Japonizmus

2020. december 18. 17:22 |

A Monarchia és Japán. Tanulmánykötet

Japonizmus az Osztrák–Magyar MonarchiábanTanulmánykötet a japán–magyar diplomáciai kapcsolatok 150. évfordulójának tiszteletéreA Japonisme in the Austro-Hungarian Monarchy(Japonizmusaz Osztrák–Magyar Monarchiában) című angol nyelvű kötet Japán és az egykori Monarchiához tartozó országok között fennálló diplomáciai kapcsolat 150. évfordulójának megünneplésére készült, a budapesti Szépművészeti Múzeum –Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum irányításával.

Az Osztrák–Magyar Monarchia és Japán képviselői 1869. október 18-án írták alá Tokióban a két ország közötti kereskedelmi és barátsági szerződést, amely hatást gyakorolt a felek közti nemzetközi politikára, elősegítette a kereskedelem fejlődését és a kulturális transzfert.

Bár a Monarchia 1918-as megszűnése után számos utódállamra bomlott, a közép-és kelet-európai régió számos országa közös kultúrtörténetének része lett a japán művészet és kultúra szeretete. A tanulmánykötet célja a japánkultúra meg-és elismerésének, valamint a helyi művészek számára ihletadó szerepének bemutatása.Jelen kötet egy hároméves együttműködési projekt gyümölcse, melynek során olyan országok japonizmus-kutatói dolgoztak együtt, amelyek egykor a Monarchia részét képezték.

A tizenhét szaktanulmány négy tematikus szegmensre tagolódik. Az Egy új ismerős című egység megismerteti az olvasót a japonizmus kelet-közép-európai kezdetének történelmi, politikai, kulturális közegével, mely ugyanolyan különleges volt a fiatal Monarchia, mint a császári hatalom restaurációja által jelentős társadalmi változásokon áteső Japán Birodalom számára.

A második rész, az Utazó műtárgyak, a közép-európai japán műalkotások befogadására, gyűjtésére és értelmezésére koncentrál.

A harmadik egység, a Művészek és műalkotásoka japonizmus olyan klasszikus témáit tárgyalja, mint a festészet, a grafika, a kerámia-és üvegművészet, valamint a színház.

A kötet utolsó része, A japonizmus ösztönzői, a közép-európai kulturális, politikai, társadalmi jelenségekre és légkörre összpontosít, amely termékeny teret adott a japán kultúra befogadásának és nyitottabbá tette a Monarchia polgárait a keletről érkező új impulzusok iránt, mint korábban bármikor.

A kötet kiindulópontja az első küldöttség Japánba indulása Triesztkikötőjéből1868-ban, majd visszakísérjük a japánokat Bécsbe, ahol az 1873-as világkiállítás vendégei voltak. Górcső alá vesszük, milyen „japáni portékát” árult az Au Mikado Bécsben, Vanek úr Budapesten, C. TrauTriesztben és Stanek prágai boltjában, sőt, azt is, hogy mit vehetett a jokohamai turista a Mizumachi főutca egyetlen monarchikus tulajdonú curio-kereskedésében, Kuhn&Komornál. Sorra vesszük a Monarchia nagy japán gyűjteményeinek rendezőelveit, gazdasági, pedagógiai, esztétikai szempontok szerint. Vizsgáljuk, milyen példaként szolgált Japán Közép-Európa népei nemzeti identitástudatának fejlődésére, mit jelent térségünkben az orientalizmus Nyugat-Európához képest, és hogy milyen Japán-imázst sugallt a 19.század végének képes sajtója a Nyugat számára megnyitott, legkeletibb országról.

A Monarchia művész utazói elmesélik, mit láttak Japánban, s akik sosem jártak ott, arról vallanak színt, mit merítettek a Távol-Kelet művészetéből és integráltak a festészetbe, a grafikába, vagy az iparművészeti alkotásokba. Összefoglaljuk, milyen hatást gyakorolt Közép-Európa színpadaira a japán utazó előadóművészek –zsonglőrök, táncosok, színészek –jelenléte a régióban. Megtudhatjuk, mit keres Japán a Monarchia ikonikus kávéházaiban, milyen szerepet töltöttek be a nők a japán kultúra közkedveltté tételében és hogy milyen súlya volt az aktuálpolitikának a Japán (és kultúrája) iránti szimpátia növekedésében és fenntartásában. A végpont az 1918-as év, az Osztrák–Magyar Monarchia megszűnése.

A szerzők és a szerkesztők reményei szerint a kötet kelet-közép-európai közös örökségünk, Japán és kultúrája 150 éves tiszteletének és megbecsülésének kézzelfogható emlékévé válhat, és új, eredeti és kihívásokkal teli kezdeményezéseket inspirálhat a jövőben a japonizmus-kutatás területén régiónkban és azon túl.

DénesMirjam–Fajcsák Györgyi –Piotr Spławski –Toshio Watanabe szerk.:Japonisme in the Austro-Hungarian Monarchy.Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum, Budapest, 2020.Szerzők: Bodor Kata, Dénes Mirjam, Fajcsák Györgyi, Farkas Ildikó, Földi Eszter, Kiss Sándor, Agnieszka Kluczewska-Wójcik, Radu Leca, Peter Pantzer, Piotr Spławski, Filip Suchomel, Stefano Turina, Toshio Watanabe

Kiadás nyelve: angol. Tartalma: Előszó, Bevezető, 16 szaktanulmány, 2 függelék, közel 200 illusztráció. Terjedelem: 328 oldal.ISBN: 978-615-5987-34-2

A kötet magyar nyelven várhatóan 2021 folyamán, e-book formátumban jelenik meg

.Kapható a MúzeumShopban és az Írók Boltjában.Megrendelhető: https://muzeumshop.com/japonisme-in-the-austro-hungarian-monarchy

Itt lapozható:https://www.youtube.com/watch?v=ErV79X_DHl0


KULTÚRA ÚTI CÉL EURÓPAI UNIÓ ÉLETMÓD SPORT PARLAMENT INFORMATIKA SZABADIDŐ ANNO

Japonizmus 2020. december 18. 17:22 \| A Monarchia és Japán. Tanulmánykötet Japonizmus az Osztrák–Magyar MonarchiábanTanulmánykötet a japán–magyar diplomáciai kapcsolatok 150. évfordulójának tiszteletéreA Japonisme in the Austro-Hungarian Monarchy(Japonizmusaz Osztrák–Magyar Monarchiában) című angol nyelvű kötet Japán és az egykori Monarchiához tartozó országok között fennálló diplomáciai kapcsolat 150. évfordulójának megünneplésére készült, a budapesti Szépművészeti Múzeum –Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum irányításával. Az Osztrák–Magyar Monarchia és Japán képviselői 1869. október 18-án írták alá Tokióban a két ország közötti kereskedelmi és barátsági szerződést, amely hatást gyakorolt a felek közti nemzetközi politikára, elősegítette a kereskedelem fejlődését és a kulturális transzfert. Bár a Monarchia 1918-as megszűnése után számos utódállamra bomlott, a közép-és kelet-európai régió számos országa közös kultúrtörténetének része lett a japán művészet és kultúra szeretete. A tanulmánykötet célja a japánkultúra meg-és elismerésének, valamint a helyi művészek számára ihletadó szerepének bemutatása.Jelen kötet egy hároméves együttműködési projekt gyümölcse, melynek során olyan országok japonizmus-kutatói dolgoztak együtt, amelyek egykor a Monarchia részét képezték. A tizenhét szaktanulmány négy tematikus szegmensre tagolódik. Az Egy új ismerős című egység megismerteti az olvasót a japonizmus kelet-közép-európai kezdetének történelmi, politikai, kulturális közegével, mely ugyanolyan különleges volt a fiatal Monarchia, mint a császári hatalom restaurációja által jelentős társadalmi változásokon áteső Japán Birodalom számára. A második rész, az Utazó műtárgyak, a közép-európai japán műalkotások befogadására, gyűjtésére és értelmezésére koncentrál. A harmadik egység, a Művészek és műalkotásoka japonizmus olyan klasszikus témáit tárgyalja, mint a festészet, a grafika, a kerámia-és üvegművészet, valamint a színház. A kötet utolsó része, A japonizmus ösztönzői, a közép-európai kulturális, politikai, társadalmi jelenségekre és légkörre összpontosít, amely termékeny teret adott a japán kultúra befogadásának és nyitottabbá tette a Monarchia polgárait a keletről érkező új impulzusok iránt, mint korábban bármikor. A kötet kiindulópontja az első küldöttség Japánba indulása Triesztkikötőjéből1868-ban, majd visszakísérjük a japánokat Bécsbe, ahol az 1873-as világkiállítás vendégei voltak. Górcső alá vesszük, milyen „japáni portékát” árult az Au Mikado Bécsben, Vanek úr Budapesten, C. TrauTriesztben és Stanek prágai boltjában, sőt, azt is, hogy mit vehetett a jokohamai turista a Mizumachi főutca egyetlen monarchikus tulajdonú curio-kereskedésében, Kuhn&Komornál. Sorra vesszük a Monarchia nagy japán gyűjteményeinek rendezőelveit, gazdasági, pedagógiai, esztétikai szempontok szerint. Vizsgáljuk, milyen példaként szolgált Japán Közép-Európa népei nemzeti identitástudatának fejlődésére, mit jelent térségünkben az orientalizmus Nyugat-Európához képest, és hogy milyen Japán-imázst sugallt a 19.század végének képes sajtója a Nyugat számára megnyitott, legkeletibb országról. A Monarchia művész utazói elmesélik, mit láttak Japánban, s akik sosem jártak ott, arról vallanak színt, mit merítettek a Távol-Kelet művészetéből és integráltak a festészetbe, a grafikába, vagy az iparművészeti alkotásokba. Összefoglaljuk, milyen hatást gyakorolt Közép-Európa színpadaira a japán utazó előadóművészek –zsonglőrök, táncosok, színészek –jelenléte a régióban. Megtudhatjuk, mit keres Japán a Monarchia ikonikus kávéházaiban, milyen szerepet töltöttek be a nők a japán kultúra közkedveltté tételében és hogy milyen súlya volt az aktuálpolitikának a Japán (és kultúrája) iránti szimpátia növekedésében és fenntartásában. A végpont az 1918-as év, az Osztrák–Magyar Monarchia megszűnése. A szerzők és a szerkesztők reményei szerint a kötet kelet-közép-európai közös örökségünk, Japán és kultúrája 150 éves tiszteletének és megbecsülésének kézzelfogható emlékévé válhat, és új, eredeti és kihívásokkal teli kezdeményezéseket inspirálhat a jövőben a japonizmus-kutatás területén régiónkban és azon túl. DénesMirjam–Fajcsák Györgyi –Piotr Spławski –Toshio Watanabe szerk.:Japonisme in the Austro-Hungarian Monarchy.Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum, Budapest, 2020.Szerzők: Bodor Kata, Dénes Mirjam, Fajcsák Györgyi, Farkas Ildikó, Földi Eszter, Kiss Sándor, Agnieszka Kluczewska-Wójcik, Radu Leca, Peter Pantzer, Piotr Spławski, Filip Suchomel, Stefano Turina, Toshio Watanabe Kiadás nyelve: angol. Tartalma: Előszó, Bevezető, 16 szaktanulmány, 2 függelék, közel 200 illusztráció. Terjedelem: 328 oldal.ISBN: 978-615-5987-34-2 A kötet magyar nyelven várhatóan 2021 folyamán, e-book formátumban jelenik meg .Kapható a MúzeumShopban és az Írók Boltjában.Megrendelhető: https://muzeumshop.com/japonisme-in-the-austro-hungarian-monarchy Itt lapozható:https://www.youtube.com/watch?v=ErV79X_DHl0
Impresszum Médiaajánlat Kapcsolat Készítette a