Perceval, avagy a Grál meséje

2023. szeptember 20. 22:16 |

Könyvbemutató és dedikálás

Chrétien de Troyes

Perceval, avagy a Grál meséje

Megjelent!

https://www.praekiado.hu/termek/perceval-avagy-a-gral-meseje/

Prae Kiadó, 2023

Fordította: Vaskó Péter

Nyelvi lektor: Jeney Zoltán

Borítóterv: Vaskó Péter és Szilágyi N. Zsuzsa

Borítókép: Dante Gabriel Rossetti – The Damsel of the Sanct Grael (1874)

Könyvbemutató és dedikálás

2023. szeptember 21-én, csütörtökön 19 órától a Próféta Galériában (Budapest XI., Szent Gellért tér 3.)

Mi a Grál? Kit szolgál?
Könyvbemutató beszélgetés a Grálról, Artúr király lovagjairól, valamint talpraesett és kikapós udvarhölgyekről a fordítóval és a szerkesztővel, középkori zene kíséretében. Ha kíváncsi vagy, honnan ered a Grál-történet, mit szimbolizál ez a misztikus kehely, hogyan vált az európai kultúra egyik legnagyobb misztériumává, ott a helyed!

Közreműködnek: Vaskó Péter, a mű fordítója; Jeney Zoltán szerkesztő, középkorkutató; Balogh Endre kiadóvezető; Csörsz Rumen István irodalom- és régizene kutató; Molnár Katalin (ének).

A belépés díjtalan.

A bemutató után afterpartit tartunk a Kis Présházban.

(Budapest XI., Bartók Béla út 44.).

https://www.facebook.com/events/637474881699758

„Mi a Grál? Kit szolgál?” Ez a fel nem tett kérdés mozgatja az artúri mondakör egyik legismertebb történetét. Chrétien de Troyes a középkor költő-varázslója volt, aki életre hívta az artúri mondakör olyan izgalmas figuráit, mint Lancelot vagy épp Perceval, és a legtöbb fejtörést okozó szimbólumát, a Grált. Chrétien ezen utolsó művében jelenik meg először a misztikus erővel bíró kehely, amelyet, mintha csak szándékosan történt volna, a regény befejezetlensége még titokzatosabbá tesz.

A világtól távol felnőtt fiatal, épp csak lovaggá ütött Perceval találkozása a Grállal alapjaiban változtatja meg sorsát, és az élmény a legbensőbb kérdések kutatására sarkallja.

Szabadság és szabálykövetés, kíváncsi féktelenség és korlátozó önuralom, szerelem és hódítás, ösztön és kultúra – mai szemmel is eleven kihívások teszik próbára a regény habozó és hibázó hőseit: a féktelen és ösztönös Percevalt és a visszafogott, tökéletes udvari lovagot, Gauvaint.

Kalandok, párviadalok, varázslat és szerelem gazdag, sokjelentésű szimfóniája ez a mű, melyben a szereplők számára az igazi tét nem egy kehely, hanem önmaguk megtalálása.

A szerzőről

Chrétien de Troyes 12. századi költő, klerikus, az ófrancia költészet legjelentősebb alakja, aki udvari szerelmet dicsőítő műveivel elindította az artúri lovagregény divatját. Nála jelenik meg először a királynéba szerelmes Lancelot alakja, és hozzá kötődik a Grál szimbólumának megteremtése. Műveivel nagyban hozzájárult a nyugati regény műfajának kialakulásához.

A fordítóról

Vaskó Péter költő, műfordító, filmkritikus 1970-ben született, az ELTE magyar nyelv és irodalom, valamint film szakára járt, majd az egyetem Középkortudományi Doktori Programjában folytatta tanulmányait. Chrétien de Troyes Lancelot, a Kordé Lovagja című művét 1999-ben fordította magyarra (Prae Kiadó, 2020.). Önálló verseskötete Árnyéklovasság címmel jelent meg.


KULTÚRA ÚTI CÉL EURÓPAI UNIÓ ÉLETMÓD SPORT PARLAMENT INFORMATIKA SZABADIDŐ ANNO

Perceval, avagy a Grál meséje 2023. szeptember 20. 22:16 \| Könyvbemutató és dedikálás Chrétien de Troyes Perceval, avagy a Grál meséje Megjelent! https://www.praekiado.hu/termek/perceval-avagy-a-gral-meseje/ Prae Kiadó, 2023 Fordította: Vaskó Péter Nyelvi lektor: Jeney Zoltán Borítóterv: Vaskó Péter és Szilágyi N. Zsuzsa Borítókép: Dante Gabriel Rossetti – The Damsel of the Sanct Grael (1874) Könyvbemutató és dedikálás 2023. szeptember 21-én, csütörtökön 19 órától a Próféta Galériában (Budapest XI., Szent Gellért tér 3.) Mi a Grál? Kit szolgál? Könyvbemutató beszélgetés a Grálról, Artúr király lovagjairól, valamint talpraesett és kikapós udvarhölgyekről a fordítóval és a szerkesztővel, középkori zene kíséretében. Ha kíváncsi vagy, honnan ered a Grál-történet, mit szimbolizál ez a misztikus kehely, hogyan vált az európai kultúra egyik legnagyobb misztériumává, ott a helyed! Közreműködnek: Vaskó Péter, a mű fordítója; Jeney Zoltán szerkesztő, középkorkutató; Balogh Endre kiadóvezető; Csörsz Rumen István irodalom- és régizene kutató; Molnár Katalin (ének). A belépés díjtalan. A bemutató után afterpartit tartunk a Kis Présházban. (Budapest XI., Bartók Béla út 44.). https://www.facebook.com/events/637474881699758 „Mi a Grál? Kit szolgál?” Ez a fel nem tett kérdés mozgatja az artúri mondakör egyik legismertebb történetét. Chrétien de Troyes a középkor költő-varázslója volt, aki életre hívta az artúri mondakör olyan izgalmas figuráit, mint Lancelot vagy épp Perceval, és a legtöbb fejtörést okozó szimbólumát, a Grált. Chrétien ezen utolsó művében jelenik meg először a misztikus erővel bíró kehely, amelyet, mintha csak szándékosan történt volna, a regény befejezetlensége még titokzatosabbá tesz. A világtól távol felnőtt fiatal, épp csak lovaggá ütött Perceval találkozása a Grállal alapjaiban változtatja meg sorsát, és az élmény a legbensőbb kérdések kutatására sarkallja. Szabadság és szabálykövetés, kíváncsi féktelenség és korlátozó önuralom, szerelem és hódítás, ösztön és kultúra – mai szemmel is eleven kihívások teszik próbára a regény habozó és hibázó hőseit: a féktelen és ösztönös Percevalt és a visszafogott, tökéletes udvari lovagot, Gauvaint. Kalandok, párviadalok, varázslat és szerelem gazdag, sokjelentésű szimfóniája ez a mű, melyben a szereplők számára az igazi tét nem egy kehely, hanem önmaguk megtalálása. A szerzőről Chrétien de Troyes 12. századi költő, klerikus, az ófrancia költészet legjelentősebb alakja, aki udvari szerelmet dicsőítő műveivel elindította az artúri lovagregény divatját. Nála jelenik meg először a királynéba szerelmes Lancelot alakja, és hozzá kötődik a Grál szimbólumának megteremtése. Műveivel nagyban hozzájárult a nyugati regény műfajának kialakulásához. A fordítóról Vaskó Péter költő, műfordító, filmkritikus 1970-ben született, az ELTE magyar nyelv és irodalom, valamint film szakára járt, majd az egyetem Középkortudományi Doktori Programjában folytatta tanulmányait. Chrétien de Troyes Lancelot, a Kordé Lovagja című művét 1999-ben fordította magyarra (Prae Kiadó, 2020.). Önálló verseskötete Árnyéklovasság címmel jelent meg.
Impresszum Médiaajánlat Kapcsolat Készítette a