„Írd újra Shakespeare!”
Monodráma a Spinoza Színházban
A Spinoza Fesztivál repertoárján idén is sikerrel szerepel Lackó Gábor monodrámája, melyet a Klubrádió két műsorában bemutatott a hallgatóinak.
A szerzőt arról kérdeztük, mi késztette arra, hogy világ drámairodalmának egy legvitatottabb színművéről írjon monodrámát?
̶ A velencei kalmár, melyet Shakespeare tulajdonképpen vígjátéknak szánt, valóban folyamatosan a viták, sőt, támadások kereszttüzében állt, és áll ma is. Ennek oka a darab egyik karaktere ̶ a szerző szándéka szerint eredetileg mellékszereplője, ̶ Shylock, a zsidó uzsorás. Hosszú ideig tévesen értelmezték, antiszemita propaganda célzattal szándékosan félremagyarázták Shylock egyébként meglehetősen tragikus történetét. Régóta foglalkoztat a kérdés, ezért határoztam el, hogy Shylock figurájának központba állításával egy abszurd parabolát készítek az eredeti Shakespeare darab alapján. Célom az volt, hogy elmondhassam gondolataimat a rasszizmusról, és azon belül az antiszemitizmusról, miközben ezzel kapcsolatos személyes emlékeim is feltárulnak.
Shakespeare nyilván kora közhangulata sugallatára jelenítette meg a mohó uzsorás zsidó alakját. A rasszizmus, az antiszemitizmus napjainkban is a hatalmi eszköztár fontos eszköze.
̶ Sajnos pontosan így van. Ez az erősödő tendencia adja a monodráma szomorú aktualitását. Azonban nem vádbeszédet kívántam írni a rasszizmus ellen, hanem egy elgondolkodtató, és már amennyire a súlyos mondanivaló elbírja, iróniával átszőtt színdarabot. Nemes úr, egy pesti kisember ̶ nem nehéz rájönni, hogy az alteregóm ̶ szembesíti Shakespeare szellemét A velencei kalmár félremagyarázása okozta tragikus következményekkel, de egyben megoldást is javasol arra, hogy feledésbe merüljön a „Shylock effektus.
Átírható-e a gyűlöletkeltés forgatókönyve?
̶ A színpadon szerencsére igen, legalábbis el lehet játszani a gondolattal. Ami a való életet illeti, ott már jóval szkeptikusabb vagyok. Hogy Nemes úr abszurd ötlete pozitív fogadtatásra talál-e Shakespeare szelleménél, azaz bekövetkezik-e a szembenézés és a megbánás, azt derüljön ki inkább a Spinoza Színházban.
Annyit még szeretnék elmondani, hogy Cserna Antal színművész hihetetlen átéléssel adja elő a monodrámát. Kiemelkedő alakítás, már miatta is érdemes megnézni a darabot.
Regény, novella, színmű. Mit tudhat a néző, az olvasó a szerző saját pályaívéről, irodalmi elkötelezettségéről?
̶ Gépészmérnöki és közgazdász diplomám van, ezek nem predesztinálnának irodalmi tevékenység végzésére. Azonban egész életemben írtam, hosszú ideig csak a fejemben. Aztán néhány éve megjelent meglehetősen pozitív fogadtatású első könyvem, a „Lichtig második élete”, melyben arra próbáltam választ kapni, hogyan lehet újrakezdeni az életet a „főhőst” ért pótolhatatlan veszteségek után.
De közben rendszeresen publikálok abszurd novellákat, glosszákat is napi- és hetilapok irodalmi rovataiban. Ironikus hangvételű írásaim több irodalmi pályázaton nyertek. Két éve a Trip Hajó Karanténszínháza bemutatta „Húsz méter” című egyfelvonásos darabomat, mely egy fiatalon megözvegyült nő és egy elvált férfi közeledésének története a karantén időszaka alatt. A Húsz méter hangjátékváltozatát 2021-ben a Klubrádió sugározta. Önéletrajzi elemekből álló novellagyűjteményem befejezés előtt áll.
A legközelebbi előadás október 8-án lesz 19 órakor, és a http://www.spinoza.hu oldalon lehet jegyet venni, vagy a helyszínen, a Spinoza Kávéházban
Dramaturg: Fabacsovics Lili
Írta: Lackó Gábor
Rendező: Surányi András
Producer: Sándor Anna
