjön létre külön részszabályozás a 10 fő alatti vállalkozásokra és az alkalmazottat nem  tartó egyéni vállalkozásokra. Ez a szabályozás legyen figyelemmel a bürokrácia csökkentésére és a gazdasági terhek jobb elosztására.

     II.            A foglalkoztatási helyzet jobb megítélése érdekében (1 javaslat)

1. A foglalkoztatási helyzet negyedéves és éves felmérésénél a kistérségekben folyjék megfelelő arányú adatgyűjtés a mikró vállalkozásokról és külön az alkalmazottat nem tartó sok-sok egyéni vállalkozásokról. Úgy kell rájuk tekinteni, hogy megfelelő gazdasági ösztönzők bevezetése esetén jelentős részük képes egy alkalmazottal bővülni, ez országos méretekben több százezer ember foglalkoztatását jelentheti. Ez jelentené igazán a „Gondolkozz először kicsiben” elv alkalmazását az adatgyűjtés területén is. Az IPOSZ kész országos struktúrájával (minimum 120 ipartestületével) a kistérségekben partner lenni ebben a tevékenységben, mind a Foglalkoztatási és Szociális Szolgálat országos struktúrája mellett, mind a Statisztikai Hivatal feladataihoz kapcsolódva.

   III.            A foglalkoztatási potenciált erősítő szakmai képzettség javítása érdekében (14 javaslat)

a.A 125 éve létező ipartestületek a szakmaiság megtestesítői az alapképzés területén. Jelenleg különböző okokból, amelyek feltárására az IPOSZ országos mintavétellel az Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet megbízására már tanulmányokat készített, csak egyre kisebb létszámban vállalkoznak gyakorlati képzésre a mikró vállalkozások.
1. Javasoljuk a szakmai képzés és a közismereti oktatás külön választását, a 9. osztály után csak szakmai elmélet és gyakorlat oktatását. Támogatjuk az előrehozott szakképzést is, amely a 8. osztály után megkezdi a 3 éves szakképzést.
2. Javasoljuk a gyakorlati képzés duális formájának megerősítését: a gyakorlati képzés nagy része ne iskolai tanműhelyekben, hanem a vállalkozásoknál történjen tanuló szerződés alapján.
3. Javasoljuk a mikró vállalkozások jobb bevonását a gyakorlati képzésbe: költségeiket lehetőleg általány alapján, minimum negyedévente kell megtéríteni, a költségeket közelíteni kell a tényleges kiadásokhoz, és el kell ismerni a szakma csoportok közötti költség különbségeket.
4. Javasoljuk a 3 éves szakképzés után bevezetni a negyedik, gyakornoki évet: azok, akik tanulót képeznek és a negyedik évben maguknál tartják és foglalkoztatják ezt a tanulót, kapják meg ugyanazt a foglalkoztatási támogatást, mintha munkanélkülit alkalmaznának.
5. Javasoljuk az ipartestületek szervezett bevonását a pályaorientációs tevékenységbe. A kistérségekben megtalálható, kizárólag kézműipari szakmákat megjelenítő ipartestületi struktúra képes az iskolákban népszerűsíteni már 6. osztálytól kezdve az iparos szakmákat, bemutatva a saját üzemeit és tevékenységét a gyakorlatban. Ez a tevékenység a helyi ipartestületek és a helyi szakiskolák együttműködésén alapulhat.
Az IPOSZ kész kézműves szakmai kamaraként gondozni azokat a kézműves szakmákat, amelyekből évente kevés képzés történik vagy szinte kihaló félben vannak. Mégis a foglalkoztatás növelésében, a kis térségek termelői, szolgáltatói és turisztikai feladatainak megoldásában fontos szerepet tölthetnek be. Ide tartoznak a népi-kulturális kézműves szakmák is. Az IPOSZ szakmai és területi ipartestületeivel meg tudja oldani ezeknek a szakmáknak a regisztrálását, a még meglévő képző mesterek felkutatását, a képzésre és továbbképzésre alkalmas intézmények számbavételét, a szakmai igények és ajánlatok összekapcsolását. Az erre vonatkozó javaslatainkat az NSZFI számára már kidolgoztuk, meg kellene kezdeni a végrehajtását.
A szervezett kapcsolat kialakítása a megyei iskolafenntartó önkormányzat és az IPOSZ megyei szövetségei között a szakképzés érdekében:

b.A versenyképesség megőrzésének és a technológiai innováció végrehajtásának alapvető előfeltétele a rendszeres szakmai továbbképzés. Ennek intézmény háttere, modernizált szakmai oktató anyaga, gyakorlati oktatói háttere és támogatási formái rendszer-szerüleg  a mikró vállalkozások számára nem megoldottak:
6. Javasoljuk országos adatbázis kiépítését a rövidtávú, gyakorlat orientált képzések áttekintése érdekében.
7. Javasoljuk az ipartestületek bekapcsolását a továbbképzési szakmai igények folyamatos felmérésébe és az ajánlott képzési ajánlatok továbbításába szolgáltatás-szerűen a kistérségi mikró vállalkozások felé.
8. Javasoljuk, hogy az NSZFI tevékenységében és minisztériumok struktúráján belül a korábbinál nagyobb hangsúllyal foglalkozzanak a mikró vállalkozások továbbképzésének kérdésével és  nyújtsanak könnyebben elérhető támogatásokat a technológiai innovációt szolgáló képzéseknél a mikró vállalkozások számára.
9. Javasoljuk az akkreditációs rendszer átgondolását, hogy a képző intézmények könnyebben tudják a támogatott képzéseket a mikró vállalkozások gyorsan változó egyéni szakmai igényeihez hozzáigazítani.
10. Javasoljuk a Térségi Integrált Szakképző Központok szerepének tisztázását a mikró vállalkozások továbbképzésében és szakmai vezetésükben megjeleníteni a mikró vállalkozások gazdasági érdekeit az ipartestületek képviselőinek bekapcsolásával.
11.Javasoljuk egy kis óraszámú, egy napos kötelező vállalkozói továbbképző tanfolyam bevezetését minden olyan kézműves mikró vállalkozás számára, amely megkezdi a tevékenységét.

c.A kézműipari mestervizsga elismertségének növelése, a kézműves szakmai életpálya népszerűségének növelése és a szakmai minőség erősítése érdekében:
12. Javasoljuk a kézműipari mester képzés és vizsga egyértelmű külön választását az ipari mestervizsgától kezelését illetően.
13. Javasoljuk a mestervizsga felkészítő tanfolyamok és a vizsgák világos külön választását: más intézmény vizsgáztasson és más intézmény rendszer szervezze a szakmai felkészítő tanfolyamokat. Az ipartestületek évszázadok óta meghatározó szakmai gazdái voltak a kézműipari mestervizsgának, ezt a szerepüket továbbra is készek betölteni.
14. Javasoljuk a vállalkozói mester fogalmának kialakítását, az IPOSZ kész ipartestületeivel ezt a rendszert kiépíteni és kezelni. A mikró vállalkozások versenyképességének növelése érdekében elengedhetetlen vállalkozói képességeik színvonalának erősítése.

  IV.            A mikró vállalkozások gazdasági kapcsolatainak erősítése érdekében a határmenti régiókban (1 javaslat)

1. Javasoljuk a kijelölt határ menti ipartestületeket egy-egy IPOSZ koordinátorral megerősíteni, amelynek feladata a határon túli magyarságnál a mikró vállalkozások már létező gazdasági szervezeteinek feltérképezése, velük az együttműködés szervezett kiépítése illetve új szakmai ipartestületek kialakulásának elősegítése. (Románia, Ukrajna, Horvátország, Szerbia illetve más szinten Ausztria, Szlovákia és Szlovénia)

     V.            Az ipartestületek, a mikró vállalkozások jobb bevonása  a kistérségek gazdaság fejlesztési feladataiba (3 javaslat)

1. Javasoljuk a Leader programok megvizsgálását és az ipartestületek jobb bevonását.
2. Javasoljuk a helyi foglalkoztatási paktumok megvizsgálását és az ipartestületek jobb bevonását.
3. Javasoljuk olyan rendszer kiépítését, amely a kistérségek fejlesztési koncepcióinak kialakításakor feltétlenül bevonja az ipartestületeket, a mikró vállalkozásokat a helyi fejlesztési feladatok megoldásába.

  VI.            A mikró vállalkozások pályázatokhoz való hozzájutása, hitellel és garanciával való ellátottsága érdekében (4 javaslat)

1. Javasoljuk, hogy a mikró vállalkozások számára a fenti területeken külön kerüljenek kiírásra pályázatok / technológiai innováció, beruházás, képzés/.  A pályázatok megismertetéséhez és benyújtásához az ipartestületek készek szolgáltatási rendszert kiépíteni, ehhez kérnek minimális támogatást. Ezeket a pályázatokat a szakmai sajátosságok figyelembe vétele és a kisebb adminisztráció kellene, hogy jellemezze.
2. Javasoljuk, hogy a kormány támogassa az ipartestületek és a takarékszövetkezetek közötti együttműködést a kis térségekben az IPOSZ és az OTSZ együttműködési megállapodása alapján. Ez rugalmasabb, kisebb gazdasági kockázatú rendszeres finanszírozást jelenthet a mikró vállalkozások számára.
3. Javasoljuk, hogy a kormány támogassa a kisebb garancia biztosítók hálózatának kiépítését az ipartestületek bevonásával. Az IPOSZ ezt már sok évvel ezelőtt megkezdte az olasz pozitív tapasztalatok alapján. A helyi iparosság tapasztalata, szakmai és piaci ismerete csökkentheti a hitel pályázatok elbírálásánál a bankok kockázatát, és ez több hitelforrás kihelyezését eredményezheti.
4. Javasoljuk a mikró vállalkozások mögötti kockázati tőke hátteret megerősíteni. A magyar családi és mikró vállalkozásoknál sok innovatív, munkahely teremtő erő nem tud ma felszabadulni, megvalósulni, mert a megvalósításhoz a kezdetben nincs meg a hitelhez szükséges fedezet.

VII.            A gazdasági kamara és az ÉT törvény alapján elismert szervezetek közötti rendezett kapcsolat kialakítása (1 javaslat)

1. Javasoljuk, hogy a közjogi gazdasági kamara és az IPOSZ között alakuljon ki egy rendezett együttműködés. Az IPOSZ és ipartestületei meglévő tagjaik, évszázados tapasztalataik alapján illetékesnek tartják magukat arra, hogy az alkalmazottal nem rendelkező vállalkozások, a családi és mikró vállalkozások esetében a kézműves szakmák területén megjelenítsék a szakmaiságot,  a fenti 7 pontban felsorolt feladatokat és szolgáltatásokat tagvállalkozásaik és az ipartestületek kistérségi hatáskörzetében található nem tagvállalkozások felé is ellássák. Ezeket a feladatokat ez az ipartestületi infrastruktúra tudja a legolcsóbban és bizonyított szakmai kompetenciákkal ellátni.

VIII.            Általános javaslat  (1javaslat)

Ha igaz, hogy a magyar szakmunkás és a magyar vállalkozások általunk képviselt csoportja az EU országokban elismert, megbecsült, értéket termelő, teremtő gazdasági réteg, akkor meg kell vizsgálni, hogy Magyarországon ez miért nem így van. Az IPOSZ elvégezte ennek a helyzetnek az elemzését és sok egyéb következtetés mellett a következő fő megállapításra jutott:
Hiányzik Magyarországon az a szervezet segítő rendszer, ami a tagdíjakból fenntartott érdekképviseletek mindennapi munkája mellett szolgáltatóként összefogná, csoportba tömörítené a családi vállalkozások azon csoportjait, akik az üzemméretük miatt nem képesek egyedül megteremteni a termelési, értékesítési, beszerzési láncokat, amelyekben pedig képességük és készségük alapján sikeresen tudnának termelni.
Ezért az IPOSZ a múltban meglévő tapasztalatai alapján és a jelenleg az EU régebbi országaiban meglévő gyakorlat alapján a következő javaslattal él:
Kerüljön kiírásra olyan gazdaságfejlesztési pályázat, ami azon érdekképviseletek részére nyújtana tőkéhez jutási lehetőséget, akik tagjaik részére nem csak érdekvédelmet szeretnének nyújtani, hanem konkrét gazdálkodásukhoz szervezeti forma beindítását is felvállalnák.
Ezzel létre jönne egy olyan beszerző-értékesítő hálózat a kisipar és a kiskereskedelem területén, amivel rendelkezik már a mezőgazdaság a TÉSZ-ekkel és a nagyipar a klaszterekkel. A részletek kidolgozásához rendelkezünk megfelelő szakmai anyagokkal, politikai döntés után készek vagyunk az együttműködésre.
Ennek a lehetőségnek a megteremtése biztosítaná azt, hogy a gyártásban, a termelésben, az értékesítésben és a  finanszírozásban a valós szakmai követelményeket tudjuk érvényesíteni a működést biztosító jogszabályokban. Ezen tárgyalások során megoldást tudnánk találni a családi és kisvállalkozások munkáját akadályozó egyéb adminisztrációs, pénzügyi, képzettségi, jogharmonizációs problémákra is, melyek részletes tárával rendelkezünk és megoldási javaslataink is vannak.