Évadnyitó a Művészetek Palotájában

A tizedik évad eseményei.Liszt!Minden tekintetben.

 A MÜPA és rezidens intézményei megtartották szokásos évadnyitó sajtótájékoztatójukat.

A sajtótájékoztatót ezúttal is Kiss Imre a MÜPA vezérigazgatója nyitotta meg, aki nagy eredménynek tartja, hogy az intézmény nemzetközi elismertsége növekedett. Annak ellenére, hogy a költségvetési támogatás a 2005. évinek mindössze a 75 százaléka, sikerült a művészi színvonalat megtartani.

     A Nemzeti Filharmonikusok főigazgatója: Kovács Géza nagy örömnek és eredménynek tekinti, hogy az eddigi évek nagysikerű koncertjeit a MÜPA rögzítette, azok tehát mintegy nemzeti archívum részeiként fennmaradnak. Tájékoztatta a sajtó képviselőit, hogy a zenekar 2010/2011-es bérletei teljesen elfogytak. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági válság ellenére a közönség érdeklődése nem fogyatkozott meg a zenekar művészi munkája iránt. Sajnálatos, hogy a következő szezonban anyagi nehézségek miatt több vidéki koncertet is le kell mondaniuk, de a MÜPA hangversenytermében 18 koncertet terveznek adni. Ezek közül kiemelkedik a Liszt-év nyitóhangversenye január 22-én, és a Bartók születésnapján adott koncertjük március 25-én.

     Kocsis Zoltán a zenekar fő-zeneigazgatója szerint a gazdasági válság mellett értékválságnak is tanúi lehetünk. Ám ezt nem csak Magyarországon, hanem például nemrégiben Brüsszelben, az ottani zenekarral dolgozva is tapasztalta.

     Simon Katalin a Ludwig Múzeum képviseletében beszélt a 2011-es kiállítási terveikről. Sokszínű, változatos programot ígért a kortárs művészetek kedvelőinek. Lesznek kortárs klasszikusok retrospektív kiállításai, fotóművészeti és építészeti kiállítások. Így például decembertől márciusig lesz látható A Senki szigete című kortárs tajvani képzőművészeti kiállítás, melynek anyagát a Múzeum kurátorai a tajvani kormány jóvoltából a  helyszínen válogathatták össze. Júliustól szeptemberig lehet majd megtekinteni a Holnap fotográfusai-ma c. fotóválogatás.

     A Nemzeti Táncszínház terveiről Ertl Péter igazgatóhelyettes beszélt. 2011 fontos év, hiszen ez a jubileumi tizedik évad lesz. Kisebb változás, hogy az eddig Táncfórum néven futó sorozatuk a jövőben a Budapest Táncfesztivál nevet fogja viselni. A tervezett bemutatók közül néhány: Szegedi Kortárs Balett Liszt estje, Győri Balett, Honvéd Táncszínház, Bozsik Yvette Társulat előadásai.

     Csonka András a MÜPA vezérigazgató-helyettese a Palotában tartandó legfontosabb eseményekről, programokról tájékoztatott. Mindenképpen a legfontosabb esemény a 2011-es Liszt-év a Liszt! Minden tekintetben címmel, amelyet január 22-én egy Életút-kiállítással nyitnak meg. Az egész éven átívelő sorozat a zeneszerző sokoldalúságát mutatja be. Lesznek nagyzenekari, szimfonikus koncertek, oratórium estek, zongora hangversenyek, orgona koncertek, egyházzenei műsorok, sőt színházi előadás is. A szokásos komolyzenei emlékkoncertek mellett Jazzverziók címmel a legjobb jazz-zenészek adnak koncertet Liszt emlékére.

     Az Európai uniós elnökség tiszteletére az újévi hangversenyen a 27 uniós országból érkező művészek kórusa adja elő Haydn A teremtés c. oratóriumát, melyet néhány nappal később Brüsszelben megismételnek.

     Folytatódnak a Budapesti Wagner-napok. A már bemutatott Trisztán és Izolda, valamint Parsifal c. zenedrámákhoz 2011-ben új bemutatóként a Lohengrin c. opera csatlakozik.

     Harmadik évadát kezdi a The Met Live in HD sorozat, melyben a Metropolitan Opera előadásainak élő egyenes közvetítését nézhetik meg az érdeklődők. A sikert mutatja, hogy az élő közvetítések után az előadásokat felvételről meg kell ismételni.

     A tavaszi hangversenybérleteket 2010.október 26-tól kezdik árusítani.

Néhány hónappal azután, hogy a régióból elsőként vehette át az ISPA (az előadóművészek New York-i-székhelyű nemzetközi társaságának) Nemzetközi Életműdíját, Kiss Imrét, a Művészetek Palotája vezérigazgatóját a Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendjének lovagi fokozatával tüntette ki Frédéric Mitterrand kulturális és kommunikációs miniszter nevében François Laquièze.

Ezzel a kitüntetéssel a francia Kulturális és Kommunikációs Minisztérium azon személyek előtt rója le tiszteletét, akik alkotásaikkal művészeti és irodalmi téren jeleskedtek, illetve hozzájárultak a kultúraterjesztéshez Franciaországban és a világban. Az átadási ceremóniára a Művészetek Palotájában került sor, a laudációt a Budapesti Francia Intézet igazgatója, François Laquièze mondta, s ő adta át Kiss Imrének a rendjelet is. A kitüntetett meghatottan köszönte meg a másik nemzet, a Francia Köztársaság megtisztelő díját, és hangsúlyozta, hogy a Müpa sikereiben a mögötte álló kollektíva is fontos szerepet játszott.

A méltatás során elhangzott, hogy a Művészetek Palotája vezérigazgatójaként Kiss Imrének elévülhetetlen érdemei voltak és vannak abban, hogy a magyar közönség kiváló francia muzsikusokat ismerjen meg: a kontinens legújabb és legjobb hangverseny-orgonáját Olivier Latry, Philippe Lefebvre, Thierry Escaich, Loïc Maille is megszólaltatta már, s a közeljövőben Michel Bouvard és Christoph Bossert is bemutatkozik. A Párizsban tanult Fassang László több estjét is francia szerzőknek szentelte, crossover koncertjén Vincent Lê Quang is színpadra lépett. A Müpa meghívására itt hangversenyezett már az Orchestre National de Paris, az Orchestre National d’Île de France (Vincent Dubois orgonaművésszel), az Orchestre National du Capitole de Toulouse hamarosan pedig az Orchestre National de France érkezik a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterembe. Megfordult a Müpában Jean-Yves Thibaudet, Maurice El Médioni, a Les Hurlements D’Léo, Lo’ Jo, Erik Marchand. A Chopin-bicentenáriumhoz kapcsolódva itt is megtekinthető a Cité de la Musique kiállítása: Chopin Párizsban. Jövő héten Jil Aigrot érkezik, hogy Piaf hangjának inkarnációjával ajándékozza meg a budapesti közönséget.

Mint a Budapesti Tavaszi Fesztivál alapító igazgatója korát megelőzve vert hidat kelet és nyugat között, gyakran visszacsábítva hazánkba az innen többnyire politikai okokból távozott magyar világsztárokat és nyitott ablakot Magyarország számára a világ szabadabb tájaira.

Későbbi posztjain, a Nemzeti Filharmóniánál, a Magyar Állami Operaháznál, majd a Vígszínháznál, mindenütt biztosította az alkotó légkörhöz elengedhetetlen nyugalmat és távozásakor mindig átlátható rendet hagyott maga után.

Pályáját a Művészetek Palotája koronázta meg. Az a művészeti központ, mely a régióban a posztszocialista országok közül elsőként épült és nyílt meg, mint komplex művészeti intézmény, és mely Kiss Imre irányítása révén pillanatok alatt Európa élvonalába került.”