Szabadidő magazin - A mediáció küldetése
Szabadidő magazin

A mediáció küldetése

2010. november 22. 10:36 |

A lakosság 10%-a rendelkezik olyan személyiségjegyekkel, mely a vállalkozásra alkalmassá teszi.

 A Napi Gazdaság szervezésében rendezett V.Magyar Követeléskezelési Konferencián  dr.Bodáné Cser Erzsébet a Global Faktor Pénzügyi Szolgáltató Zrt elnök-vezérigazgatója tartott előadást " Mit tudunk tenni a bedőlések elkerülése érdekében mediációval?" címmel.

 „A mediáció előnyei tehát a válságos, üzleti kudarccal fenyegető helyzetben fokozottan jelentkeznek.

A globalizálódott, a válság kezdő szakaszában lévő magyar gazdaságban még soha nem volt olyan nagy szükség a konfliktusok kialakulásának megelőzésére, vagy a kialakult konfliktusok gyors, hatékony kezelésére és a túlélés  lehetőségét kínáló önszabályozó megoldására, mint manapság.

 

Az elkövetkezendő néhány évben reális lesz a kérdés; felszámolás, vagy mediáció?

 A gazdasági mediáció lehetséges küldetése

A gazdasági válság következményeinek hatása miatt a vállalkozások kudarcainak túlélése és emellett a vállalkozók újrakezdésének a támogatása kiemelt jelentőséggel bír.

Az Európai Közösségek Bizottsága 2007. októberében közleményt adott ki az Európa Tanácsnak és az Európai Parlamentnek az üzleti kudarc miatti megbélyegzés ellen – az újrakezdés politikájáért, a lisszaboni növekedési és foglalkoztatási partnerség megvalósítása érdekében.

 

Az EU álláspontja és ajánlása szerint: „ a veszélyben lévő vállalkozásokat jobban támogató környezet megelőzhetné a kudarcot. Az üzleti kudarc negatív következményeinek enyhítése elősegítené a kreativitás optimálisabb felhasználását, előmozdítaná az innovációt és a munkahelyteremtést Európában.”

 Közleményében a bizottság felkérte a tagállamokat és az üzleti szférát, hogy folytassák a kockázatot vállaló, illetve az üzleti kudarcot már elszenvedett vállalkozókat jobban támogató környezet megteremtését.

A bizottság megállapításai szerint a társadalmak a gazdasági életben bekövetkező üzleti kudarc szerepét nem értik meg, az üzleti kudarcot a személyes tehetetlenség vagy csalás számlájára írják akkor is, ha a kudarc nem egyértelműen a vezető vagy a tulajdonos hibájából  következett be.  Ez az automatikus hozzáállás nem veszi figyelembe azokat a kockázatokat, amelyek az üzleti élet mindennapos eseményei közé tartoznak, és azt a hiedelmet tükrözi, miszerint a csődbe jutott személy olyasvalaki, akiben a társadalom nem bízhat meg. 

A közlemény szerint a megbélyegzés áthatja az üzleti életet, a jogszabályokat, valamint a kulturális és társadalmi köztudatot. A bizottság szerint ez szükségtelen akadályokat gördít az újrakezdést választó vállalkozók elé.  Szerintük a kudarcot vallott vállalkozóknak csak kis része próbálkozik az újrakezdéssel, annak ellenére, hogy a volt vállalkozók nagy részének még mindig van vállalkozói ambíciója, valamint a fiatalok reménykednek a második esélyben.

A közleményt megalapozó kutatások megállapítják, hogy: „a fizetésképtelenség különlegesen nagy hatással van magukra a vállalkozókra. A csődbe jutottak körülbelül egyharmada eladja a házát, és az esetek 25 %-ában a negatív hatások más családtagokra is kiterjednek. Az üzleti kudarc feszültséggel teli helyzet, ami az esetek 15 százalékában a párkapcsolat felbomlásához vezet.” (52007DC0584. számú Közlemény)  A közlemény feltárta, hogy a csődbe jutott személyeknél előfordulhat, hogy elveszítik saját képességeikbe vetett bizalmukat, és ez lelkileg megviseli őket, és - saját tapasztalatom szerint - krízis helyzetbe kerülhetnek.

A közlemény hangsúlyozza, hogy a kudarcot szenvedett vállalkozók tanulnak a hibáikból, és másodszorra már általában sikeresebbek, általában gyorsabb növekedést könyvelnek el,  az öt év utáni túlélési arányuk kedvezőbb, mint az első vállalkozásukat indítók esetében.

„A becsületes csődbe jutottak számára az adósság visszafizetésének ütemezésére van lehetőség olyan országokban, mint Portugália, Magyarország, Finnország. Belgium, Írország és az Egyesült Királyság” . 

A hosszantartó peres eljárások különösen idő- és pénzigényesek, valamint a tőke felmorzsolódása miatt elriasztanak az újrakezdéstől. Az EU-ban egy csődeljárás lefolytatásának és a vállalkozás felszámolásának átlagos időtartama 4 hónap és 9,2 év között mozog.

A bizottság ajánlása, hogy a peres eljárásokat egyszerűsíteni és gyorsítani kellene, ami segíthet megőrizni a csődeljárás alá vont vagyontárgyak értékét, amikor a források újraelosztására kerül sor. Továbbá figyelmet kell fordítani a segítségnyújtás megfizethetőségére is, mivel a veszélyben lévő vállalatok nem engedhetnek meg maguknak költséges eljárást, tanácsadást.

 

A bizottság megállapítja, hogy a tagországok közül egyedül Ausztria jelentett be új terveket 2008-ra az újrakezdés esélyének megteremtésére, a tagállamoknak nincs átfogó stratégiájuk e kérdésben. 

 

Egy követeléskezelő cég vezetőjeként tapasztalatom szerint a mediáció eszközrendszere, módszerei, technikája, beépülése a jogrendszerbe sikerrel tud hozzájárulni az EU közleményében szereplő törekvések megvalósításához, a gazdaság elkövetkezendő két évben várható növekvő feszültségének csillapításához, a vállalkozásra képes és kész emberek újrakezdéséhez. Ez lehet a mediáció küldetése.”

 

/Részlet Bodáné Cser Erzsébet szakdolgozatából./

 


Fotósarok