Európa ír kulturális fővárosa

Galway

Idén Rijeka mellett egy másik vízparti város, Galway viseli Európa kulturális fővárosi (EKF) címét. Írország negyedik legnagyobb városa az Atlanti-óceán partján fontos központja az ír hagyományoknak és az ír nyelvnek, ami nagy hangsúlyt kap a kulturális évad programjában is.

Galway nyolcvanezer lakójával a főváros Dublin, Cork és Limerick után a negyedik legnépesebb ír város. Szerencsés földrajzi elhelyezkedésének, illetve a portugál és spanyol tengeri kereskedelemnek köszönhetően a középkor óta az Ír-sziget egyik legforgalmasabb települése, ma fontos egyetemváros. Az ír hagyományok nagyon fontos szerepet játszanak itt, Galway számos zenei, táncos és gasztronómiai fesztiváljáról, pezsgő kulturális életéről ismert a szigeten, a kulturális fővárosi program nélkül is. Volt tehát mire építenie a helyieknek, akik valóban színes, önreflexív – ha kell önironikus – és izgalmas programot raktak össze 2020-ra.

Kelta hagyományok, ír nyelv

A város a Gaeltacht – azaz az ír nyelvet (Gaeilge) használó tartományok – egyik nagyon fontos központja. Nemcsak Ed Sheeran számában játszik ír zenekarban a galway-i lány, de itt valóban a mindennapok része az ír és kelta hagyományok életben tartása – többek között a zene és a zenélés által. A város úgy hagyományőrző, hogy közben „ultratrendi és nagyon európai, miközben teljesen ír, és valószínűleg ez az a kettősség, amit minden utazó szeret benne”.

Az ír nyelvet – ahogy arról mi is írtunk korábban – tanítják az iskolákban, és sokan megértik, de a mindennapokban az angol már szinte teljesen átvette a szerepét, és csak nagyon kevesen, mintegy kilencvenezren használják napi szinten. Galway talán az egyetlen, valóban kétnyelvű ír váro, ahol szinte mindenhol ír szót hallani.

A kelta hagyományok megjelennek a kulturális főváros programjában is: az évadot az ősi kelta naptárt követve osztották négy részre 2020 februárjától (ekkor kezdődik az áprilisig tartó tavaszváró Imbolc) 2021 januárjáig (ekkor ér véget a téli sötétségbe fényt hozó Samhain ősi kelta évszaka).

A programok: „Mar a chuirfeas tú a bhainfeas tú” – a jó dolgok azokat érik, akik készülnek, dolgoznak és várnak

A program alapmotívumai – nyelv, migráció, táj – reflektálnak a városra: a Gaeilge fontosságáról már volt szó, de a város sokat merít abból is, hogy lakosságának közel negyede nem ír hátterű. A jellegzetes ír környezet pedig a harmadik vezérfonal – a vidéki tájak és dombok, az óceánpart meghatározza a helyiek életét. Mindenféle művészeti ágat és stílust megtalálhatunk a programban – a könnyű- és komolyzenei koncertektől a színházi előadásokon át az egészen elvont installációkig és a tömegeket megmozgató performanszokig.

A járvány hatására persze sok eseményt kénytelenek voltak törölni vagy elhalasztani a szervezők, de sokat az online térbe költöztettek, így lehetőségünk van többet otthonról megnézni. Különösen izgalmas a világ legkorábbról fennmaradt eposza, a Gilgames modern adaptációja, amelyhez az évad összes évszakában kapcsolódnak különböző, a helyieket és a látogatókat is bevonó előadások. Ezt az előadást is lehetséges online megtekinteni. A Hope it rains (Reméljük, esik) című rendezvénysorozatot sem mosta el az eső, sem a COVID19, amely az esős és szeles időt igyekszik megkedveltetni és a résztvevőket „időjárásállóvá” (weatherproof) változtatni, olyan programokkal, amelyek élvezetessé teszik ezt a kevésbé kedvelt – de Írország ezen részére oly jellemző – időjárást. A húsáért, tejéért és gyapjáért tenyésztett birkákat, a helyi birkatenyésztéshelyi hagyományait művészek, dizájnerek és mezőgazdasági szakemberek különböző programokon, a legkülönböző szempontok szerint mutatják be. .