Rubens, Van Dyck és a flamand festészet fénykora
Szépművészeti Múzeum
2019. október 30. – 2020. február 16.
Az európai művészet meghatározó barokk mestere, Peter Paul Rubens és kora flamand festészetét mutatja be a Szépművészeti Múzeum október végén megnyílt kiállítása.
A csaknem 120 művet bemutató tárlatra negyven nagy közgyűjteményből, többek között a párizsi Louvre-ból, a szentpétervári Ermitázsból, a madridi Pradóból, a washingtoni és a londoni National Galleryből érkeznek műtárgyak. A kiállításon Rubens mintegy harminc és Van Dyck csaknem húsz remekműve mellett más flamand mesterek kiváló alkotásait is megtekinthetik a látogatók.
A nagyszabású kiállítás a Szépművészeti Múzeum jelentős művészettörténeti korszakokat és kiemelkedő nemzeti festőiskolákat bemutató sorozatának ötödik állomása. Elsőként, 2005-ben, a spanyol festészet több évszázadon átívelő tárlatával találkozhattak a látogatók, a múzeum felújítási munkálatai előtti utolsó, közel negyedmillió látogatót vonzó kiállítás pedig a holland „arany évszázad” páratlan festészeti alkotásait vonultatta fel, köztük Rembrandt, Vermeer és Frans Hals műveit.
A kiállítás legfőbb célkitűzése a saját és a kölcsönzött művek révén bemutatni Peter Paul Rubens művészetének kiemelkedő kvalitását és az egész korszakra gyakorolt meghatározó, rendkívül erős hatását, valamint az ebből és emellett kibontakozott sokrétű, stilárisan és tematikailag egyaránt gazdag 17. század flamand festészetet. Fontos szempont az is, hogy a budapesti tárlat ráirányítsa a figyelmet a két régió – Dél-Németalföld és Magyarország – gazdag múltra visszatekintő kulturális kapcsolataira, mely folyamatok egyik kulcsfigurája Lipót Vilmos főherceg volt.
A kiállítás tíz nagy szekcióra tagolódik: az első két szekció Dél-Németalföld jelentős központjaiba: Brüsszelbe és Antwerpenbe kalauzolja a nézőt, megismertetve a terület uralkodóival, kiemelkedő művészegyéniségeivel, azzal a társadalmi közeggel, amelyben e nagyszerű alkotások létrejöttek. Bemutatásra kerül a flamand festők sokszínű itáliai kapcsolatrendszere, és fontos szerep jut az ellenreformáció szellemisége megidézésének. A zsánerképek a korabeli mindennapokba nyújtanak betekintést. A változatos műfaji gazdagságot és az együttműködésen alapuló, tipikusan dél-németalföldi műhelygyakorlatot több pompás mitológiai és bibliai témájú kép valamint csendélet képviseli. A kiállítás igazi kuriózuma a Rubens által tervezett Decius Mus-kárpitsorozat egy darabja és a hozzá kartonként szolgáló festmény együttes bemutatása. Ebben a szekcióban megismerhetik a Rubens által megújított kárpitművészetet, és magát az alkotás folyamatát is, az olajvázlattól egészen a kárpit leszövéséig. A tárlat portrészekciójában a Van Dyck festette képmások egész sora kápráztatja el a nézőt. Ezek között mutatjuk be a múzeum kiemelt értékű új szerzeményét, Stuart Mária Henrietta hercegnő portréját is.
A látogatók egy kortárs művel is találkozhatnak a bemutatón: a múzeum Kicsiny Balázst, a nemzetközileg elismert magyar képzőművészt kérte fel, hogy készítsen egy helyspecifikus, a kiállításhoz szervesen illeszkedő műalkotást, amely kortárs szemszögből reflektál egy 17. századi témára.
A Szépművészeti Múzeum nagyszabású tárlataihoz hasonlóan, ehhez a kiállításhoz is neves külföldi és hazai művészettörténészek közreműködésével készült a gazdagon illusztrált, két nyelven – magyarul és angolul – megjelenő katalógus, amelyben tanulmányokat és katalógustételeket olvashat az érdeklődő.
A flamand portréfestészet barokk korszaka Rubens itáliai éveivel vette kezdetét /1600-0608/ Antwerpenve visszatérve örökítette meg két felesége és gyermekei arcképét.
Fotó:Csillag György
A kiállítás kurátora Tátrai Júlia művészettörténész, a Régi Képtár vezetője.
